A keresztények Istene
„A keresztények Istene a metamorfózis Istene: beledobjátok szívébe a fájdalmat és kiveszitek belőle a békét. Kétségbeesést helyeztek belé és reményt
„A keresztények Istene a metamorfózis Istene: beledobjátok szívébe a fájdalmat és kiveszitek belőle a békét. Kétségbeesést helyeztek belé és reményt
Az alábbi bejegyzésünk Raymond de Souza atya cikke alapján készült, amely július 20-án jelent meg a Catholic Herald magazin oldalán. A cikkünk sokban követi de Souza atya írását, de annak nem szó szerinti, hanem csak hozzávetőleges, szerkesztett fordítása.
Luma Khudher OP, az iraki Sienai Szent Katalinról Nevezett Domonkos Nővérek vezetőségének tagja idén Chicagóban, a Catholic Theological Union intézményben tanított. Az Illinois állambeli domonkos nővéreknél tett látogatása során Beth Murphyvel, a kongregáció kommunikációs vezetőjével beszélgetett.
Beszélgetésük középpontjában annak a százötvenezer embernek a sorsa állt, akik az Iszlám Állam támadása elől a Ninivei-síkság falvaiba menekültek 2014. augusztus 6-án.
A történelmi közbeszédben a forradalmakkal szemben kibontakozó ellenrevolúciót tradicionálisan a fehér színnel társítják. Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom leverésére szervezkedő cári katonai csoportokat fehérekként is szokás emlegetni csakúgy, mint például az 1919-es magyar Tanácsköztársaság bukása utáni tisztogatást fehérterrorként aposztrofálni. A fehér szín és az ellenforradalmak kapcsolata egészen a francia forradalom koráig nyúlik vissza.
Javában tart a nyári fesztiválok idénye Erdélyben (is), ilyen-olyan színezettel, hangsúllyal jelentkeznek az újabbnál újabb ajánlatokkal a különböző befektetők és szervezőcsapatok. Homa Ildikó pszichológus, szerzetes is jelen lesz az egyik, Erdélyben talán „a” fesztiválon, amely – a hasonlóságok mellett – nemcsak nevében, de alapvetően műfajában is elüt a többitől.
Természetesen a Tusványosra gondolok, amely idén A biztos pont mottóval szerveződik, az idei lesz a 27. szabadegyetem és diáktábor a medvék hazájában.
A következő kis történet igen csak elgondolkoztatott. Egy kínai professzor meglátogatta berlini kollégáját. Amint megérkezett a pályaudvarra, barátja már türelmetlenül várta. – „Igyekezz” – mondta neki, „azonnal indul a busz. Ha ezt lekéssük, akkor majd csak tíz perc múlva indul a következő.” A kínai professzor nagy nyugalommal azt kérdezte: – „És mit csinálunk a tíz perccel, ha hamarabb érkezünk oda?”
Két, diagnosztikus képalkotással foglalkozó olasz intézet közös elektronmikroszkópos vizsgálata során a lepel tiszta felületén is nanoméretű vérrészecskéket találtak.
A trieszti Istituto Officina dei Materiali (IOM-CNR) és a bari Istituto di Cristallografia (IC-CNR) néhány hete lezárult vizsgálatában első ízben tanulmányozták a lepelből vett szövetrost nanotartományban megfigyelhető tulajdonságait. A mintavétel a lepel hátsó oldalán, a lábfej környékén történt, olyan helyen, ahol optikai mikroszkóppal nem látható vérfolt.
Egyik barátnőm, aki 5 évvel ezelőtt úgyszintén kiutazott Hollandiába munkakeresés miatt, megismerkedett ott egy muzulmán fiúval. Amíg együtt jártak, minden rendben volt, de amikor civil házasságot kötött ezzel az emberrel és gyerekeket vállalt, az élete merőben megváltozott.
Pontosan úgy fest, mint ahogy a fent említett cikkben: verik, kinevetik, s ami a legrosszabb, hogy a férje megzsarolta, hogyha elhagyja őt, akkor soha többé nem fogja látni a fiát…
l. Tisztelj mindenkit – Krisztus jelen van felebarátaidban. Légy megértő másokkal – Ők a te testvéreid!
2. Mindenkiről jót feltételezz, ne pedig gonoszat! Még a legrosszabb körülmények között is találj az életedben valami jót!
XVI. Benedek pápa ma tíz éve, 2007. július 7-én (07.07.07-én) adta ki a Summorum Pontificum kezdetű motu proprio apostoli levelét. Levelében a pápa az Egyház részére szabályozta a „Szent XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott Misekönyv” szerinti liturgiavégzést (az ún. „tridenti misét”), amelyet a II. Vatikáni Zsinatot követő, 1970-es liturgikus reform előtt általánosan használtak a római katolikus egyházban.
Nemcsak egy, hanem két szobor is könnyezik. Ebben a percben is, hogy ezt olvasod. Június utolsó vasárnapja óta könnyezik a pásztói Szentlélek Templomban a Rosa Mystica Szűzanya-kegyszobor.
És ezzel az egy élménnyel többet tanultam a miséről egy másodperc alatt, mint 35 éven át.
Már régóta el akartam menni egy valódi latin misére. Amikor azt mondom, valódi, arra értem, hogy olyanra, amin a pap a mise idejének 90 százalékában a hátát mutatja a híveknek.
Hazánk és nemzetünk két legnagyobb térítő apostola volt Szent Adalbert és Szent Gellért. S még mielőtt a magyar nép vérébe oltatott volna a Boldogságos Szűz szeretete, már a Boldogságos Szűz anyai gondjaiba vette a magyar nemzetet, mert e két férfiút, e két vértanú apostolt ő könyörögte ki az égtől a magyar nép számára. Szent Adalbert ugyanis az ő közbenjárására szabadult meg a haláltól, Szent Gellért pedig az ő közbenjárására született. Szent Gellért gyermekkorától fogva a legnagyobb kegyelettel viseltetett a Szűzanya iránt…
A Szeretet óriási erő. És azt akartam, hogy nekünk dolgozzon. (José Silva)
– Behunyom a szemem, lazítok, visszaszámolok. Kis idő múltán érzem, hogy szintemen vagyok. Utána kiadom a csípő- és térdízületeimnek az utasítást, hogy lazuljanak.
– És lazulnak?
– Nem tudom…