Előszó

Az 1983-ban kihirdetett Egyházi Törvénykönyvhöz, mely a katolikus egyház túlnyomóan nagy részét alkotó „latin egyház” legfontosabb törvényhozói okmánya, még nem készült szótár. Napvilágot látott ugyan a hivatalos latin szöveghez néhány szómutató, index, illetve megjelentek egyes nyelveken – bár nem nagy számban – a fogalmakat elmagyarázó, kifejtő, lexikon jellegű művek, de a szó szoros értelmében vett teljes szótár a hatályos Codex Iuris Canonici latin nyelvéhez még nem készült.

Az 1917-es Egyházi Törvénykönyvhöz Rudolf Köstler szótára alapvető munkának bizonyult az évtizedek során. Ez a szótár a Törvénykönyv egész latin szókincsét felölelte.

A jelen kisszótár összeállítását az indokolta, hogy a Codex hivatalos nyelve a latin, s ezért a tudományos igényű szövegmagyarázatnak ma is a latin eredetit kell alapul vennie.

Csakhogy mai egyházjogunkban – részben a II. Vatikáni Zsinat szóhasználatának hatására – számos olyan szakkifejezés és sajátos jelentésváltozat is előfordul, amelyet az általános latin nyelvezet és a régi Egyházi Törvényköny szókincse ismeretében sem könnyű helyesen értelmezni.

Nem vállalkoztunk az 1983-as Codex Iuris Canonici teljes latin szókészletének feldolgozására. Csupán a benne található főbb, sajátos egyházjogi szavakat, kifejezéseket vagy különleges jelentésváltozatokat vettük figyelembe. Így az is előfordul, hogy szótárunkban nem található meg egy szónak a köznyelvi jelentése, hanem csupán a Codexben szereplő egyházjogi szaknyelvi értelme. Kisszótárunk az 1983-as Egyházi Törvénykönyvben nem szereplő szavakat csak ritkán tartalmaz. Ilyenkor erre a tényre külön utalunk.

Az 1991-ben hatályba lépett Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium sajátos szakkifejezései nem szerepelnek szótárunkban. Ennek nyelvéhez ugyanis többnyelvű szakszótár készül.

A kisszótár letölthető a PPEK adatbázisából.

Létrehozva 2017. január 8.