2019. november 13 (LifeSiteNews) – Amikor az ENSZ Népesedési Alapja bejelentette, hogy a kenyai Nairobiban ülést tart a Kairóban megrendezett Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia (ICPD) 25. évfordulója alkalmából, a riasztó hangja megszólalt a fejemben.

A kairói konferencia eredetileg az ENSZ hivatalnokok és abortuszpárti washingtoni és más nyugati fővárosokból való szövetségeseinek teli torokból jövő erőfeszítései voltak az abortusz és a népességszabályozás elősegítése érdekében az egész világon. Csak a Vatikán és egy maroknyi életpárti, Latin-Amerikából, Ázsiából és Afrikából származó küldöttség együttes erőfeszítése tudta ezt megakadályozni. A következő konferencia, melyet november 12–14. között tartanak a kenyai fővárosban, az ígéretek szerint szinte ugyanilyen [tematikájú] lesz.

Még ennél is jobban kezdtem aggódni, amikor megnéztem a javasolt programot, melyben kiemelt helyen szerepel:

• „A szexuális és reproduktív egészséghez való általános hozzáférés és a jogok az általános egészségbiztosítás részeként”
• “A szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való jog támogatása humanitárius és kiszolgáltatott helyzetekben is.”

Az ENSZ-zsargont nem mindig könnyű megfejteni, de a fenti két pont egyszerű magyarsággal ezt jelenti:

• Minden országot kényszeríteni kell arra, hogy ingyenes abortuszt ajánljon igény szerint a terhesség mind a kilenc hónapja alatt
• A szegényeket, különösképpen a menekülteket kell megcélozni a népességszabályozási erőfeszítések során

Ha úgy gondolja, hogy a második pont túlzás, hadd idézzem egy ENSZ menekülttábor tisztviselőjének szavait, akivel egyszer elbeszélgettünk. Amikor megkérdeztük, hogy a menekülteket a tábor orvosai miért szorongatják meg az abortusz, a sterilizálás és a fogamzásgátlás elfogadására, a tisztviselő felkiáltott: „Ezek menekültek! Nekik nem lehetnek gyerekeik! “

A nairobi csúcstalálkozó napirendjének ellensúlyozására megrendezték a kenyai keresztény szakemberek fórumát, melyet a kenyai püspökök is támogatnak, erre november 11–13. között kerül sor. A világ minden tájáról származó életpárti szakértőket, köztük a Human Life International, a C-FAM és a Népességkutatási Intézet képviselőit hívták meg, hogy beszéljenek számos témáról, az ENSZ szexuális és reproduktív egészségi programjának veszélyeitől kezdve a globális születési arány ideiglenes jelentős csökkenéséig.

Kenya katolikus püspökei nemcsak az ellenkonferenciát támogatják, de határozottan felszólaltak az ENSZ konferencia életellenes programjával szemben.

Martin Kivuva, Mombasa érseke azt mondta az ACI Africa hírügynökségnek, hogy a konferencia programja „elfogadhatatlan a Katolikus Egyház tanítása szerint”.

Arra bíztatta Uhuru Kenyatta kenyai elnököt, akinek kormánya a fórum szponzorálója, hogy legyen óvatos.

„Ne feledjék, hogy ennek nagy része a népességcsökkentésről szól, ám Európában nulla növekedés van, és azt mondják, hogy mi sokan vagyunk” – mondta Kivuva érsek. „Azt mondják, hogy azért vagyunk szegények, mert sokan vagyunk. Ez hazugság!”

Alfred Rotich püspök, aki a kenyai püspökök családi élet hivatalának vezetője, kijelentette: „Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen konferencia nem jó számunkra, (és) elpusztítja az egész életet… Körülbelül 10 000 ember lesz itt, és tudjuk, hogy mi az ő céljuk. Ők nem életpártiak, hanem 10 000 abortuszpárti. Gyakorló szakemberek az élet ellen.”

