VI. — TÉVESZMÉK ÉS HIÁBAVALÓ FÉLELMEK

A hamis szégyenérzettel együtt az ördög arra törekszik, hogy a bűnösök elméjét sok téveszmével és hiú félelemmel töltse meg.

Az ilyen azt mondja: Gyóntatóm szigorúan meg fog dorgálni, ha elmondom ezt a bűnt. Miért kellene megdorgálnia? Mondd, ha te gyóntató lennél, keményen beszélnél-e egy szegény bűnbánóhoz, aki eljönne hozzád, hogy kinyilvánítsa neked nyomorúságát, abban a reményben, hogy felemelkedik bukott állapotából? Hogyan képzelheted tehát, hogy egy gyóntató, akit hivatala arra kötelez, hogy irgalmasságot tanúsítson azok iránt, akik a bűnbánati törvényszék elé járulnak, keményen és szigorúan bánjon veled, ha megvallod neki a bűneidet?

Egy másik azt mondja: De a gyóntatót legalábbis megdöbbenti a bűnöm, és ellenszenvet fog táplálni irántam. Mind hamis! Épülni fog, ha látja azt a jó indulatot, amely a bűnöst arra készteti, hogy őszintén megvallja bűneit, a szégyen ellenére, amit érez. És nem hallott-e már más bűnbánóktól hasonló vagy talán még súlyosabb bűnöket? Ó, bárcsak te lennél az egyetlen bűnös a világon! Az sem igaz, hogy nem fog ellenszenvet táplálni azok iránt, akik felfedik előtte bűnösségüket; ellenkezőleg, nagyobb megbecsülést fog táplálni irántuk, és buzgóbban fog dolgozni, hogy segítsen rajtuk, ha látja a bizalmat, amelyet belé vetnek, és amely arra késztette őket, hogy felfedjék előtte nyomorúságukat.

Jaj, mit mondanak egyes bűnösök? Elmegyek gyónni, de addig nem, amíg nem jön egy másik gyóntató.

És a szégyen elkerülése végett addig is ellenségeskedve élnek Istennel? Annak veszélyében, hogy örökre elvesznek, egy valóságos pokolban, amelyet a lelkiismeretfurdalás okoz, amely felhasítja a lelket, és amely éjjel-nappal nyugalom nélkül hagyja őket? És vajon megmaradnak-e a bűnben, vagy az elkövetett bűnükhöz még több szentségtörést is hozzáadnak? Nem tudják, hogy a szentségtörés szörnyű bűn? Vajon az örök halál mérgévé változtatják-e azt az orvosságot, amelyet Jézus Krisztus az Ő Vére által, a bűnbánat szentségében készített számukra? Azt mondják, hogy utána elmennek gyónni. De mi lesz velük az örökkévalóságban, ha hirtelen halál éri őket, ami ma már olyan gyakori, hogy szinte minden nap halljuk, hogy valaki hirtelen meghalt.

De – mondja majd valaki – nem bízom a gyóntatómban. Menj hát egy másikhoz. De ha valaki nem tudna idegen gyóntatót szerezni, nem lenne-e őrültség eltitkolni a bűnét? Ha olyan fekély gyötörné, amely halált okozhat, nem hívna-e, ha nincs más orvosság, azonnal sebészt, és bármennyire is szégyelli magát, nem hozná-e nyilvánosságra betegségét? És a lélek életének visszanyerése és a pokolból való megmenekülés érdekében a keresztény nem tudja rávenni magát, hogy megnyissa lelkiismeretét egy Szellemi Atyának.

Legyen tehát bátorságod, és nagylelkűen győzd le ezt a szégyent, amelyet az ördög annyira felnagyít az elmédben. Elég lesz, ha elkezded feltárni a bűnt, amit elkövettél; minden hiábavaló félelmed azonnal el fog tűnni. És meg lehetsz győződve arról, hogy a gyónás után boldogabbnak fogod érezni magad, hogy bevallottad bűneidet, mintha az egész föld uralkodója lennél.

Ajánlja magát a Boldogságos Szűz Máriának, és ő erőt fog szerezni önnek, hogy minden ellenszenvet legyőzzön.

Ha pedig nincs bátorságod azonnal feltárni bűneidet a gyóntató előtt, mondd neki: Elkövettem egy bizonyos bűnt, amit nem tudok rávenni magam, hogy bevalljam. A gyóntató könnyű eszközt fog alkalmazni, hogy kirántsa barlangjából a vadállatot, amely felfal téged. Elég lesz, ha “igen”-nel vagy “nem”-mel válaszolsz a kérdezősködésére.

Ha valaki nem akarja szavakkal elmondani bűnét, akkor papírra írhatja azt, és megmutathatja a gyóntatónak, mondván: “Ezzel a bűnnel vádolom magam, amit olvastál”.

És íme, az örök és világi pokol eltűnt, Isten kegyelme visszanyerte, és vele együtt a lelkiismeret békéje. Minél nagyobb erőszakot tesz az ember önmagán, hogy legyőzze a szégyent, annál nagyobb lesz a szeretet, amellyel Isten átöleli őt. Ifjabb Segneri Pál atya elbeszéli, hogy egy bizonyos személy olyan erőfeszítéseket tett, hogy meggyónjon bizonyos, gyermekkorában elkövetett bűnöket, hogy amikor azokat gyóntatójának felfedte, elájult. Az Úr azonban a saját magának okozott erőszakért cserébe olyan buzgó bűnbánatot adott neki, hogy ettől kezdve tökéletes és nagy megszorításokkal teli életet élt, és szent hírében halt meg.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. április 7.