Olvasnivaló

Fatimáról beszél Lucia nővér

Az első kötet négy Emlékezése magában foglalja az egész fatimai üzenetet:
– Az Első Emlékezés, 1935-ben íródott, José Alves Correia da Silva leiriai püspök parancsára. Ebben Lúcia elsősorban Jácinta jellemét írja le.

– A Második Emlékezés, amely 1937-ben keletkezett, bemutatja Fatima történetét, az Angyal és a Szűzanya Szeplőtelen Szívének jelenéseivel.
– A Harmadik Emlékezés (1941) Jácinta lelki életéről beszél és feltárja a Titok első két részét.

Olvasnivaló

Athanasius Schneider: Dominus est (5)

V.

A régi Egyházban a férfiaknak kezet kellett mosni a konszekrált Kenyér vétele előtt.[1] Ezenkívül a hívő mélyen meghajolt és az Úr Testét közvetlenül a szájába vette a jobb tenyeréről és soha a balról.[2] A tenyér egyszerre szolgált paténaként és korporáléként (különösen a nők esetében). Így olvashatjuk Alresi Szt. Cezáriusz (470-542) egyik prédikációjában:

„Minden férfinak, aki áldozni akar, meg kell mosnia kezét. És minden nőnek be kell takarnia tenyerét egy vászonkendővel, hogy arra helyezhessék az Úr Testét.”[3]

Olvasnivaló

Athanasius Schneider: Dominus est (4)

IV

Az egyházatyák élénken ügyeltek arra, hogy az eucharisztikus Kenyérnek a legkisebb darabkája se vesszen el, ahogyan Jeruzsálemi Szt. Cirill figyelmeztetése oly meggyőző módon bizonyítja:

„Amikor odalépsz, ne nyújtsd ki simán tenyeredet, és ne tárd szét ujjaidat. Hanem bal kezedből csinálj trónust jobb kezed számára, mert ennek kell fogadnia a Királyt … Légy éber, hogy az Úr Testéből semmit se veszíts el. Ha egy rész kiesne tenyeredből, az úgy kellene tekintened, mintha saját tested valamelyik tagját veszítetted volna el.

Olvasnivaló

Athanasius Schneider: Dominus est (3)

II

Cum amore ac timore

Szeretettel és félelemmel. Néhány történeti – liturgikus megjegyzés a szentáldozásról

I.

A nagy II János Pál pápa Ecclesia de Eucharistia című utolsó enciklikájában egy nyomatékos figyelmeztetést hagyott az Egyházra, amely valóban úgy hangzik, mint egy végrendelet:

Olvasnivaló

A házastársi hűség a házasság előtt kezdődik

“Az a jó, ha valaki fiatal korában kiéli magát, mert akkor nem fog rátörni a kíváncsiság és a vágy az ismeretlen iránt, amikor már házasságban él. Mindent ki kell próbálni, meg kell tapasztalni, majd továbblépni. A békés, nyugodt, hűséges közép- és időskor záloga a viharos ifjúság.” Sokan hiszik ma ezt így, azonban ki kell ábrándítanunk őket. A cikk eredetileg a Férfiak Klubja oldalán jelent meg.

Olvasnivaló

Athanasius Schneider: Dominus est (2)

Schneider püspök könyvének előszavát korábban már közreadtuk itt. A szerk.

I

CHRISTUS VINCIT, CHRISTUS REGNAT, CHRISTUS IMPERAT

Az „eucharisztikus” nők és az Oltáriszentség illegalitásban a szovjet uralom alatt

Olvasnivaló

A bevándorlási jelenség mögött van egy terv az európai népesség megváltoztatására

Francesco Boezi, “Il Giornale” – 2018. június 27.

Egy terv a kereszténység megkérdőjelezésére Európában. Ez a kirgiz püspök, Athanasius Schneider víziója, aki erre és néhány más témára is összpontosít, melyek nagymértékben érintik a Katolikus Egyház jövőképét is.

Kivonat az „Il Giornale” újságban megjelent interjúból

Olvasnivaló

A karizmatikus megújulás hatása Kínában

Kínában gyorsan fejlődik az ipar, annál csak a kereszténység fejlődik gyorsabban az országban. Semmire sincs akkora igénye az embereknek, mint a vallásra. A keresztények száma az üldözés ellenére évente tíz százalékkal növekszik. Ha ez a tendencia marad, tizenöt év múlva Kína lesz a legtöbb keresztényt számláló ország.

Olvasnivaló

Addig van jövőnk, amíg ugyanarra a Sziklára építünk

Székely János püspök a KATTÁRS-ról

Idén Székesfehérvár ad otthont a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) programjainak szeptember 7. és 9. között. Az eseményről Székely János szombathelyi megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnökét kérdeztük.

Olvasnivaló

Láttam a mennyországot!

Azt mondják, hogy egyszer egy faluban egy gyermek éjszaka a mennyországról álmodott. „Anya! Anya! Hol van a Mennyország? “- kérdezte a gyermek türelmetlenül másnap reggel, ahogy felébredt. De az anyának, szegény anyának nem volt ideje. Annyi sok munka volt a háztartásban! És akkor elment az apjához megkérdezni. – Nem tudom… keresd meg egyedül – mondta fáradtan, és továbbment. „Hol? Hol van a mennyország?” – kérdezte a gyermek majdnem sírva a falubeliektől. De az embereknek nem volt idejük rá, siettek. – Milyen rossz a világ… – mondta magában a gyermek.

Olvasnivaló

Homo deus

Rég olvastam ennyire lenyűgöző könyvet a jövőnkről. Az írónak jó a humora, és megfelelően tudja tálalni mondanivalóját.

A Homo sapiens tovább fejlődik, nincs megállás. És az új vallás az algoritmusok vallása lesz. Nem mindenben értek egyet a szerzővel (ami Istent érinti különösen nem).
Idézetek a könyvből:

“A harmadik évezred hajnalán az emberiség felébred, nyújtózkodik és megdörzsöli a szemét. Agyában még ott motoszkálnak egy szörnyű rémálom foszlányai. „Valami szögesdrót volt benne, meg gombafelhők. Na, mindegy, csak álom volt.” Az emberiség kimegy a fürdőszobába, megmossa az arcát, szemügyre veszi a ráncait a tükörben, aztán kávét főz, és kinyitja a határidőnaplóját. „Na, nézzük, mi van mára.”