Az ENSZ Népesedési Alapja utoljára Szent II. János Pál pápa idején kísérelte meg a világ országait az abortusz legalizálására és a szegények népessségszabályozására kényszeríteni. A szent pápa nemcsak az ENSZ Népesedési Alapját bírálta, hanem teljes diplomáciai erőfeszítéseket tett ezaz ellen. Erős küldöttséget küldött a Kairói Népesedési és Fejlesztési Konferenciára, létrehozta a katolikus és a muszlim országok koalícióját, majd végül megnyerte a szavak csatáját. A kairói konferencia konszenzusra jutott abban, hogy a „reproduktív egészség” nem terjed ki az abortuszra.

Az UNFPA ebből a tapasztalatból megtanulta, hogy ha a csúcstalálkozó nyilatkozata kidolgozásának folyamatát a világ népeire bízzák, akkor valószínűleg nem kedvükre való eredmény születik.

Ez az oka annak, hogy ezúttal az ENSZ úgy döntött, hogy megfúrja a folyamatot. Titokban folytatott konzultációt a szövetségeseivel, jóval a találkozó előtt megfogalmazták a Nairobi-nyilatkozatot, és eltökélt szándékuk, hogy nem lesz további vita a nyelvezetről.

Amit „Nairobi csúcstalálkozónak” neveznek, az nem más, mint egyfajta nemzetközi nyilvánossági attrakció, egy show, hogy elősegítsék és nyilvánosságra hozzák a nemzetközi abortuszpárti, ember-ellenes mozgalom céljait.

Éppen ezért a Szentszék ENSZ missziója későn, november 8-án, csak négy nappal a Nairobi-csúcstalálkozó kezdete előtt jelentette be, hogy kihagyja ezt a találkozót.

A Szentszék missziója egy nyilatkozatában azt kifogásolta, hogy „nem folytattak érdemi és lényeges konzultációt a [Nairobi-nyilatkozat] szövegével kapcsolatban”, és hogy az túlságosan „reproduktív jogokra” összpontosít. „Sajnálatos a szervezők döntése” – folytatódik a nyilatkozat, „hogy a konferencia olyan vitatott és megosztó kérdésekre összpontosít, melyek nem élveznek nemzetközi konszenzust, és melyek nem tükrözik pontosan az ICPD által felvázolt szélesebb népesedési és fejlesztési programot. […] A Szentszék továbbra is határozott támogatója az egyenlő, fenntartható és integrált emberi fejlődés előmozdításának, amely elősegíti az emberi méltóságot, valamint minden férfi, nő és gyermek közös érdekét.”

Most minden szép és jó ebben, de értékeltem volna legalább egy vagy két mondatot, ami közvetlenül és egyértelműen ellenzi a Nairobi Nyilatkozatban megfogalmazott abortusz- és népességszabályozási programot. Miért fogadjuk el az ellenség nyelvezetét, ami maga is csalás?

Noha megértem, miért gondolta a Vatikán, hogy értelmetlen lenne delegációt küldeni a Nairobi csúcstalálkozóra, mégis küldhettek volna valakit, hogy beszéljen a most folyó ellenkonferencián. Vagy ennek hiányában rövid támogató nyilatkozatot tehetett volna valaki az egyházi hierarchia részéről. Ehelyett magukra hagyták a bajba jutott Kenya keresztényeit és katolikusait, valamint néhány nemzetközi életvédő szervezetet, akik megpróbálnak ellenállni az abortusz buldózerének.

Az élet és a család mellett elkötelezett, laikusok vezette szervezetek ettől függetlenül folytatják tevékenységüket. Jó lenne tudni, hogy a környezeti, az éghajlati, az őslakosokkal és magával a jó földdel kapcsolatos aggodalmak tengerében van-e még egy csepp aggodalom a meg nem születetettek élethez való joga iránt.

Végül is az élethez való jog az alapvető jog, ami nélkül minden más emberi jog okafogyott lesz.

Steven W. Mosher a Népességkutató Intézet elnöke, író – A zsarnok Ázsia: miért a kínai álom az új fenyegetés a világ rendjére

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2019. november 14.