Hála a velem egyet nem értőkkel folytatott beszélgetéseknek az Amoris Laetitiáról és a Kasper-Ferenc javaslatról, most már hallottam két logikai érvet az újraházasodott elváltak áldozására. Természetesen nagyon érdekel, hogy az „irgalmasok” tábora mivel indokolja, és milyen pozitívumot látnak benne, és persze az is érdekel, miért nem látják azokat a buktatókat benne, amiket én látok.
Sok tekintélyes megfigyelő szerint az Egyház az ariánus eretnekség korában (IV. sz.) tapasztalthoz hasonló válságban van. Annak idején Urunk istenségének a dogmáját vitatták, ma pedig minden dogmát, a modernizmus nevében. A modernizmus szerint ugyanis nincsenek abszolút igazságok, még ha azokat maga Jézus Krisztus is nyilatkoztatta ki, hanem csakis a vallási érzület számít. A hit válságát világi oldalról tovább fokozza az uralkodó polkorrekt-progresszív-liberális kultúra is – vagy ha úgy tetszik, ennek a kultúrának adja meg magát éppen az Egyház.
„Kedves Testvérek!
Az utóbbi időben mély megdöbbenéssel láttam az egyik katolikus budapesti könyvesbolt polcán (a valóban katolikus művek között) az Enneagram c. könyvet.
Amikor az eladónak említettem, hogy az enneagram egy nemkeresztény tévtanítás, amely a vatikáni, New Age-et elutasító dokumentumban is külön említésre került, azt válaszolta, hogy egy bizonyos szerzetesrend atyái ajánlották ezt a kiadványt, azért van ott. (Aki tudja, hogy pontosan ki terjeszti, kérem írja meg, hogy elküldhessem neki is ezt a levelet.)
Az ateisták minduntalan azt kívánják bizonyítani, hogy az ember valójában állat. A történelem során megnyilvánuló hatalmi túlkapásaik kétségkívül ezt látszanak igazolni!
François M. A. Voltaire (1694-1778), a francia ateista költő és filozófus mondta egyszer: „ha Párizs piacán csoda történne és ezt kétezer ember tanúsítaná, én akkor sem hinném el!” Csoda-e, ha gyűlölte az intézményesült egyházat, és azt írta egyik levelében: „Zúzzátok szét a gyalázatost!”
A dél-afrikai Wilfrid Napier bíboros azt kérdezi, hogy Ferenc pápa Amoris Laetitia (AL) című buzdítása vajon nem vezet-e logikusan oda, hogy mostantól a poligámiában élők is Szentáldozáshoz járulhatnak.
„A hagyományos mise visszaállítását célzó mozgalom a Szentlélek munkája és megállíthatatlan”
A Rorate coeli blog partnere, az Adelante La Fe (a Rorate spanyol változata) megjelentett egy exkluzív interjút Őexcellenciája Athanasius Schneider püspökkel. A kapott válaszok nagyon nyersek és merészek – még egy nagy püspök esetében is. Elég egyértelmű, még ha csak át is futjuk a válaszokat. Úgy gondolja: eljött az ideje a Szent X. Pius Társaságnak (SSPX).
Aki házas életet él, az élet keletkezésének első lépését megtette. Amikor dönt az aktus mellett. A megfogant embrió személy, ember lesz belőle, ha hagyják élni, fejlődni, növekedni. Anya nem birtokosa a magzatnak, de lehetőséget ad neki, hogy 9 hónap múlva a gyermek megszülethessen.
Az abortusz életellenes cselekedet
Akár tudja valaki, hogy az abortusz bűn, akár nem, attól még utána ugyanolyan testi-lelki problémái lehetnek. Mára nevet adtak neki, posztabortusz tünet együttesnek (PAS) hívják.
(a teljes szöveg magyar fordítása)
A római katolikus Anyaszentegyház négy bíborosa – Walter Brandmüller, Raymond Burke, Carlo Caffarra és Joachim Meisner – nyilvánosságra hozta azt a levelet, melyet Ferenc pápának írt, hogy tisztázzon öt vitatott kérdést az Amoris Laetitia kezdetű apostoli buzdítás tanításával kapcsolatban.
A homeopátiás szerek csomagolásán mostantól csak tudományosan bizonyítható állítások szerepelhetnek. Vagy az a felirat, hogy ezek a készítmények hatástalanok.
Ma indult az iskolai év. Számomra újdonság, hogy immáron nagyobb gyermekem is elkezdte az iskolát. Sok példa ilyenkor felmerül, próbáljuk felidézni, hogy sziklára kell, hogy építsük az életünket. Ennek a sziklának része a tárgyi tudás, de még inkább annak megtanulása, hogy a munkához megfelelően álljunk hozzá, küzdjünk az igazságért, szeressük felebarátunkat.
A PEW, – alapvetően amerikai, de nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat is folytató – társadalomkutató, közvélemény-kutató intézet tegnap tette közzé legújabb, a vallásossággal kapcsolatos kutatási eredményeit. A vizsgálat arra keresett választ, hogy az európaiaknál köztudottan vallásosabb amerikaiak minek alapján választanak maguknak templomot, egyházközséget.
Az eredmény talán meglepő lehet, mert úgy tűnik élesen ellentmond a napjainkban divatos az egyházban (protestáns barátaink kedvéért: az egyházakban) valamiféle karitatív szervezetet, öntevékeny csoportot látni – sőt, esetleg a saját egyházukat ebbe az irányba „fejleszteni” – akarók véleményének.
A második világháborút átélő franciák életének meghatározó eseménye alapvetően politikai jellegű volt. Arról a Charles de Gaulle tábornok személye által jelképezett nagy elutasításról van szó, mely nem fogadta el az 1940 júniusában elszenvedett vereséget.
A fenti címmel a napokban egy írást adtam közre egy másik blogról. Tévedtem. Az írás súlyos tévedéseket tartalmaz az Egyház
Egy kedves olvasó a következő aggasztó beszámolót osztotta meg velem. Az ember azt kívánja, bárcsak egyedi esetnek vélhetnénk az ilyesmit, de mind tudjuk, hogy az alábbi történések sajnos tükrözik a kortárs katolikusok hitismereti szintjét úgy általánosságban is – hittanítókat is beleértve. A történet annyiban lett átírva általam, hogy ne lehessen konkrét személyekre következtetni belőle.