Számtalan cikk, könyv és weboldal közöl egy Pio atyának tulajdonított próféciát, mely szerint a végső időkben háromnapos sötétség támad. Egy levelére hivatkoznak, amely azonban sohasem létezett – írja Jeanette Salerno a padrepiosworld.com 2015. január 3-i blogbejegyzésében.
„Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? A bolondnak is több a reménye, mint neki.” (Péld 29,20)
Előfordult már, hogy bajba sodort – akár még bűnre is vitt – az, hogy túl sokat beszéltél? Velem megtörtént nemegyszer.
Évekkel ezelőtt egy barátnőmmel a középiskolai kosárlabda mérkőzést néztük, és a 17 éves gyermekeink – az ő fia és az én lányom – között bimbózó kapcsolatról beszélgettünk. Nem volt ez hivatalos együtt járás, de tudtuk, hogy kedvelik egymást, és ennek örültünk mindketten.
Igen, az abortusz gyilkosság – ezt nem akármilyen szaktekintélytől tudjuk meg. Czeizel Endre genetikus az itt megtalálható videóban elmondja az álláspontját.
Egy pszichológus, Miriam Grossman kifejtette aggasztó véleményét a legújabb filmsláger, A szürke ötven árnyalatával kapcsolatban.
A szürke ötven árnyalatával kapcsolatban semmi sem szürke, hanem fekete. Hadd magyarázzam meg.
Olyan embereknek segítek, akik belül összetörtek. Nem úgy, mint az orvosokat, akik röntgensugarakat használnak és vérvizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy kiderítsék miért fáj valakinek valami, engem azok a sebek érdekelnek amik láthatatlanok. Kérdéseket teszek fel, és nagyon figyelek a válaszokra. Így állapítom meg, hogy az ember aki elöttem ül, miért „vérzik”.
„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Gal 6,9)
Megfordultam az ágyban, fülemre húztam a takarót, és odapillantottam az ébresztőóra világító számlapjára. Nagyon fáradt voltam, de képtelen voltam elaludni. Véget nem érő rohamban száguldtak a gondolatok az agyamban, egyik kérdés törtetett a másik után. Észre se vettem, megint eltelt egy óra, és az álom messze volt.
Kedves Testvérek!
A püspöki konferencia (az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia – a szerk.) sokadszor kér már minket az Ukrajna békéjéért való imádkozásra, amihez most kéri a böjtölésünket is. Valóban, tudjuk jól, hogy a lélek imájához mindig hasznos hozzátenni a test imáját is: az önmegtagadást és a böjtöt, különösen olyankor, amikor nagy bajban vagyunk.
Az a lélek, amely kinyilatkoztatásokat kíván, ajtót nyit a gonosz léleknek, aki a kinyilatkoztatásokat olyan ügyesen tudja utánozni, hogy megtévesztheti
Ha imádkozva olvassátok az Evangéliumot, belülről értitek majd meg, hogy el kell fogadni a megaláztatásokat, ahogyan Jézus elfogadta. Semmitől sem kell félnünk, az ördögtől sem. Az ördög megretten az alázattól és félni kezd. Még a mély hitnél is jobban megrettenti és elijeszti az alázat.
Az a lélek, amely kinyilatkoztatásokat kíván, hibát követ el. Ezekre ugyanis semmi körülmények között nincs szükségünk, mert a természetes eszünk
Szerzetesi hivatásokat is ébreszt Elvira Maria de Witt karmelita szerzetesnő ifjúsági missziója, aki az „új kontinensen”, az interneten evangelizál.
Látva, hogy egyre kevesebb fiatal jár templomba, a holland nővér elhatározta: cseteléssel próbálja visszavezetni a fiatalokat a hithez. „Ma senki nem csönget be egy rendházba azzal, hogy szeretne beszélni egy nővérrel. Mennyivel könnyebb a saját szobájában, a számítógépén csetelve feltennie a kérdéseit!”
Ha mások hasznára akarsz lenni, azzal kezdd, hogy ne sajnáld a fáradtságot az önmagadon való munkálkodástól: a másokat lángra lobbantó
Annyi erőszak van ma a világon! Azt hiszem, mindez nagyrészt épp saját otthonunkból ered.A világ azért szenved annyit, mert nincs
Kissé szokatlan mődon ezúttal nem katolikus, hanem ortodox szent avatásáról adunk hírt. A szerk.
„s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol, tegye jókedvvel.” (Róm 12,6-)8
Sokak szemében középszerű lány volt. Semmi különös. Felejthető. Egy „átlagos” tanuló, aki nem sportol, nem tagja egyik klubnak sem, sosem választják be a diáktanácsba. Sosem tett vagy mondott olyat, amivel felhívhatta volna magára a figyelmet. De aki csak ezt látta benne, nem vette észre higgadt kitartását, eltökéltségét.