Mystici Corporis
Őszentsége
XII. Pius pápa
Isten szolgáinak szolgája
JÉZUS KRISZTUS MISZTIKUS TESTÉRŐL
szóló enciklikája
Őszentsége
XII. Pius pápa
Isten szolgáinak szolgája
JÉZUS KRISZTUS MISZTIKUS TESTÉRŐL
szóló enciklikája
Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció szeptember 12-én Örömmel térjünk vissza az Eucharisztiához! címmel tette közzé a püspöki konferenciák elnökeihez írott levelét, amely a liturgia ünnepléséről szól a Covid-19-pandémia alatt és után. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Intézetének hivatalos fordítását adjuk közre.
A Covid-19 által okozott pandémia nemcsak a szociális, családi, gazdasági, oktatási és munkaügyi aktivitásban hozott változásokat, hanem a liturgia területét is érintette. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében szükséges volt a szigorú szociális távolságtartás, amely érintette a keresztény élet alapjait: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt, 18,20); „Ők pedig állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban. A hívek mind összetartottak, és mindenük közös volt.” (ApCsel 2,42.44).
Alapvető fontosságú dokumentum öt nyelven a Hittani Kongregáció által a jelenésekről. Az eredeti, 1978-ban kiadott, latin nyelvű dokumentum is csak egy szűk kör számára voltak eddig elérhető.
Látomások kinyilatkoztatások, isteni üzenetek: az egyház története gazdag a misztikus eseményekben. Fatima és Lourdes, a Szűzanya pápailag elismert földi jelenései óta a püspökök és teológusok küzdenek az egész világon a természetfölötti jelenésekkel. A Vatikán válaszai elkészültek és hamarosan közreadják ezeket világszerte.
A Redemptionis Sacramentum és a Novus Ordo Missale Új Általános Rendelkezései a szentáldozásról. A szerk.
„II. János Pál pápa a Maradj velünk Uram (Mane nobiscum Domine – Vatikán, 2004.) kezdetű apostoli levelében azt kérte, hogy mélyítsük el a szentmisével kapcsolatos teológiai ismereteinket, és törekedjünk arra, hogy a szentmise liturgiájának végzését hassa át az eukarisztikus Jézus iránti mélységes tisztelet. Ennek érdekében a Szentatya azt óhajtja, hogy az egyes országok püspöki konferenciái tájékoztassák papjaikat és híveiket a szentmise liturgiájával kapcsolatos fontos és alapvető követelményekről.
II. JÁNOS PÁL PÁPA apostoli levele a püspököknek, a papságnak és a hívőknek a szent rózsafüzérről (2002)
BEVEZETÉS
1. A Boldogságos Szűz rózsafüzére, mely a második évezredben a Szentlélek indítására fokozatosan alakult ki, olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében és mélységében most, az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje. Nagyon jól beleillik annak a kereszténységnek a lelki útjába, mely 2000 év múltán sem veszített semmit a kezdeti frissességből, s érzi Isten Szentlelkének „evezz a mélyre” késztetését, hogy újra elmondja, sőt elkiáltsa a világnak, hogy Krisztus, az Úr és Üdvözítő, „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), „az emberi történelem célja, az a végpont, melyre a történelem és a civilizáció vágyai irányulnak”.1
1.
„A virtuális valóság nem helyettesítheti Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában, sem a többi szentség valóságát, sem a közös liturgiát a test-és-vér szerinti emberi közösségben.
Nincsenek internetes szentségek; és még akkor is, ha Isten kegyelméből vallási tapasztalat közvetítő eszköze lehet, önmagában, a tényleges világban létező hívekkel való közösség nélkül elégtelen.”
Forrás: Az egyház és az internet. Kiadja a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa, 2002. február 22.
1. A homoszexualitás problémája és a homoszexuális cselekedetek erkölcsi megítélése katolikus körökben is egyre növekvő mértékben nyilvános vita tárgyává válik. Az, hogy ezekben a vitákban gyakran olyan érvek és állásfoglalások is helyet kapnak, amelyek nem felelnek meg a Katolikus Egyház tanításának, jogos aggodalmat ébresztenek mindazokban, akik a lelkipásztorkodásban tevékenykednek. Ezért a Kongregáció arra a belátásra jutott, hogy a probléma súlya és elterjedt volta indokolttá teszi jelen – a homoszexuális személyek lelkipásztori gondozásáról szóló – levél elküldését a Katolikus Egyház püspökeinek.
Az alábbiakban az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció „De Concentibus in Ecclesiis” című, 1987. november 5-én kiadott dokumentumából idézünk. [Kép: Santa Maria in Traspontina templom, Róma]
Ősidőktől fogva a „templom” nevet arra az épületre használták, amelyben a keresztény közösség összegyűlik Isten Igéjének hallgatására, közös imádságra, a szentségek vételére, az Eucharisztia ünneplésére, és ennek az ünneplésnek a kiterjesztéseként az Oltáriszentség imádására.
675 Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. [639] Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, [640] fölfedi a „gonoszság misztériumát” egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól. A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az Ő testben eljött Messiása helyett. [641]
A művi abortuszról szóló határozatot a Hittani Kongregáció adta ki 1974-ben.
A bevezető gondolatok után a dokumentum a hitről, a hit fényéről beszél, majd a természetes ész fényét tárgyalja, annak erejét és világosságát. Ezt követően pedig az abortusz támogatóinak legtöbbet hangoztatott érveire reagál, s végül az erkölcsiség és a törvény összefüggéseit tárja elénk, melyek a konklúziót követ. Itt közöljük a dokumentum anyagának rövid összefoglalását.
Előszó
Három részből álló könyvecskét adunk a hívők kezébe, melynek lényege a harmadik, az imádságos rész. Ezért is adtuk alcímül: A búcsúk imakönyve. Az első részben a hivatalos tanítást próbáltuk feloldani katekizmus, azaz kérdések és feleletek formájában.
Az alábbiakban XI. Piusz pápa Ad catholici sacerdotii apostoli körleveléből idézzük a papi nőtlenségről szóló részt, amelyet a témában II. Vatikáni Zsinat papi szolgálatról és életről szóló dekrétuma, a Presbyterorum Ordinis hivatkozásként használt. Piusz pápa körlevele 1935. december 20-án jelent meg, a magyar nyelvű fordítását és kiadását a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója végezte el.
MEGFONTOLÁSOK
az azonos nemű személyek együttéléseinek törvényes elismertetésére irányuló törekvésekről
BEVEZETÉS
1. A Szentatya, II. János Pál pápa és a Szentszék illetékes dikasztériumai újabban többször tárgyaltak a homoszexualitást érintő különböző kérdésekről.1 Ugyanis nyugtalanító erkölcsi és társadalmi jelenség ez azokban az országokban is, melyekben a törvényhozás szempontjából még nincs jelentősége. Még súlyosabb azonban a helyzet azokban az országokban, ahol már engedélyezték vagy engedélyezni készülnek a homoszexuális együttélések törvényes elismerését, beleértve bizonyos esetekben a gyermekek örökbefogadására szóló fölhatalmazást is.
Brandmüller, Burke, Caffarra és Meisner bíborosok 2016 szeptemberében nyílt levélben kérték Ferenc pápát, hogy tisztázza a családról szóló tanításának bizonyos félreérthető pontjait. 2019 áprilisában világos válasz érkezett – Benedek emeritus pápától.
XVI. Benedek áprilisban közzétett írásában (Az Egyház és a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrány I. rész, II–III. rész) egyértelmű válaszok olvashatók a „dubia”-bíborosok által megfogalmazott kérdésekre is. Öt kérdés, öt válasz: