Jézus, karácsony, lift

Karácsony titka számomra ebben a néhány szóban sűrűsödik össze: test, amely adatik.

Karácsony nem más, mint Isten ajándékozó jósága. Isten hússá lesz, testté lesz és testét adja, kiszolgáltatja magát és rábízza testét Mária karjaira. Majd később ugyanezt a szót használja a sugalmazott szerző, amikor a passióban arról beszél, hogy Jézus teste a gonoszok kezére adatik, akiknek kiszolgáltatja szent testét a szenvedésre az Isten Fia. És minden szentmisében ezt imádkozom, hogy ez az Ő teste, amely értünk adatik és Isten Fia kiszolgáltatja testét az eucharisztiában, rábízva magát a pap karjaira, hogy testét ossza meg a megszentelődésre váró nyomorultakkal.

Ma már nem bábeli tornyot, hanem ezer és ezer felhőkarcolót épít az emberiség. Lehet, hogy ma is azzal a hasonló szándékkal teszi, amint bibliai történetben a bábeli épült anno, nem tudom.

Számunkra azonban a torony legyen most a lelki életünk jelképe, amelynek tetejére fel kell jutnunk életünk végére. A toronyház tetején van ui. a leszálló pálya, ahová a halálunk után megérkezik értünk a mentőhelikopter, hogy elvigyen onnan a mennybe.

Minden felhőkarcolóban üzemel egy lift vagy akár több is. Ha valaki könnyen és gyorsan szeretne feljutni oda, akkor használnia kell a liftet. A panoráma már az alsóbb magasabb szintektől is lélegzetelállító.

Lássuk csak azonban, hogyan is történik mindez. A lift használata előtt az utas elfogadja a lift működési elvét. Vagyis szellemébe befogadja, hogy a lift bizonyos törvények szerint működik, elfogadja, hogy a liftben más viszonyok uralkodnak, hogy a liftben sok meglepetés történhet, hogy a liftnek ki kell szolgáltatnia önmagát és rá kell bíznia magát annak működési mechanizmusára…

Miután – legtöbbször reflektálatlanul, automatikus magától történő beleegyezéssel – befogadja életébe/szellemébe a lift működési elvét, az utas hoz egy újabb döntést és belép a liftbe, hogy megkezdje könnyű és gyors utazását a magasság felé.

A lift ebben a történetben nem más, mint a gyermek Jézus jászla. A lift a mennyből jön és abban segít, hogy felvisz minket a ház tetejére, amennyiben beszállunk oda.

Befogadni Jézust az életünkbe azt jelenti, hogy valójában nem is én fogadom be Őt, hanem Ő emel be, fogad be engem az Ő életébe.

Hogyan is van ez akkor? Befogadni Őt az életembe ez akkor történik, amikor a megtérő életgyónással, bűnbánattal, döntéssel a hit által elfogadom Őt, mint az Atya Fiát és az én személyes Megváltómat, aki az én bűneimért is megfizette az árat.

Sokan azonban megállnak ennél a pontnál és nem lépnek tovább. Befogadni Jézust az életembe hasonlít ahhoz, amint az utas használja a liftet.

Előbb befogadja annak működési elvét, majd egy új döntést hozva és belépve a liftbe teljesen rábízza magát a felvonóra és kiszolgáltatja magát a felvonónak.

Én is elfogadom Jézust, Isten Fiát, aki meghalt értem is, hogy a bűn zsoldjától a haláltól megmentsen. Ezután viszont engedem, hogy a Jézus által kitalált és felkínált struktúra működési elve irányítsa és vezesse az életemet. Ha így teszek, ekkor valójában Jézus fogad be, emel be engem az Ő életébe és repít az életszentség magasába.

A jászol a lift. A jászolban maga a Szent Isten van jelen, maga a Szentség van jelen. Jézus a megszentelő kegyelmet ajándékozó, a saját életét önközlő szentségek gyakori vétele által tud engem gyorsan és könnyen feljuttatni életszentségem felhőkarcolójának tetejére. Létfontosságú, hogy oda feljussak, mert a mentőhelikopter nem tud leszállni a földszinten, sem a negyvenedik emeleten, de még a kétszázadikon sem, hanem a csak a tetején, mert ott van a leszálló pálya.

