Életige – 2012. július
Remegő kézzel nyújtom át az én mezei csokromat: Gondolatok egymás mellett és csokorba fűzve. De olyan teológiai közhelyek, olyan vadon és útszéli árokban nőtt vadvirágok – ezek a gondolatok !! Nincs benne semmi izgalmas, érdekes; inkább százszor és százszor elhangzott okfejtések csűrése és csavarása. Még azt is mondhatom: Semmi meglepő és meghökkentő! – Hát ezért remeg a kezem és benne a mezei csokrom.