Ma indult az iskolai év. Számomra újdonság, hogy immáron nagyobb gyermekem is elkezdte az iskolát. Sok példa ilyenkor felmerül, próbáljuk felidézni, hogy sziklára kell, hogy építsük az életünket. Ennek a sziklának része a tárgyi tudás, de még inkább annak megtanulása, hogy a munkához megfelelően álljunk hozzá, küzdjünk az igazságért, szeressük felebarátunkat.
A PEW, – alapvetően amerikai, de nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat is folytató – társadalomkutató, közvélemény-kutató intézet tegnap tette közzé legújabb, a vallásossággal kapcsolatos kutatási eredményeit. A vizsgálat arra keresett választ, hogy az európaiaknál köztudottan vallásosabb amerikaiak minek alapján választanak maguknak templomot, egyházközséget.
Az eredmény talán meglepő lehet, mert úgy tűnik élesen ellentmond a napjainkban divatos az egyházban (protestáns barátaink kedvéért: az egyházakban) valamiféle karitatív szervezetet, öntevékeny csoportot látni – sőt, esetleg a saját egyházukat ebbe az irányba „fejleszteni” – akarók véleményének.
A második világháborút átélő franciák életének meghatározó eseménye alapvetően politikai jellegű volt. Arról a Charles de Gaulle tábornok személye által jelképezett nagy elutasításról van szó, mely nem fogadta el az 1940 júniusában elszenvedett vereséget.
A fenti címmel a napokban egy írást adtam közre egy másik blogról. Tévedtem. Az írás súlyos tévedéseket tartalmaz az Egyház
Egy kedves olvasó a következő aggasztó beszámolót osztotta meg velem. Az ember azt kívánja, bárcsak egyedi esetnek vélhetnénk az ilyesmit, de mind tudjuk, hogy az alábbi történések sajnos tükrözik a kortárs katolikusok hitismereti szintjét úgy általánosságban is – hittanítókat is beleértve. A történet annyiban lett átírva általam, hogy ne lehessen konkrét személyekre következtetni belőle.
Kilenc évvel ezelőtt Theo Hobson brit liberális teológus a baloldali The Guardian véleményrovatában fogalmazott meg egy gondolatot, amit ma is megfontolandónak tartok. A pink reformation című cikkében Hobson a homoszexualitással kapcsolatos véleményklíma változását az intézményes egyház nemezisének nevezi. A homoszexualitás kérdése szerinte olyan fenyegetést jelent a fennálló kereszténység számára, amit csak a 16. századi reformációhoz lehet hasonlítani.
A „természetgyógyászat” nem azonos a benne alkalmazott módszerek összességével. A miskolci Juhász Aranka, aki megtérése előtt maga is természetgyógyász volt (teljesen jóhiszeműen), s ma az irányzat legkövetkezetesebb és rátermettebb kritikusai közé tartozik, idéz egy kijelentést: „A természetgyógyászat 90 %-a jó, csak 10 % kifogásolható. De ez a 10 % a lényeg.” Vagyis a természetgyógyászat eleve egy szellemi irányzat fedőneve, aminek lényege az okkult jellegű 10 %-ban rejlik.
A sokat támadott sümegi John Henry Newman Közösségi Főiskola egyik szellemi támogatója a ferences rendház is, amelynek vezetője a nagy tiszteletű P. Riesz Pál, akit mindenki csak Pál atyaként emleget és szólít. Ő volt az esztergomi ferences gimnázium prefektusa jó ideig, és az ő nevéhez köthető a szombathelyi Assisi Szent Ferenc Kollégium megalapítása is.
Pál atya szerint a sümegi iskola körül kialakult helyzet megrendítette a ferenceseket, de ennek ellenére nagyon jól látják az ügy furcsaságait, és az sem véletlen, hogy a felvételi időszak közben történt mindez. Azonban mindenkit elárulnak a cselekedetei Pál atya szerint, aki elmesélte az iskola célját, küldetését, és az ismert ferences John Henry Newman bíborosról is sokat megtudhattunk.
Attól, hogy szeretjük a farkasokat, hiszen ők is Isten teremtményei, még nem engedjük be őket a bárányok közé (Márfy Gyula érsek)
Nem lehet véletlen, hogy most ekkora migrációs nyomás van Európán, szerepet játszhat benne a muszlim hódítási szándék, de a nagyhatalmak is támogatják – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Márfi Gyula veszprémi érsek, akivel a keresztény megújulás szükségességéről is beszéltünk.
kath.net – 2009. augusztus 18.
Francis Arinze bíboros, az Istentiszteleti Kongregáció előző prefektusa augusztus 16-án, egy Manilában bemutatott szentmisén óvott a liturgiával kapcsolatban az inkultúráció hamis koncepcióitól. Arinze bíboros az ázsiai püspöki konferencia záróülésén arra buzdította a püspököket, hogy erősítsék az eucharisztikus imádatot.
Minden játékőrület nálunk is megjelenik – most a Pokemon Go. Ideje feleleveníteni a szellemi hátteret. A szerk.
Górcső alatt egy divatos játék
Japán, az USA és Ausztrália után már az európai gyerekekét is megfertőzte a Pokémon-láz. Hamarosan mindenütt találkozhatunk velük: plüssállatkák képében, kulcstartókon ágyneműn, gumilabdán stb. De kik is ezek a Japánból származó furcsa kis lények, akik egy csapásra globális szupersztárokká lettek?
Alább közöljük azt a cikket, amely a napokban jelent meg a www.kathnews.de oldalon, és amelyet Gero P. Weisheupt írta, aki elismert kánonjogász, a liturgikus jog szakértője, és a Summorum Pontificum motu propriohoz is ő írta az első könyv terjedelmű szakkommentárt.
Sarah bíboros nagy port kavaró buzdítását követően a Szentszék sajtónyilatkozatot adott ki az esetleges félreértések elkerülésére. Ezt a nyilatkozatot magyar nyelven itt lehet olvasni.
Dr. Vigh Szabolcs A GYERMEKVÁLLALÁS ÉS AZ EGYHÁZI ELVÁRÁSOK című cikkére szeretnék válaszolni, és azzal három alapvető ponton vitatkozni, ugyanis a cikk olyasmit ajánl katolikusoknak, amit Ferenc pápa „a szeretet eltorzításának” nevez.
1) Vigh egyrészt félremagyarázza Ferenc pápát és a házastársi szeretetre vonatkozó katolikus tanítást
2) Másrészt a szerző kizárólag a földi boldogulásról gondolkodik, és fel sem veti a gondviselés vagy a természetfeletti kegyelem szerepét, sőt még az igazság alapvető kérdését sem érinti
3) Végül, az abortusz megelőzésének kérdéses módja a fogamzásgátlás, viszont az nem kérdés, hogy a fogamzásgátlás bűn-e
A mesterséges megtermékenyítés lényegéhez hozzátartozik, hogy a nő petesejtjét kiemelik a testből, és laboratóriumban, megfelelő körülmények között termékenyítik meg a férfi ivarsejtjével, a spermiummal. (Amennyiben a nő testén belül történik a beavatkozás, akkor valójában nem mesterséges megtermékenyítésről, hanem mesterséges inszeminációról beszélünk).
