(LifeSiteNews) – A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson a “Tucker Carlson Today” egyik nemrégiben sugárzott epizódjában interjút készített Vincent Lampert atyával, az Indianapolisi Főegyházmegye kijelölt ördögűzőjével, a katolikus egyház a démoni megszállottságban szenvedő embereknek nyújtott szolgálatáról.

A széleskörű interjúban Lampert atya, aki több mint 15 éve ördögűző, elmagyarázta a megszállottság különböző szintjeit és intenzitását, az egyház ördögűzési rítusát és Isten hatalmát a gonosz szellemek felett, hogyan nyitják meg az emberek életüket a démonoknak.

Daniel Buechlein indianapolisi érsek nevezte ki 2005-ben, P. Lampert Rómában képezték ki ördögűzőnek, ahol 40 ördögűzésen vett részt. A megszállott emberek gyakran összegyűltek annak az olasz templomnak az udvarán, ahol őt képezték, és „megnyilvánultak” – mondta.

Az első ördögűzés, amelynek Lampert atya szemtanúja volt, még mindig „bevésődött az elmémbe” – mondta Carlson-nak az indianai pap.

„Szóval, ott vagyok ebben a kis szobában és beszélgetek ezzel az idős olasz hölggyel és a férjével. Ő magyarázza nekem, hogy miért van megszállva” – emlékezett vissza. „Én pedig beszélgetek vele, és arra gondolok, hogy ‘Hát, ez nem is tűnik olyan rossznak.’”

De ekkor a Fr. Lampertet képző pap megáldotta az asszonyt szenteltvízzel.

„Amint a vízcseppek a homlokára értek, elkezdett manifesztálódni” – mondta P. Lampert. „A szemei a tarkójára gördültek. Morogni és vicsorogni kezdett, és istenkáromlásokat szórt. Habzott a szája, a pap pedig csak odanyúlt, letépett egy papírtörlőt, letörölte a száját, beledobta a műanyag zacskóba, és folytatta az egyház imáját.”

„Én pedig arra gondolok, hogy mi a fenébe kevert bele engem a püspököm?”

Amikor kinevezték, P. Lampert egyike volt az Egyesült Államok akkori 12 ördögűzőjének, bár ez a szám azóta 125-re nőtt, a démoni tevékenységgel kapcsolatos megkeresések ugrásszerű növekedése közepette.

„Jelenleg évente körülbelül 3500 e-mailt, telefonhívást és levelet kapok az Egyesült Államokból és a világ minden tájáról” – mondta Lampert atya. Az emberek fele nem katolikus.

Protestánsként Carlson megdöbbent, amikor megtudta, hogy az ördögűzéseket még mindig valóságosnak tekintik és ezeket a Katolikus Egyház végzi.

A konzervatív műsorvezető azonban rámutatott, hogy maga Jézus beszélt közvetlenül a démoni megszállottságról az Evangéliumban és ördögűzésben részesített embereket, ahogy az apostolok is tették. „Tehát egy hívő keresztény számára tényleg nem kérdés, hogy ez valóságos” – mondta Carlson, és sajnálkozott, hogy az episzkopális egyház, amelynek ő is tagja, nem képez ördögűzőket.

„Azt hiszem, sokan, még a hozzám hasonló protestánsok is, arra a következtetésre jutnak, hogy valójában nem tudjuk az összes választ” – mondta Carlson.

Hogyan válnak az emberek megszállottá?

Lampert atya elmondta, hogy az ördögűzők egyik fő feladata az, hogy megtalálják a démonok „belépési pontját” az ember életében.

Az idős olasz nő, mint sok megszállottságban szenvedő ember, okkult gyakorlatokban vett részt, többek között médiumokkal vagy jósokkal konzultált, és boszorkányságot használt.

Lampert határozottan óvott az ilyen tevékenységektől, megjegyezve, hogy ezek kapcsolatot teremtenek a „démoni világgal”, és elkerülhetetlenül ördögi támadásokhoz vezetnek.

A spiritiszták mindig „a gonosz erejére támaszkodnak, amely rajtuk keresztül működik”, akár tudatosan, akár tudtukon kívül – mondta. „Bármikor, amikor valaki a gonosz erőit veszi igénybe, végül a démonok megtámadják és megpróbálják elpusztítani még akkor is, ha kezdetben úgy tűnik, hogy ez előnyös.”

“Valaki elmegy egy médiumhoz vagy egy jóshoz és hall valami olyasmit, ami tetszik neki, és újra és újra visszamegy”, a kíváncsiság pedig bizalomhoz vezet, mondta P. Lampert. „De a kapcsolat, ami létrejön, az a démoni világgal történik, és végül az ördögnek fizetni kell majd.”

