Szerafim sztarecnek, a szárovi remeteség szerzetespapjának aszkéta élete már jóval boldog halála előtt ismert volt nem csak Oroszországban, hanem az egész Orthodox Egyházban.
„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek. A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák kijavítását.” Három kötetet is megjelentetett Gilbert Keith Chestertontól, a 20. századi szellemes brit gondolkodótól a Századvég. Miről szólnak és miért érdekes az író, aki egyszerre volt végzettség nélküli filozófus, teológus, katolikus apologéta, író és publicista?
Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született Londonban. Grafikusként végzett a University College of London művészeti iskolájában, ahol tanult irodalmat is. Felesége visszavezette Chestertont az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált. 1895-től londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját lapja is volt, a G.K.’s Weekly, amit haláláig megjelentet. A hatalmas termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és rengeteg esszé.
Emlékezz ezekre az egyszerű alapelvekre, amikor a közösségi média hírfolyamát görgeted.
A közösségi média, bár nagyszerű eszköz a világ többi részével való kapcsolattartáshoz, a pletykák, a rágalmazás és az elfogult beállítottság sötét ösvényére vezethet bennünket. Érzelmeinket könnyen „szabadon bocsátjuk”, és az internet névtelensége megóvhat minket a kíméletlen szavak természetes utóhatásaitól.
Szalézi Szent Ferenc, aki a XVI. században élt, írt egy mély lelkiségű művet Bevezetés az odaadó életbe címmel, melyben olyan bölcsességek találhatók, amelyeket még ma is lehet alkalmazni a XXI. században.
Három újabb kérdésre válaszolt Papp Miklós: ezúttal a papok által “túltolt” szenvedésről, az esetleges önámításról és az életcél megtalálásáról kérdeztétek a görögkatolikus papot és családapát!
Emil (Győrújbarát)
Miért csak a kereszt tövében tudnak időzni az emberek? Miért “tolják túl” a papok a szenvedést, ahelyett, hogy észrevennék a Feltámadott jeleit? Miért nem tudnak feltámadás-központúbban gondolkozni? Engem felettébb bosszant ez a beteges hozzáállás.
Néri Szent Fülöp tanácsai
Néri Szent Fülöp, a „bohócruhás misztikus” gondolatai alapján állítottuk össze 2016-ban az alábbi jótanácsokat, hogy segítségünkre legyen az életszentség felé vezető úton.
Néri Szent Fülöp, Loyolai Szent Ignác kortársa misszionárius szeretett volna lenni, ám Ignác úgy tartotta, Róma maga is missziós terület, és hogy Fülöp – aki egyébként firenzei származású volt – különösen jól tud bánni a rómaiakkal. Fülöp megfogadta barátja tanácsát, és egész életében Rómában szolgált; nem véletlenül nevezik Róma apostolának, és lett a város védőszentje.
Fr. Szilveszter honlapjáról
(…) Ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm őt hozzátok. Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről: vagyis a bűnről, hogy nem hisznek bennem; az igazságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; és az ítéletről, hogy ennek a világnak a fejedelme megítéltetett. (Jn 16,5-11)
A mai Szentleckét olvasva ismét láthatjuk a pogány világ, azaz a mi világunk megosztottságát, tudathasadásos állapotát. Szilás és háza népe befogadja Krisztust, mások azonban ellene fordulnak, és Pált meg Barnabást börtönbe vetik. A börtön és az éjszaka a sötétség hatalmára utal, amelyet ingerel a keresztény igehirdetésből áradó világosság.
Húsvét hetedik vasárnapja
„Legyetek derűsek. Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban” (1Tessz 5,16-18).
Ez egy nagy feladat, melyet Szent Páltól kaptunk. Nehéz lehet örömtelinek maradni még akkor is, ha jó idők járnak, de különösen kihívás akkor, amikor az élet bonyolulttá vagy egyenesen nehézzé válik. Az első dolog, amire emlékezni kell, hogy bár van kapcsolat az öröm és a boldogság között, a kettő nem ugyanaz. A boldogság mulandó és a környezetünktől függ, míg az öröm a létezés olyan állapota, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megőrizzük a jóság, az összekötöttség és a béke érzését a nehéz időkben is.
– „Meghaltam, mert vártam egy embrió őssejt kutatásra, hogy meggyógyítsanak. És te?”
– „Én voltam az embrió.”
Kérdés: Az osztályban tanulunk a genetikáról, a DNS-ről és az őssejt-kutatásról, és még a DNS klónozásáról és manipulációjáról is beszélgettünk. Megvitattuk, hogy helyes-e vagy sem. Számomra rossznak tűnik. Mit tanít az egyház?
– Andrea Macsay kérdése, e-mailben
Húsvét hatodik vasárnapja
Csak kérdezz egy bűnbánó bűnöst
A koronavírust mint a bűn miatti fenyítést látni nem kívánatos sokaknak azok közül, akik inkább nem gondolkodnak Istenről ebben az értelemben. A koronavírussal és Istennel kapcsolatos bármilyen gondolkodás azonban végül arra visz bennünket, hogy megkérdőjelezzük az Ő indítékait. A válasz attól függ, hogy kit kérdezel meg.
Szeráfok, fejedelemségek, trónusok…
Szent Tamás az angyalokról
,Az angyalok titokzatos lények. Szívesen hiszünk bennük, bár sokszor ez a „hit” inkább a babonához közelít, és többnyire csak meseszerű elképzelésünk van az angyalokról. Egy másik gyakori jelenség, hogy főleg akkor jutnak eszünkbe, ha valami baj van: ekkor gyorsan segítséget kérünk tőlük, de amire elérkezne a köszönet ideje, már megfeledkezünk róluk.
Viszont a Szentírás, mind az Ószövetség, mind az Újszövetség, egyértelműen beszél az angyalok létéről, működéséről. Az angyalok léte (mind a jó, mind a bukott angyaloké) kinyilatkoztatott hitigazság.
Dr. Barsi Balázs OFM tanítása (2013.12.08)