Amikor kicsi voltam, mindig úgy gondoltam, hogy sok mindent megvonnak tőlem. Például soha nem mentünk Fast-Food-étterembe. Apám vonakodott – a mi véleményünk szerint csökönyösen és makacsul – bármit is megenni, amit ő „nem igazi ételnek” tekintett. Így mindig családi körben étkeztünk, saját magunk által főzött ételt ettünk, előételként levest vagy salátát fogyasztottunk.
13. Családok vasárnapja
13. 1. A családok vasárnapjának mibenléte és célkitűzései
A családok vasárnapja nagyszabású, egésznapos vagy másfélnapos, plébániai vagy több szomszédos plébánia összefogásával létrejött, sok embert megmozgató rendezvénysorozat. Külsőségeit tekintve emlékeztet a hagyományos templombúcsúkra, vagy a régebbi népmissziókra, bizonyos szempontból azok modernizált változatának is tekinthető. Tartalmát, és főleg céljait tekintve azonban eltér ezektől.[19]
Magyarok Nagyasszonya Búcsú, 2017.10.07. Pécsszabolcs
Olvasom, hogy jeles személyiségek, Veiszer Alinda, Hajós András, Gundel Takács Gábor, Beér Miklós váci püspök és Gégény István hitoktató petíciót indított az emberségért, egész pontosan „olyan országért, ahol a nézeteltéréseket a párbeszéd, a jog és a felebaráti szeretet szellemében igyekszünk megoldani”. Értem.
Mindenkinek szíve joga úgy és akkor tiltakozni, ahogyan és amikor csak gondolja. Lehet ülő és éhségsztrájkot folytatni, egyet nem értésből, tiltakozásból újságot, blogot, weblapot nem olvasni, lehet utcára menni, és lehet petíciót is írni. Szabad országban szabad a véleménynyilvánítás, én pedig vagyok annyira toleráns, hogy bárkinek a véleményét tolerálom. Nincs ugyanis kedvem csatázni senkivel.
Egy tekintélyes afrikai bíboros szerint ha a Nyugaton valóban úgy értelmezik Ferenc pápa Amoris Laetitia apostoli buzdítását, hogy az lehetővé teszi a rendezetlen együttélésben lévők (köztük a polgári úton újraházasodott elváltak) szentáldozáshoz járulását, az le fogja rombolni a katolikus egyház tekintélyét Afrikában, miután az Egyház ott hosszasan és keményen harcolt olyan rendezetlen házassági állapotok ellen, mint amilyen például a többnejűség.
Magyarok Nagyasszonya Búcsú, 2017.10.07. Pécsszabolcs
Hogyan győzte le Vianney Szent János a vallási közömbösséget?
Elöljárója azzal küldte Arsba a három éve szentelt fiatal papot: „Nem nagyon szeretik a Jóistent azon a plébánián; majd te viszel oda egy kis istenszeretetet.”
Egyre népszerűbbé válik a faji és etnikai sokféleségről polgári erőként beszélni. A multikulturális fesztiváloktól a politikai vezetők kijelentéséig az üzenet ugyanaz: a különbségek erősebbé tesznek bennünket.
Egy új és nagyszabású tanulmány, amit közel 30 000 ember részletes interjúja alapján készítettek, épp ellenkező megállapításra jutott. Robert Putnam (Harvard, politológus) – a „Bowling Alone” című, 2000-ben kiadott könyvében a hanyatló polgári szerepvállalásról – úgy találta, hogy minél nagyobb a közösség sokszínűsége, annál kevesebb ember megy el szavazni, annál kevesebben jelentkeznek önkéntesnek és dolgoznak közösségi projekteken.
Gerhard Müller bíboros az Amoris Laetitiáról, a Hittani Kongregáció és a Kúria állapotáról
Edward Pentin, a National Catholic Register munkatársa szeptember 13-án készített nagyinterjút Gerhard Müller bíborossal, a Hittani Kongregáció júliusban leváltott prefektusával.