„A fizetség módja az, hogy megpróbálja tönkretenni valaki más életét” – figyelmeztetett.

Egy másik gyakori módja annak, hogy a démonok behatolnak az emberek életébe, az a megszokott halálos bűn, amely által az emberek annyira elszakadnak Istentől, hogy megpróbálják megteremteni „a saját igazságukat. Pontosan ezt tette az ördög saját bukásakor” – mondta P. Lampert.

Megjegyezte, hogy sokan ma három vezérelv szerint élnek: „Azt tehetsz, amit csak akarsz, senkinek nincs joga parancsolni neked, és te magad vagy önmagad istene.”

„Nos, élhetsz így, ha akarsz” – mondta a pap – „de ez nem jelenti azt, hogy ennek nem lesznek következményei, és ennek a mentalitásnak az egyik következménye az lehet, hogy az emberek találkoznak a démonokkal az életükben.”

Kathleen Beckman, aki 13 éve az ördögűzők laikus asszisztense, a múlt héten a National Catholic Register-nek adott interjújában megismételte Lampert atya értékelését, és arra figyelmeztetett, hogy

a megszállottság legjellemzőbb okai közé tartozik a vallási szinkretizmus, a New Age gyakorlatok és a meg nem bánt súlyos bűnök, mint például a szabálytalan házasságok, a sorozatos abortusz és házasságtörés, valamint pornográfia, drogok és szexuális tevékenység krónikus függősége.

A katolikusok a démoni támadásokat a kegyelmi állapotban élés és a szentségek vételével háríthatják el, mondta Beckman, aki hangsúlyozta a rózsafüzér erejét, amelyről azt mondta, hogy ettől a démonok sikoltoztak az ördögűzések során, melyeken részt vett.

‘Tökéletes megszállottság’

Az átkok a családfán keresztül is öröklődhetnek, mondta Carlsonnak Lampert atya, vagy olyan paktumok révén jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a démonok számára, hogy „jogokat követeljenek” az emberek felett.

Ha a démonok egyszer manifesztálódnak, a megszállt áldozatok képtelenek lehetnek arra, hogy uralkodjanak magukon. „Olyan, mintha csapdába esnének a saját testükben, és képtelenek lennének reagálni vagy válaszolni” – mondta. „Így a démon már rajtuk keresztül cselekszik.”

Néha az emberek akár ’tökéletes megszállottságba’ is kerülhetnek:

Szerintem teljesen elképzelhető, hogy létezik egy úgynevezett tökéletes megszállottság, amikor valakit megszáll a démon, de nem harcol ellene. Tehát a manifesztáció jó jel, mert ez azt jelenti, hogy az illető elutasítja a démont. De a tökéletes megszállottság az, amikor valaki harmonikus kapcsolatban él a démonnal, és akkor nincs szükség arra, hogy a démon megnyilvánuljon, mert már győzött.

Lampert egy haldokló, hitetlen ember példáját említette, akinek a családja kérte, hogy látogassa meg őt.

„Amikor elmentem meglátogatni, azt mondta nekem: ’Nem vágyom a mennybe, mert a pokolban akarom tölteni az örökkévalóságot a Sátánnal és démonaival, akikkel egész életemben barátkoztam, mert azt akarom, hogy ilyen legyen az örökkévalóságom’ – mesélte. Ördögűzést csak azokon lehet végezni, akik hajlandók ennek alávetni magukat.

Lampert felvetette, hogy megfigyelt már híres embereket, akik látszólag a „tökéletes megszállottság” állapotában vannak.

Több démon

A megszállottsághoz jellemzően nem csak egy démon, hanem több démon is tartozik – jegyezte meg a pap.

„Ezek csoportokban működnek. Ugyanúgy van hierarchia, mint ahogyan az angyali kórusnak is van hierarchiája. Tehát mindig van egy, amelyik jobban domináns” – mondta.

Egy egész éven át tartó ördögűzés során, amelyet Fr. Lampert végzett, a hét démonból hat, aki egy nőben lakott, „gyorsan távozott”. „De az egyik, aki azt mondta, hogy a neve Leviatán, a Bibliában is említett nagy tengeri szörny, azt mondta, hogy neki nem kell mennie, mert a nő meghívta a démont az életébe. Ezért követelte ennek a nőnek az életét, mint a sajátját” – mondta.

Az ördögűzéssel az egyház megparancsolhatja a gonosz szellemnek, hogy „adja vissza azt, amit ellopott, vagyis az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személyt” – magyarázta Lampert atya. „Ha az emberek megbánják a démoni érintettséget, akkor a démonoknak ezt tiszteletben kell tartaniuk” – hangsúlyozta, bár a démonok gyakran megpróbálják meggyőzni áldozataikat az ellenkezőjéről.

