Burkhardt Gorissen 1997-ben csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz, ahol rövidesen magas rangú vezető, a Skót Magas Fokú Rítus elnöke és nagyszónoka, a német szabadkőművesség propagandafőnöke lett. Néhány év múlva azonban, felismervén a szervezet visszásságait, kiábrándult a szabadkőművességből, s 2008-ban, immáron igaz hívőként visszatért a katolikus egyházba, megtalálva élete értelmét.
„Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.” (1Kor 13,7-8a)
Ma egy kicsit másként akarok a szeretetre nézni. Olykor előfordul, hogy lelkem belső csendjében a szeretettel foglalkozom, ilyenkor többnyire azt keresem, mit kapok tőle.
Előszó
Az 1983-ban kihirdetett Egyházi Törvénykönyvhöz, mely a katolikus egyház túlnyomóan nagy részét alkotó „latin egyház” legfontosabb törvényhozói okmánya, még nem készült szótár. Napvilágot látott ugyan a hivatalos latin szöveghez néhány szómutató, index, illetve megjelentek egyes nyelveken – bár nem nagy számban – a fogalmakat elmagyarázó, kifejtő, lexikon jellegű művek, de a szó szoros értelmében vett teljes szótár a hatályos Codex Iuris Canonici latin nyelvéhez még nem készült.
†379, emléknapja: január 2.
– Ha ellenszegülsz a császárnak, félned kell haragjától – mondta a követ. – Elkobozhatja vagyonodat. Száműzhet. Megkínoztathat. Ki is végeztethet.
– Mindez nem érint – felelte a püspök. – Vagyon? Nincs semmim. Száműzetés? Akárhova visznek, otthon leszek, mert Isten is ott lesz. Kínzás? Nem új ennek a rossz testnek. (Nagybeteg volt, súlyos görcsökkel.) Kivégzés? Örömmel megyek Istenhez. Mással nem tudsz fenyegetni?
Útálom és arcába vágom:
Harminc év, vagy kétezer óta
undorító, őrült világ ez,
ez a farizeus Európa!
Kenyér helyett az éhezőt
csitítja szóval, hittel, éggel
maszatos lelkiismeretét
szívnyalogató versikékkel;
Az ünnepek alkalmasak arra, hogy találkozzunk olyanokkal, akikkel ritkán találkozzunk, illetve olyanokkal, akikkel gyakran találkozunk azokkal most másként találkozzunk, megálljunk és találkozzunk magunkkal és a Teremtővel is. Ezek a találkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy értékeljük az elmúlt időszakot, a jövőbe tekintsünk (a következő ilyen találkozásainkra).
Mindezt érdemes úgy tennünk, hogy a pozitív dolgokra (is) fókuszáljunk. Ilyenkor én mindig visszagondolok arra is, amikor valami nagy bosszankodásra okot adó dolog történik, akkor a feleségem mondja, hogy na vajon erre 1 év múlva, vagy éppen év végén fogunk e gondolni. Hát most jövök rá, hogy már nem is emlékszem rá.
Minden év kezdetén számtalan jóslat lát napvilágot, ám hiteles próféciát egyedül a Szentírás ad. A 2017-es évre a következőket találjuk benne.
Ha január 1. és december 31. között születtél, vagyis Isten szeretetének jegyében, akkor életedben Isten kegyelmének hatása érvényesül: „megjelent ugyanis megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára.” (Tit 2,11)
Ezt a gyönyörű történetet egy a louisianai Monroe-ban lévő CenturyTel-nél dolgozó fiatalember élte át, mikor egyik nap a Wal-Mart-ba ment vásárolni.
Úgy hatéves lehetett a szép, barna hajú, szeplős kislány, az ártatlanság megtestesítője. Édesanyja a hajdani Walton’s-ba vagy egy Norman Rockwell képbe is odaillett volna. Nem mintha divatjamúlt külseje lett volna. Félhosszú, barna haja volt, természetes hullámokkal. Drapp sortot és világoskék kötött pólót viselt. Kék szélű fehér tornacipő volt rajta. Olyan igazi anyuka volt.
Karácsony a szereteté. Meg az örömé, az ajándékozásé, a megosztásé, a családi és baráti együttléteké, a csillogásé, a ragyogó ajándékcsomagoké. De elsősorban a szereteté. Ez akkor vált számomra bizonyossá, mikor egy kismanóra emlékeztető, ártatlan szemű, rózsaszirom arcú tanítványomtól kaptam egy csodálatos karácsonyi ajándékot.
Hideg karácsonyeste volt Chicagóban. Az öregember benn ült az autószerelő műhelyében. Mióta a felesége meghalt, nem ment sehova ilyenkor. Nem díszítette fel a műhelyt, nem volt karácsonyfája, nem gyújtott ünnepi fényeket. Ugyanolyan nap volt számára, mint a többi. Nem gyűlölte a karácsonyestét, csak nem talált okot az ünneplésre. Gyermekei nem voltak. A felesége elment.
Üldögélt az ablaknál, nézte a havazást, ami egy órája tartott már, s az életén töprengett, amikor kinyílt az ajtó, és egy hajléktalan oldalgott be rajta.
Az ember becsapta maga mögött a Paradicsom kapuját. Válaszul, Isten kitárta az ég ajtaját, hogy visszatalálhassunk Hozzá. Ezzel Isten és ember közös története új szakaszába lépett. A Messiás nem váratlanul érkezett, vártuk. Nem idegenként idegenbe érkezett, övéi közé jött. Ezt a történelmi várakozást tartja ébren az Advent, amikor Karácsonyra, Krisztus születésének megünneplésére készülünk.
Minden ünnep a családi összejövetelek időszaka. Ha egyedül vagy, nem biztos, hogy könnyű szívvel várod.
Még mindig nem teljesült az álom, hogy megtaláld az Igazit. Ilyenkor a munkahelyi és családi ünnepségek gondolata keserűséget, irigységet ébreszthet, elszomoríthat, hiszen újra csak magányosságodra emlékeztet.
A böjtnek számtalan jó hatása van a lélekre, a testre, az elmére, egyénre, közösségre…stb.
Amikor átmenetileg lemondunk valamiről majd később újra visszatérünk hozzá, másképpen és sokkal jobban tudjuk értékelni ugyanazt. Én pl. három hónapja nulla szénhidrátot fogyasztok. Nemrégen vanília rúddal ízesített ketogén madártejet ettem és olyan ízbomba hatással volt rám, hogy szinte felrobbant a szám.
Zavar, ha beszélgetnek körülöttem. Fáj, hogy eljönnek misére, és nem tisztelik Isten jelenlétét és a csendben imádkozókat.
Először is érdemes megfontolni, vajon miért viselkednek így. Aki beszélget, talán azért teszi, mert
• kereső: nem tudja, mi történik a misén, miért szent hely a templom