Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Fenntartható-e még Húsvét igazsága?

Engem keresztyénként mindig zavart az olyan megfogalmazás, miszerint „a keresztyének úgy hiszik, hogy Jézus Krisztus feltámadt”. Avagy személyesre fordítva: „Én hiszem, hogy Jézus Krisztus feltámadt” Ez a megközelítés, még ha igaz is, emberek hitéről beszél pusztán, s azt állítja, hogy a keresztyének azok, akik hisznek Jézus Krisztus feltámadásában. Ezzel viszont elsikkad az a körülmény, hogy a Jézus Krisztus feltámadásáról szóló beszámolók mégis csak egy történeti eseményről szólnak. Nem megkerülhető tehát az a kérdés, hogy most akkor Jézus Krisztus „objektíve” támadt-e fel, avagy egyszerűen voltak emberek, akik elhitték, hogy feltámadt, s ennek a hitnek a hagyománya a keresztyénség?

4 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

A megbízható férfi (részlet)

MI A CSALÁDALAPÍTÁS ÉS A CSALÁD CÉLJA?

Úgy lehetünk hasznos láncszem a nemzedékek sorában, úgy tehetjük értelmessé véges földi létünket, ha boldogságképes jövő generációt hozunk létre. Ha jobb világot hagyunk itt, mint amikor megszülettünk. Ha konkrétan és így általunk lesz jobb a világ.

Tudatosítanunk kell, hogy az önmagában tökéletes és végtelen természetet tovább javítani nem tudjuk. Csak rontani tudunk rajta, úgyhogy a cél a minél kevesebb beavatkozás és rombolás. Ahol lehetőségünk van javítani, az az emberi minőség. A jövőben képviselt értékek, az értékek mentén leélt értelmes élet és a jövő generációk sikeressége. Már az is siker, ha nem mi vagyunk a leggyengébb láncszem, nem mi visszük el rossz irányba a dolgokat, nem rajtunk múlik a romlás.

19 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

A férfilét feladata és kihívása

Április 4-én a férfilét kihívásairól tartottak előadást a Sapientián Asztalosné Elekes Szende, Somogyiné dr. Petik Krisztina pszichológusok és dr. Papp Miklós morálteológus. Az előadók a bevezetőben arra keresték a választ, milyen is az igaz férfiasság. Öt alapszemléletet, ideológiát vettek sorra, mely hatással volt a történelem során a férfikép kialakulására.

Elsőnek a feminizmus ideológiáját említették, mely eredendően korszakalkotó és fontos üzenetet hordozott, hiszen fő igénye az volt, hogy a férfiak ne bántsák a nőket, ne legyenek felettük teljhatalmú egyeduralkodók. Ez azonban az idők során elcsúszott egy túlzó igény felé, hogy a férfi ne legyen kemény, legyen lágy és nőies. A keményebb, erőteljes férfiasság megvetett lett, ugyanakkor a férfiak nem is tudják teljesíteni a feminizmus jelenlegi követelését, hiszen ők nem nők.

Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Szekták – szabadegyházak

Egy katolikus fiatalt meghívtak egy „keresztény közösségbe”. Meghívói nem voltak katolikusok, de azt állították, hogy náluk mindenféle egyház tagjai békében megférnek együtt. Elment hát, gondolva, hogy a keresztények közti kapcsolatot ápolja ezzel. A közösségben nagyon jól érezte magát. Azért is, mert látta, hogy mélyen foglalkoznak a Bibliával, és próbálják élni annak tanításait; hogy gondozzák a betegeket, öregeket stb.

4 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Marguerite A. Peeters: A polgár és a személy

Lázadás és kiengesztelődés

Marguerite A. Peeters, a Lateráni Pápai Egyetem, a Pápai Orbán Egyetem, a Kongói Katolikus Egyetem professzora, valamint a Világiak Pápai Tanácsa és a Kultúra Pápai Tanácsa szakértője, dolgozatában korunk problémáinak gyökerét vizsgálja. A szerző világos áttekintést nyújt a globális trendek és a család helyzetének alakulásáról; a hanyatlás megállításának kulcsát a személyújrafelfedezésében találja meg. A fordítást Sallai Gábor végezte, és a szerző engedélyével bocsátotta rendelkezésünkre.

1 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Az Egyház négy megkülönböztető jegye – az egyháztan jelenlegi válsága (3)

Támadás az Egyház egysége ellen

Ferenc pápaságában sok minden csodálatra és dicséretre méltó. Elég csak megfigyelnünk, ahogyan az élet szentségét védi, a szegényekkel és a társadalom perifériájára szorultakkal törődik, vagy a fiatalokat buzdítja. Mindazonáltal időnként úgy látszik, hogy Ferenc pápa nem azt tekinti a szerepének, hogy az egység előmozdítója legyen, hanem hogy megossza az Egyházat. A jelek szerint gyakorlati filozófiája – már amennyiben tudatos filozófiáról beszélhetünk – azon a meggyőződésen alapul, hogy nagyobb egyesítő jó keletkezik a széttartó vélemények jelenlegi kavalkádjából és a belőlük fakadó megosztottságok zűrzavarából.

Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Amikor a „kigyógyítás” tényleg nem lehet sikeres

Hetek teltek csak el azóta, hogy a sajtó hatalmas hírként tálalta, hogy a „reparatív” vagy „helyreállító” terápia egyik ismert képviselője újra a meleg életmód mellett döntött. Magyarországon a hírnek megágyazott, hogy előtte nemsokkal a köztévében beszélgetés zajlott a homoszexuális hajlamból való megváltozás lehetőségéről. Nos, a napokban robbant a bomba, hogy az első amerikai, akit legálisan „nem-bináris” személyként regisztráltak és transzneműként hordozott körbe a liberális és progresszív média, újra férfiként él és határozottan állítja: soha nem lett belőle nő, az operációk és hormonkezelések ellenére mindig is férfi maradt.

3 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Az Egyház négy megkülönböztető jegye – az egyháztan jelenlegi válsága (2)

A II. Vatikáni Zsinat: A Lumen Gentium dogmatikus konstitúció az Egyházról és az Egyház négy megkülönböztető jegye

Most azt vizsgáljuk meg, hogyan jelenik meg az Egyház négy jegye a II. Vatikáni Zsinat Egyházról szóló dogmatikus konstitúciójában, a Lumen Gentiumban. Mielőtt azonban belevágunk, fel kell idéznünk, hogy az Egyház történetében nem csak Ignác, majd sokkal később e zsinat foglalkozott az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli voltával. A figyelem mindvégig jelen volt, és kifejezetten előtérbe került XII. Piusz Mystici Corporis Christi kezdetű enciklikájával. Eszerint Krisztus egyetlen Teste az Egyház apostoli hitének összhangján és azon az egyetemes hivatásán alapul, hogy az egész emberiséget szentté tegye.

Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Az Egyház négy megkülönböztető jegye: az egyháztan jelenlegi válsága [1]

A niceai-konstantinápolyi hitvallás (A.D. 381) szerint az egy, szent, katolikus és apostoli Egyházban hiszünk. Mindegyik jegyet helyesen kell megragadnunk és kifejtenünk a maga teljességében. Ám csak együtt, egymást áthatva alkotják azt a teológiai alapot, amelyen az Egyház autentikus önfelfogása alapulhat. Nélkülük elhomályosulna az Egyház önazonossága, eltűnne sajátos megkülönböztető karaktere, és mindenféle álruhát kényszeríthetnének rá – akár belülről, akár kívülről. A négy egyházi jegyet pedig az eucharisztikus liturgia fejezi ki a legteljesebben és táplálja a legbőkezűbben.