Lampert végül úgy űzte ki a démont a nőből, hogy megparancsolta neki, hogy „beszéljen úgy, mint egy kisgyermek, és mondja: ’Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes’. Azonnal felsikoltott [a démon] és elmenekült.

Miért habzik a szája?

A démonok arra késztetik a megszállott személyt, hogy „állatias” módon cselekedjenek, hogy megpróbálják megszégyeníteni Istent, aki az embert az Ő képére és hasonlatosságára teremtette – tette hozzá P. Lampert.

„Az emberi személy Isten legnagyobb teremtménye, mert az emberi személy az isteni képmást tükrözi” – mondta Carlson. „Az ördög a maga csavaros értelmével azt hiszi, hogy megtámadhatja Istent azáltal, hogy megtámadja az Isten képmását, melyet mindannyian hordozunk. És így aztán az emberek különböző manifesztációkat tapasztalnak, a tarkójukba görbült szemeket, habzó szájat, morgást és vicsorgást, valóban állatiasan viselkednek.”

A manifesztációk egyben a démonok kísérletei arra is, hogy félelmet keltsenek és eltereljék a figyelmet Isten hatalmáról, mondta P. Lampert. „Míg az Egyház imádságában azt akarja mondani: „Hű, nézzétek, mit művel Isten ebben az emberben.”

„A démonok, mindig nagyon mély hangon beszélnek, hogy nagyon tekintélyt parancsolók legyenek, mert mindenkit meg akarnak győzni arról, hogy ők irányítanak, és nem Isten” – folytatta.

Bár a démoni megnyilvánulások kezdetben megijesztették P. Lampertet a kiképzés alatt, „ezek a dolgok már a legkevésbé sem ijesztenek meg, mert tudom, hogy Isten hatalma nagyobb, mint a gonosz hatalma” – mondta.

Hogyan végzik az ördögűzést?

Lampert azt is elmagyarázta, hogyan végzik a papok az ördögűzést. Az ördögűzés szertartása egy liturgikus rítus, amelynek középpontjában az áll, hogy “keresztény hitünk alkotóelemeit vesszük és szó szerint az ördög arcába dobjuk” – mondta:

Tehát az ördög által elutasított dolgok azok, melyeket az Egyház arra használ, hogy legyőzze őt. A rítus mindig azzal kezdődik, hogy megáldjuk az illetőt, emlékeztetve magunkat Krisztusba való keresztségünkre, amely által új teremtménnyé lettünk. Van a szentek litániája, mely a szenteket hívja, hogy jöjjenek el és legyenek jelen ezen a nyilvános imádságon. Az egyház felolvas a Bibliából, a zsoltárokból, evangéliumi részekből, melyekben Jézus elűzi démonjainkat, és alapvetően azt mondja: „Már legyőztek téged korábban, újra le leszel győzve. Ne állj ellen Krisztus hatalmának és tekintélyének.” Aztán ott van a lehetőség, hogy megpróbáljuk rávenni az illetőt, hogy tagadja meg azt, amit tett. Azonban akkor a démon megakadályozza az illetőt ebben.

A Katolikus Egyház mindig „módszeresen” végzi az ördögűzést – jegyezte meg Lampert atya, hozzátéve, hogy „nincs olyan, hogy sürgősségi ördögűzés.”

„Papként előtte misét celebrálok. Elmegyek gyónni. Időt fogok eltölteni az imádságban” – mondta. „Meghatározom, hogy hol lesz az ördögűzés. Az ördög nem választhatja meg, hogy hol győzzük le. Ezt maga az Egyház fogja meghatározni. Mindig egy felszentelt helyen, egy templomban vagy kápolnában.”

Az egyik ördögűzés során, melyet Fr. Lampert Mexikóban végzett, egy nő szeme zöldre változott és elferdült Jézus nevének említésére. A démon 45 percen belül elhagyta a nőt, aki egy szörnyű gyermekbántalmazás után a boszorkányság felé fordult.

„Van olyan ördögűzés, amely nagyon rövid, és van olyan, amely hosszú ideig tarthat” – jelentette ki a pap. „Tényleg úgy tűnik, hogy Isten az, aki végső soron meghatározza, hogy mikor szabadul meg az illető.”

A démonok még mindig sikoltással menekülnek, ahogyan az Evangéliumban is tették, és miután megszabadult a megszállottságtól, az illető egyfajta ragyogást bocsát ki saját magából. Az a nő, akinek a szeme zöldre változott, „ragyogott, mint a nap”, és „Isten dicsőségét sugározta” a szabadulás után, emlékezett vissza P. Lampert.

