A sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplomban került sor Barsi Balázs atya aranymiséjére, pappá szentelésének 50. évfordulóján.
Amikor azt vizsgálom, hogy valakinek démoni problémája van-e vagy sem, általában megkérdezem, hogy milyen „üzeneteket” hall a fejében. Az évek során hallottam, hogy a démoni megszállottak és elnyomottak következetesen hat alapvető üzenetről számolnak be. A sátán ezeket suttogja (vagy kiabálja!) az emberek fejében szünet nélkül:
Szemelvények Mindszenty József írásaiból
A ma is sokszor hangoztatott és elhitetni kívánt szólam – nevezetesen, hogy a vallás magánügy – hátterében ismét csak az húzódik meg, hogy az Egyház nyilvánossága mellett a vallást kiiktatni kívánó közhatalmak igencsak sovány eredménnyel érhetnék el határt nem ismerő, elvtelen és erkölcstelen céljaikat. Ezt ugyanis az Egyház mindenkori erkölcsi tekintélye erősen meggátolja. Mindszenty bíboros 1946-ban Pécsett ezt a kérdést tárta hallgatósága elé.
ha a lakosságnak mindössze 2-5%-át érinti?
Néhány pontban hadd válaszoljam meg a címben feltett kérdést.
1) Először is: bár a 2-5% sem kevés, a téma nem csak ennyi embert érint, hiszen ott vannak a családtagok, barátok, osztálytársak, rokonok, munkatársak, gyülekezeti tagok stb., akiket közvetve szintén érintetteknek nevezhetünk. Nekünk minden ember számít, és most az ő lelkükért folyik a harc. De ami a fontosabb: ez az arány akár a többszörösére is nőhet, ha a gender mainstreaming szabad utat kap egy országban.
NEHÉZ ERKÖLCSI KÉRDÉSEK: Érthető, hogy nem merünk róla beszélni. Diákjaink gyakran megsértődnek. De a félelemnek nem szabad diktálnia, hogy mit tegyünk.
Kérdés: Egy katolikus középiskolában tanítok. Most végeztem a főiskolán, így korban közel állok a diákokhoz. Nemrég hallottam, ahogy egy diák a barátnőjével egy mutatós kabátról beszélgetett, amit viselt, és barátnője azt mondta, hogy a férfiosztályon vette (a lány nem meleg vagy ilyesmi, csak azt gondolta, hogy az jól áll neki – még én is hordom néha a fiútestvéreim régi, levetett ruháit).
A koronavírussal foglalkozó állami tisztviselők elfelejtettek egy intézkedést – az imák fontosságát. Az ilyen megfontolást egy olyan világi társadalom elveti, amely nem hisz abban, hogy Isten képes cselekedni az általa teremtett természeten. Az ima így hatástalan.
A történelem az ellenkezőjét bizonyítja. Az Egyház számtalan olyan esetet jegyzett fel, amikor egyének és társadalmak az ima ereje által menekültek meg. A modernitás inkább a tudományt imádja, mint egy új istent, aki mindent megtehet. Két nagyon közismert személyiség közelmúltbeli nyilatkozatai is ezt a világi hozzáállást tükrözik.
A ferences szerzetes előadása a NEK-en
(egy katolikus levelezőlistáról)
„A mandalákról szóló levélváltást olvasva a következőket szeretném hozzátenni: Véleményem szerint keresztény szempontból nézve a mandala egyértelműen kerülendő. Miért? A legkézenfekvőbb a szimbólum-elmélkedés vagy a képelmélkedés szempontjai szerint átgondolnunk ezt.
Gyakran rámondjuk egy képre, versre, regényre, könyvre, vagy oly kor színészi teljesítményre, szónoklatra, rendezésre: giccses. Pontosan érezzük, mi a giccses, de nehézen tudnánk meghatározni, mi a giccs. A XIX. század végi német szó sárgereblyét jelent. Angolul a „trash” = szemét szóval fordítják. A Magyar Értelmező Szótár szerint: „Olcsó hatás(ok)ra törekvő, felszínes, érzelgős, gyakran hazug mű.” Az Art’húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány honlapja szerint (Jóna Dávid) a giccs „a társadalmilag szentesített, mértéktartó, megnyugtató ízléstelenség örömeiben való általános, titkos osztozás”; ezután a giccs szociológiai leírását adja.
Gyurcsány Ferenc ismételten elmagyarázza nekünk, hogy az istenhit magánügy. Teszi ezt annak kapcsán, hogy Orbán Viktor arra kérte a pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Az elvi alapja Gyurcsány érvelésének az, hogy egy demokratikus jogállam közjogi értelemben szekuláris, nincs neki vallásos meggyőződése, karaktere, s ezért Orbán mint az állam képviselője nem szólalhat meg személyes hite nevében. Személyes hite legyen az ő magánügye.
A szerző, Mark Hendrickson „A tisztaság erénye” című hosszú cikkében a tisztaságot úgy határozza meg, mint „a házassági szövetségen kívüli intim szexuális kapcsolatoktól való tartózkodást”. A probléma azonban azzal, ha valamit negatívan definiálunk – arra utalva, hogy mi az, ami nem az, vagy amit nem tesz -, az, hogy ezzel megkérdőjelezzük, hogy mi az, vagy mit tesz. Ha a békét úgy határozzuk meg, mint a háború hiányát, akkor kihagyjuk, hogy mi a béke. A tisztaság nem egyszerűen egy hosszú „nem”.
Interjú Theresa Bonopartis-szal, az Entering Canaan alapítójával és igazgatójával, aki a korábbi abortusz érzelmi sebeitől szenvedő nőket segíti.
A lengyel nép legkedveltebb szentélye a częstochowai Jasna Góra kolostor, amely a Fekete Madonna tiszteletreméltó ikonjának ad otthont, mióta II. László opolei herceg 1382-ben ezen a napon idehozta. Ennek az ikonnak a története Szent Lukáccsal kezdődik – egy evangélista nemcsak az írott szóban, hanem a festett képen is. Úgy tartják, hogy ő festette ezt az anyát és gyermeket ábrázoló ikont Mária életében. Jeruzsálemből Konstantinápolyba vitték, majd a rutén hercegnőnek adományozták, mielőtt Opole-i László megszerezte volna a lengyel nép számára.
A zaj felesleges információ. Az elektronikában, a híradástechnikában például a zaj a közvetítendő jel frekvenciájában okoz zavart. Régen a tv-adásban szellemképként jelent meg a zaj, ma, a digitális jelátvitelben pixelekben vagy szaggatózó mozgásban: nem lesz tiszta a kép.
A zaj eltereli a figyelmet. Fúrnak, faragnak a szomszédban? Rövid időn belül már csak a zajra vagyunk képesek koncentrálni, minden más háttérbe, feledésbe merül.
A fenti „egyház” remélhetőleg nem sokáig viselheti az egyház nevet, és talán nem fogadhatja az 1% adófelajánlást sem a jövőben. Minden további magyarázkodás helyett egyszerűen mindenkit eltanácsolunk ettől az egyháztól, melynek honlapján reiki, csakraterápia, pszi műtét és tűzön járás is szerepel az ezoterikus tevékenységek között.
Különösen az alábbi „papi szolgáltatások” borzolták kedélyeimet.