Mosolyogsz, de érzem, hogy belül szorongsz… Féltő szemmel figyeled hároméves kislányodat, aki előttünk a földön játszik, de hangod színéből kihallom, hogy igazából a magad irdatlan gondjaival vagy elfoglalva…
Mivel először vagy nálam, nem tudod, mit mondhatsz el nekem és mit nem? És mert sokat hallgatok, ugyanis egész lényedet meg akarom érteni, zavarban vagy, és nem tudod, hogy értem-e, amit mondasz, vagy sem?
1. A Szentírás által
Tulajdonképpen az egész kinyilatkoztatás célja, hogy megismerd Istent és elvezessen az üdvösségre. Ha minden nap figyelmesen olvasod, meg fogod benne találni azt az üzenetet, ami neked szól.
„Ne okozzatok szomorúságot Isten Szentlelkének, akivel meg vagytok jelölve a megváltás napjára.” (Ef 4,30)
Hát nem remek lenne, ha Isten azonnal válaszolna, mikor kérünk vagy kérdezünk tőle valamit?
Gondolj bele: mindig pontos iránymutatást, biztos eligazítást kapnál. Minden helyzetben pontosan tudnád, mit kell tenned. Vége a tétovázásnak, a kísérletezgetésnek. Fantasztikus lenne!
11. A lelki békéről (nyugalomról)
A lelki béke fájdalmak árán szerezhető meg. Az Írás azt mondja: Tűzön és vízen kellett átmennünk, végül elvezettél a megenyhülésre (Zsolt 65,12). Akik Isten kedvében akarnak járni, azoknak sok fájdalmon át vezet az útjuk. Hogyan hirdessük boldognak a szent vértanúkat szenvedéseikért, melyeket Istenért viseltek el, amikor mi magunk a lázzal járó kisebb betegségeket sem tudjuk elviselni?
“A felülről származó bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalom tölti el, és gazdag termést hoz, nem részrehajló, nem képmutató.” (Jak 3,17)
Ha valaki megbánt azzal, amit mond vagy tesz, hogyan reagálhatok Istenhez méltóan? Tegyek úgy, mintha minden rendben lenne, hogy megőrizzem a békét? Vagy szálljak szembe, és bizonyítsam be, hogy hibát követett el?
Egyik sem jó. Ha rajtakapom magam, hogy szerepet játszom, vagy bizonygatom az igazamat, tudom, hogy rossz úton járok.
Robert Spaemann az Amoris laetitiáról
A tekintélyes irodalmi életművel rendelkező, német ajkú szerző művei közül a magyar nyelvre is átültetett Erkölcsi alapfogalmak (Egyházfórum, Pécs, 2001), valamint A végső istenérv (Szent István Társulat, Budapest, 2013) című munkái alapján ismerhettük meg, de ő írta Gabriele Kuby Globális szexuális forradalom (Kairosz Kiadó, Budapest, 2013) című könyvének előszavát is. A katolikus professzor szavait olvasva kristálytiszta hitű, briliáns értelmű ember képe bontakozik ki előttünk, aki a régi rítusú mise nagy támogatója.
Nem véletlen volt, hogy Isten csecsemőként, ártatlan gyermekként jött a világra,. Ez mind része volt isteni tervének. Ha Mária nemet mondott volna, ha elutasította volna Isten akaratát, akkor a megváltásunk sem lett volna. Ő együttműködött Istennel, ahogy József is megtette.
Sok teológia van ebben a pontban, de egy tanulság egyértelmű: az áldott állapot és egy gyermek elfogadásával minden anya és apa elfogadja Jézust ilyen vagy olyan mértékben, de ha nemet mondanak ilyenkor, akkor elutasítják Őt.
A Görögkatolikus Szemle 2016. évi Kalendáriuma tizenkét szerzetest kért meg, hogy írjanak az irgalmasságról. Szeretnénk ezeket a gondolatokat itt is megosztani.
„Számomra az irgalmasság éve két feladat megélésében nyilvánul meg, a befogadásban és a továbbadásban. Egyrészt Isten végtelen irgalmának a befogadásában, amely nagyon szépen megnyilvánul a kereszten függő bűnös, de mégis bűnbánó rabló Krisztushoz való közeledésében. Másrészt az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek a felebarátaink iránt történő gyakorlásában, továbbadásában.” Szocska.A.Ábel OSBM (bazilita)
Az ikon célja nem a gyönyörködtetés, hanem a teológiai igazságok megfestése, elsősorban nem érzelmeket akar ébreszteni, hanem meghív, döntés elé állít. Papp Miklós morálteológus a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az ikonok etikai üzenetéről beszélt április 22-én tartott előadásában.
A rózsafüzér imádkozásánál több hiba is elő szokott fordulni.
A határozott szándék hiánya
A leggyakoribb hiba, hogy nincs meghatározott szándékunk, melyet az ima elmondása előtt felindítanánk. Nem föltétlenül szükséges ugyan a határozott szándék, de ahhoz, hogy meglegyen az áhítatos lelkület, elengedhetetlen.
“Nem mi szerettük Istent, hanem Ő szeretett minket és elküldte Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (1Jn 4,10).
Aki áldozatot hoz, lemond önmagáról. Nem magáért él, hanem másokért. Mindig azt keresi, mivel tehet jót, mivel szerezhet örömöt másoknak. Bibliai értelme szerint az áldozat Istennek szól. Ezzel ismeri el az ember, hogy Isten az ő Teremtője és végső célja; valamint, hogy Isten az igazi tulajdonosa mindennek.
Ha az Evangélium hirdetésének erről a formájáról esik szó, általában mindenki húzza a száját. Az utcán tevékenykedő „térítőkről” szekták, akaratoskodó, kellemetlenkedő emberek jutnak az eszünkbe, akik láttán inkább úgy teszünk, mintha telefonálnánk. Valóban csak ez az útja az utcai evangelizációnak? Hogyan fogadjuk, ha minket szólítanak meg? Nekünk is meg kell jelennünk az utcán?
A kísértő gondolat
Ha a rózsafüzér imádság nagy kegyelmi ajándékait átelmélkedjük, ak-kor önkéntelenül felébred lelkünkben a vágy, hogy ezt a drága imádságot mi is mindig buzgó szívvel végezzük, s a magunk számára is gyümölcsözővé tegyük.
A böjt – az Evangélium szerint – mindannyiunkra éppúgy kötelező, mint az imádság.
Jézus mondotta, hogy az övéi böjtölnek.
A farizeusok Jézus szemére vetették: lásd, János tanítványai böjtölnek, de a tieid nem. Jézus megmagyarázta, hogy amíg a vőlegény velük van, nem kell böjtölniük, majd amikor elveszik tőlük a vőlegényt, a tanítványok is böjtölni fognak.