Kiss Tamás ref. lelkész bizonyságtétele
Akik nem ismernek engem, szeretnék nagyon röviden bemutatkozni, Kiss Tamás ref. lelkész vagyok, és a lelkészi szolgálatom és a megtérésem előtt 11 évet játszottam rock zenét különféle rock-zenekarokban, a legkülönfélébb stílusokat, amik ezen a műfajon belül találhatók.
(LifeSiteNews) – Azt mondják, egy kép többet ér ezer szónál. Mi a helyzet egy olyan profán illusztrációval, amely lealacsonyítja és meggyalázza az emberi történelem sarkalatos pontját: a mi Urunk Jézus Krisztus megtestesülését, szenvedését, halálát és feltámadását?
Az illusztráció a jezsuiták által működtetett America Magazine LMBT-célú kiadványa, az Outreach egy színdarabjának online promócióját kíséri. A darab, melyet reklámoz, lényegtelen. Az illusztráció és annak jelentése azonban komoly aggodalomra ad okot.
Mint katolikus keresztény (Szalézi Szent Ferenc Misszionáriusai Rend, a ford.), aki hagyományos katolikus családban született az indiai Keralában, de hinduk között élt, és most mint katolikus tanító és karizmatikus igehirdető 60 országban és minden kontinensen, el kell mondanom a jógának a keresztény lelkiségre és életre gyakorolt káros hatását.
Tudom, hogy szerte a világon nő az érdeklődés a jóga iránt, még a keresztények között is – ez az érdeklődés kiterjed más ezoterikus és New Age pratikákra is, mint a reiki, reinkarnáció, akupresszúra, akupunktúra, prána gyógyítás, reflexológia, stb. Ezek olyan módszerek, melyektől a Vatikán óva intett és figyelmeztetett a „Jézus Krisztus, az élő víz hordozója” című dokumentumban.
Mindig egyszerűen az Apostolok Cselekedeteire gondolok. Ha keresztények intenzív módon együtt élnek és imádkoznak, akkor az Úr folyamatosan vezet hozzájuk embereket (ApCsel 2,43-47). Egyszerre megérinti az embereket. Megszólítanak: „Te már egész héten feltűntél nekem, szeretnék veled beszélni.” És akkor beszélhetünk.
Egy évvel az Amoris Laetitia című szinódust követő apostoli buzdítás után az elvált újraházasodottak áldozásának kérdése továbbra is vitákat kavar a Egyház legmagasabb szintjein is. Amint az Fülep Dániel cikkéből kiderül, Ferenc pápa az elejétől fogva elhárította a tisztázás feladatát. Az Egyház történetében újszerű és egyelőre megoldatlan feladat ez: mégis ki tisztázhat egy olyan kérdést, melyet maga a pápa vetette fel szemmel láthatólag a kérdés tisztázásának szándéka nélkül?
Nem csak a szó hosszú és nyelvtörő: A mondandót sem lehet röviden elintézni, és kellő körültekintés nélkül beletörik a bicska a témába. A 4. parancsolat szerint a 7. napot meg kell szentelni. Mindenkinek: „… semmi dolgot ne tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád; se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed!…”
Papság, szentmise, Eucharisztia, Szűz Mária: vallásunk ezen alapjait naponta támadja az ördög és szolgái. A Legszentebb Mária tiszteletére bemutatott szentmise isteni liturgiája Regina Crucis címmel az episztolában az asszony és a sárkány apokalipszisének látomását ajánlja nekünk, amely nagy és fontos gondolkodási pontokat kínál ezen az ünnepélyes ünnepen.
Néhány gondolat arról, hogyan adjunk elő egy próféciát vagy magyarázatot. A mód, ahogyan kimondunk valamit, fontos a hatás szempontjából. A próféta beszéljen elég hangosan, hogy mindenki hallja, viszont ne beszéljen olyan hangosan, hogy félelmet keltsen. Nehogy azt gondolják: „Most jön az utolsó ítélet.”
A próféta Istenhez illő módon mondja ki az üzenetet. A megnyilvánulásnak Istenhez illőnek kell lennie!
A honlap legnépszerűbb cikkei közé tartozik Tomka Ferenc atya írása a gender elméletről. Várnai Péter atya megtisztelt azzal, hogy megküldte a gender hittanos feldolgozását. Köszönet érte.
Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy egy üzleti konferenciára meghívtak előadónak. A témám a következő volt: Ahogyan bármit csinálunk, úgy csinálunk mindent. Ez a gondolat szorosan kapcsolódik az integritáshoz, aminek szótani jelentésében benne van az, hogy mindent együtt.
A megbocsátás nem egy egyszeri tett, hanem egy életre szóló módszer azzal a céllal, hogy Krisztus minden áldásában részesülhessünk. „Én pedig (azt) mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy fiai legyetek égi Atyátoknak, aki a napját kelti (fölhozza) gonoszokra és jókra egyaránt, esőt ad igaz(ságos)aknak is, igaz(ság)talanoknak is.” (Máté 5,44-45)
Adhattam volna a cikknek azt a címet, hogy Hogyan végezzünk jó gyónást, de ezt a címet olyan gyakran használják, hogy szinte semmit sem jelent. Ezért ebben a cikkben az érvényes gyónásról szeretnék beszélni annak alapján, hogy mit jelent ez a jelző.
ÉRVÉNYES
Az érvényes a latin validus melléknévből származik, ami azt jelenti, hogy van ereje érvényesülni, hogy elérje azt, amit el akartak érni. A szó megmaradt bizonyos beszédformákban, például: Érvényes jelölt volt a különleges erők kiképzésére. A valid tehát hatékonyságot és erőt jelent abban az értelemben, hogy valódi és megéri.
Konklúzió
Remete Szent Antal egy napon perlekedett az Úrral,” mikor szüntelenül küzdenie kellett a kísértővel egy lelki éjszaka kapcsán: „No de Uram, hol voltál Te, ezek alatt a végeláthatatlan kísértések alatt?” Az ég csendben maradt. Antal újra szól és hangosabban folytatja: „Miért nem mutattad meg jelenlétedet hamarabb, hogy véget érjen gyötrődésem?” Az Isten váIasza: „Itt voltam, Antal, de vártam, hogy láthassam, hogy küzdesz.”
Egy idős, reménységgel teli trappista atya a Bricquebec-i apátságból, Amédée, szilárdan ezt a tanácsot adja mindazoknak, akik kétségeikkel hozzájönnek: „Ezekben a döntő órákban, türelmet gyakoroltat velünk, elfogadást, beleegyezést egészen a feltétel nélküli ráhagyatkozásig és kitartást.
Isten a jókedvű adakozót szereti – olvassuk Pál apostolnak a Korintusiaknak írt második levelében (2Kor 9,7). Jelenti-e ez azt is, hogy Isten nem szereti fösvényeket, akik nem adakoznak? Nem. Isten mindenkit szeret, de mégis kinek-kinek tettei szerint fizet. (Vö. Jel 2,23) A fösvény embernek, aki „szűken vet”, azt ígéri, hogy szűken fog aratni is. A fösvény, tehát, amikor visszatartja a munkásai bérét, amikor alacsony bért szab meg mint illene vagy amikor különféle ravaszkodással kijátssza az adóhivatalt, akkor lelki javakat pazarol el. A fösvény ugyanis nem élvezi a saját vagyonát. Akkor miért nem változtat a hozzáállásán?