„Énokh az Istennel járt, és eltűnt, mert Isten elvitte.” (Ter 5,24)
Van olyan szereplő a Bibliában, akinek a történetét különösen kedveled? Olyan, aki buzdít, kihívás elé állít, vagy élethelyzete hasonlít a tiedhez?
Talán Mózes a különleges vezetői képességei miatt? Vagy Eszter, az ellenállhatatlan királynő, aki gyönyörű, okos, és éles észjárása egy egész nép megmentésére szolgált? Talán Józsefet választod, elgondolván, mi mindenen ment keresztül, és sikerült mindig fent maradnia, eljutva egész a politikai hatalomig és a megbocsátásig? Csodálatos történetek mind, de én Énokhot választom.
3. FEJEZET
Új életforma
„Vessétek tehát alá magatokat Istennek. Az ördögnek viszont álljatok ellen, akkor majd megfut előletek. Közeledjetek Istenhez, s Ő is közeledni fog hozzátok.” (Jak 4,7-8)
Ha új szokásokat, új életformát akarunk kialakítani, akkor ismernünk kell valami más viselkedési formát ahhoz, hogy változtatni tudjunk. Íme, itt egy módszer és egy ima, ami segít, hogy a megbocsátást gyakorló élethez alkalmas viselkedési formákat kialakíthassuk!
A meg nem bocsátás a lélek AIDS-betegsége, a lelki immunrendszer teljes összeomlása. A meg nem bocsátás halálos méreg, amely megtámadja a lelket, az érzelmeinket, a pszichénket, a fizikai kondíciónkat. Ez a lelki betegség a pletyka és a bizalmas beszélgetések útján terjed, sok fájdalmat és sebet okozva. Mindenkit megfertőz, aki kapcsolatba kerül vele.
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Aki az Úr jelenlétében él, az igyekszik megélni mindenben a tökéletességet. Teszi ezt azért, mert életével meg akar felelni Neki. Másrészt szüntelenül figyel Rá, vonzódik utána, s mint eszményképét – utánozni akarja Őt.
Mivel Isten maga a Tökéletesség, ezért belészáll egy vonzódás: Mindent tökéletesen végiggondolni, eldönteni, szavakban kimondani és tettekben végrehajtani. Barátja az Isten, baráti a kapcsolata Vele, „viselkedését” követi. Ha Isten szent – márpedig az, akkor Ő is törekszik a szentségre. Ha Isten jóságos és irgalmas – márpedig az, akkor ő is törekszik a jóságra és irgalomra.
Kutatni Isten akaratát
A lelki hallgatás azt jelenti, hogy elsősorban Isten akaratát keressük – s csak aztán beszélünk. Ha először felteszem a kérdést, hogyan cselekedne Jézus Krisztus az én helyemben – és csak azután kezdek el tenni. Természetesen ismernem kell a Bibliát, ha figyelembe akarom venni Isten akaratát, és életemet Jézus tettei szerint akarom irányítani, ha választ akarok kapni kérdéseimre.
Olyan gyakran mondják: Nem lehet megismerni Isten akaratát. Isten hallgat Nem hallom őt. Hozzám Isten még sohasem beszélt. Eltekintve a szárazságoktól és elsötétedésektől, Isten akaratát, hangját mindig akkor hallom meg, ha a Bibliából felismerem akaratát A Bibliában Isten kinyilvánította akaratát. És mindig újra megmondja nekünk, hogy mit akar és mit nem akar tőlünk.
A kereszténység egyik időszerű üzenete ma is abban áll, hogy a természetet megkülönbözteti az istenitől, és visszahelyezi saját függő méltóságába. Ez a természettel való kapcsolatunkban a gyógyulás útja. „A Természeti Vallással szemben az az egyetlen ellenvetés” – írja Chesterton –, „hogy valahogyan mindig természetellenessé válik. Reggelente ártatlanságáért és kedvességéért szeretjük a természetet, este pedig, ha még mindig szeretjük, sötétségéért és kegyetlenségéért. Virradatkor tiszta vízben mosakodunk, miként a Bölcs Sztoikus Férfiú, s mégis, midőn a nap komoran alkonyul, bikák meleg vérében fürdőzünk, mint Julianusz Aposztata.” (Igazságot!, 109)