Az ördögűzés szolgálata azonban nem a démon kiűzésében csúcsosodik ki – mondta -, hanem inkább a szentség és az Istennel való kapcsolat iránti vágy erősítésében.

A Lukács 11,24-et idézte: „Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, s nyugalmat keres. Ha nem talál, azt mondja: Visszatérek elhagyott házamba. Amikor megérkezik, kisöpörve, feldíszítve találja.”

„Ez azt jelenti, hogy amikor a démon elmegy, de Isten nincs ott, hogy betöltse az űrt, akkor megy, és talál hét másik démont, akik rosszabbak nála, és azok eljönnek, és lakást vesznek benne” – mondta P. Lampert. „Tehát valakit valóban összekötni a hittel, vagy a hittel a legelső alkalommal, ez az ördögűzés szolgálatának kulcsfontosságú eleme” – hangsúlyozta.

A démoni zsarnokság ’Isten ajándéka’

Lampert szerint minden ördögűzőt valamikor démoni támadások érnek, bár egyes papok, démoni nyomást tapasztalhatnak, amit „Isten ajándékának tartanak.”

„Isten megengedi, hogy valakit megtámadjon az ördög, mint egy lehetőséget arra, hogy az illető megmutassa Isten iránti hűségét” – mondta.

Lampert atya azt is elmondta, hogy a démoni támadások tükrözhetik az ördög haragját az illető munkájával szemben, és hogy ezek valójában megerősítették őt abban a meggyőződésében, hogy szolgálatát és papi hivatását megélje.

„Mivel megtámadott engem, [így] tudom, hogy amit csinálok, az valódi és fontos, és ezért azok az alkalmak, amikor a támadásokat átéltem, valójában ezek elmélyítették Isten iránti elkötelezettségemet. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit az ördög remélt” – mesélte.

„Láthattad a démonok tiszta gyűlöletét és gonoszságát az ördögűző iránt, mert a démonoknak engedelmeskedni kell az ördögűzőknek. Ez az isteni igazságszolgáltatás által történik” – tanúsította Lampert atya. „Nem bírják elviselni, hogy olyasvalaki parancsoljon nekik valamit, akit maguknál alacsonyabb rendűnek tartanak.”

Az indianai pap elárulta, hogy bármikor, amikor találkozik valakivel, megérzi, „hogy van-e benne a gonosz jelenléte vagy sem”, és tanúja volt már negatív reakcióknak még olyan emberektől is, akiket nem ismer, mert „az ördög tudja, ki dolgozik azon, hogy legyőzze őt:”

Találkoztam már olyan emberekkel, akik azt sem tudják, ki vagyok. És látom, hogy abennpk levő gonosz ostoroz engem. Ez még akkor is megtörténhet, ha nyilvános helyen vagyok, de nem papi öltözetben. De ismétlem, a démon tudja, hogy ki próbálja legyőzni őt. Tehát tanúja voltam a gonosz jelenlétének másokban, és tanúja voltam annak is, amikor a démon tudja, hogy ki vagyok.

Bár a legtöbb ember nem tapasztal „rendkívüli” démoni tevékenységet, tette hozzá Lampert atya, sokan szembesülnek az ördög hétköznapi tevékenységével.

„Az ördög opportunista” – mondta. „Lehet, hogy nem ő az oka minden problémának, mert van szabad akaratunk, de ha az ördög lát egy lehetőséget, akkor azt megragadja. Tehát, ha valakinek megtörik az élete, az ördög megpróbálhatja felerősíteni ezt a megtörtséget.”

Az ördög jellemzően négy szakaszban támad, magyarázta P. Lampert: először a megtévesztés, majd a megosztottság, ezt követi a figyelemelterelés – vagy az Isten helyettesítésére tett kísérlet-, és végül a csüggedés vagy a kétségbeesés.

„A démon játszhat az ember emlékezetével és képzeletével, mert végül az ördög azt akarja, hogy ugyanazt a döntést hozzuk meg, amit ő is, vagyis Isten elutasítását. Tehát mindezek a kísértések arra próbálnak hívni minket, hogy Istennel ellentétesen cselekedjünk, hogy valóban elszakadjunk Istentől” – mondta.

„Az embernek szüksége van Istenre” – folytatta Lampert atya. „Szent II. János Pál volt az, aki azt mondta, hogy a szabadság a szó legszorosabb értelmében azt jelenti, hogy engedelmeskedni kell Istennek” – mondta.

„Istennek kell az emberi élet alapját képeznie. Ez nem jelenti azt, hogy mindig minden tökéletes lesz” – mondta Carlson. „Ez csak annak felismerését jelenti, hogy Istennek megvan az őt megillető helye életünkben. Amikor ezt elutasítjuk, akkor van egy követelés, mert pontosan ezt tette [az ördög]”.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. február 29.