Örömteli áldozat: Hogyan készüljenek a férfiak a házasságra

Sok fiatal – a katolikusokat is beleértve -, napjainkban nem igazán hajlik a házasságkötésre. Olyan kulturális hatások, impulzusok zúdulnak a fiatal férfiakra a mai világban, amelyek elfordítják őket a házasságkötéstől. Mit lehet tenni?

Amikor hivatási válságról beszélünk, akkor általában a papságra és a szerzetesi életre szoktunk gondolni. Van azonban ennek a válságnak egy másik dimenziója, amely szinte villámként sújtja társadalmunkat. Erős, katolikus házasságok nélkül ugyanis a vallási hivatások elsődleges forrása tűnhet el. Ezen túlmenően a házasság szentsége a legtöbb katolikus számára a megszentelődésnek egy gyönyörű útját állítja a fiatalok elé. Mégis, a fiatalok, beleértve sajnos a katolikusokat is, napjainkban egyszerűen nem házasodnak.

Modern világunkban számos kulturális erő, hatás fordítja el a férfiakat a házasságtól. Ilyenek a technológia rabsága, annak elszigetelést kialakító tendenciái, az ebből kialakuló függőség, a felnőttkori felelősségérzet kialakulásának késleltetése, a gazdasági nyomás és a kapcsolati kultúra változása. A házasságkötések számának hanyatlása állandósulni látszik, mivel a mai fiatal férfiaktól már nem várják el, hogy önállóan kiálljanak, döntsenek, saját családot alapítsanak, és önálló életet kezdjenek el élni. Mi kell tehát ahhoz, hogy egy fiatal katolikus férfi sikeresen készüljön fel a házasságkötésre?

Először is, mint minden hivatás kiválasztása, ez is megfelelő és alapos megfontolást igényel. A hivatásunk kiválasztásakor először is azt kell átgondolni, hogy mit akar Isten, mi Isten célja velünk? Egy olyan kultúrában, amely a személyes szabadság és az önmegvalósítás megszállottja, fontos, hogy nyitottak legyünk Isten meghívására, akkor is, ha különösen hangzik.

Elvált szülők gyermeke vagyok, soha nem gondolkodtam a házasságról, és hosszú éveken át úgy éreztem, hogy elhívásom van a papságra. Aztán egyszer csak léptem egyet hátra, és elkezdtem azt vizsgálni, ami korábban számomra valószínűtlennek tűnt, és ez más irányba vezetett engem. A házas életformát nem szabad magától értetődőnek venni, de teljesen elvetni sem szabad megfelelő átgondolás, mérlegelés nélkül.

Ahhoz, hogy életünk bármely fontos döntésére megfelelően felkészüljünk, bizonyos modellekre, és mentorálásra, vagyis érintett emberekkel való beszélgetésekre van szükségünk. Amikor egy fiatalember házasságot fontolgatja, hasznos, ha házaspárjukhoz hűséges férfiakkal beszélget, akik hiteles útmutatást adhatnak. A házasság néha nem könnyű, de rengeteg ajándékot és szépséget is hordoz. Hasznos, ha egy fiatal férfi megérti, milyen felelősség egy családot eltartani, és hogyan hangolhatók össze a családi élet, a munka és az imádságos élet követelményei. Engem, aki előtt nem volt szülői példa, főiskolai tanáraim hívtak meg leendő feleségemmel együtt az otthonukba, velük ettünk, és jókat beszélgettünk.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2024. április 15.