Sanyi bácsi szálkásszőrű tacskókat tenyésztett és a kórház liftese volt hosszú éveken át. Gyakran előfordult vele, hogy hiába jött le a nyolcadikról, mert hívása volt, mire leért senki nem állt a liftajtó előtt. Jogosan bosszankodott, hogy üresjáratban dolgozott ismét.
A lelki emelkedésem a pincében kezdődik, mert a keresztség által Isten kiemel a szinten aluli bűnös emberi életből. A keresztséggel együtt a hívógombot is megnyomom, vagyis jelzem Istennek, hogy szükségem van a felvonóra és szeretném azt a továbbiakban is használni.

Isten hűséges és a liftet leküldi újra és újra akkor is, ha az üresjáratban dolgozik, mert sok megkeresztelt hűtlenül elhagyja a további szentségi életet. Ha nem lépek be a liftbe, akkor is el fog jönni a halálom pillanata, de kérdéses, hogy hol fog találni engem. A földszinten vagy lesüllyedve újra a pincében?

Isten emberszerető és végtelenül jóságos. Azok is feljuthatnak a felhőkarcoló tetejére, akik úgy döntenek, hogy nekik nincs szükségük a könnyű és gyorsjáratú ingyenes liftre. Nekik ott marad a hátsó lépcső. Azon is fel lehet tornásznia magát az embernek a torony tetejére.

Igen ám, de ki az, aki a maga erejéből fel tud jutni egy több száz emeletes felhőkarcoló tetejére? Ráadásul milyen kínlódással, izzadsággal, szenvedéssel jár az emeletek megmászása egészen a végső kifulladásig. Ez bizony csak az acélembereknek, az ultra triatlonistáknak való, de még lehet, hogy nekik is beletörik az állóképességük.

A lépcső megmászása azt a szenvedést jelenti, amit az ember át fog élni a halála után a tisztulás kegyelmi állapotában (régies nevén a tisztító tűz). Mert a torony tetejére mindenkinek fel kell jutni, hiszen a helikopter csak oda tud leszállni, hogy onnan elvigyen a mennybe. A lelki tisztuláson mindenkinek át kell esni, mert a mennybe csak az egészen tiszták, szentek juthatnak be.

A jó hír, az örömhír az, hogy a lift üzemel. Ingyen, könnyen és biztosan emel fele benne minket a gyermek Jézus az életszentség magaslataiba, ha élek a hét szentség ajándékaival.

Persze van még egy lehetőség is: katapultálni is lehet a mennybe. Ez nem más, mint a vértanúság. A vértanú azonnal a mennybe jut a tisztulás fájdalmai nélkül, mert a természetfeletti tisztulást már átélte a vértanúság szenvedésében, amikor bebizonyította, hogy hitének Istenét jobban szereti a saját életénél is. Ám vértanúvá nem a külső körülmények kényszere hatására válik valaki, hiszen félve a kínzástól akár meg is tagadhatja Istenét, hogy mentse az életét. Az ókeresztény korban komoly erkölcsi problémát jelentett az Egyháznak, hogy mi legyen azokkal, akik félve a haláltól, a kínzásoktól mégis pogány isteneknek, és a császárnak áldoztak. Az üldözések elmúltával, mint hitehagyókat vissza lehet-e venni őket az Egyházba?

Vértanú abból lesz, aki lelkileg fel is készült rá. Márpedig aki elhanyagolja, hogy Isteni jegyesével szentségi csókokat váltva találkozzon a rendszeres szentségi életben, abban bizony könnyen langyossá válik és meggyengül a hit, remény, szeretetet.

A jó hír, az örömhír az, hogy a lift üzemel. Miután bátor voltam és befogadtam Őt az életembe a hit által, most legyek még bátrabb. Bízzam rá magam, szolgáltassam ki magam Neki bátran, adattassék Neki oda önként és szabadon a teljes személyem, testem és lelkem,hogy Ő szenteljen meg engem, hogy a szentségek által Ő fogadjon be engem a saját belső életébe és repítsen a gyorsan száguldó felvonó a szeretet örömteli és megittasult magasába. Ez legyen a lélek röpte, elragadtatása, karácsonyi raptusa.

Ó, gyermek Jézus! Köszönöm, hogy befogadsz jászlodba és helyet adsz magad mellett! Engem a nyomorult bűnöst befogadsz és beemelsz a Te szentségedbe és elragadsz mennyei magasságokba.

DICSŐSÉG A MAGASSÁGBAN ISTENNEK ÉS ÉLETSZENTSÉG ADATIK A NYOMORULT EMBEREKNEK!

Forrás

Létrehozva 2016. december 29.