„Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.” (1Jn 4,11)
Mindenki szeretné, ha szeretnék, ha kedvelnék, ha tapsolnának neki. Szeretnénk, ha valaki elfogadna, történjék bármi. Szeretnénk, ha volna kihez fordulnunk krízis idején. Szeretnénk, ha valakinél biztonságban tudhatnánk titkainkat. És ez nem véletlen.
Kapcsolatokra teremtettünk. Meghitt kapcsolatokra.
Marguerite A. Peeters, a Lateráni Pápai Egyetem, a Pápai Orbán Egyetem, a Kongói Katolikus Egyetem professzora, valamint a Világiak Pápai Tanácsa és a Kultúra Pápai Tanácsa szakértője, dolgozatában átfogó képet nyújt arról, milyen feladatok elé állítja a keresztényeket az az új etika, amely a hidegháború vége óta jutott érvényre a világban.
A KV szerkesztősége által kiemelt néhány bekezdés mutatja, hogy a szerző milyen éleslátással nyúl a témához. Az új globális etika fonákjának felismerése feltétele annak, hogy igazi evangelizációra legyünk képesek a posztmodern világban.
1. Bevezetés
A kezdő pszichiáter napi gyakorlatában is időről időre feltűnnek olyan pszichotikus tüneteket, vizuális és akusztikus hallucinációkat, bizarr, misztikus tartalmú téveseszméket és ezek által irányított viselkedést mutató személyek, akiknek előtörténetében kiváltó vagy provokáló tényezőként kimutatható a napjaink divatos és rendkívül szerteágazó ezoterikus szellemiségének – amelyet összefoglalóan New Age néven ismerünk – valamelyik irányzatával való beható foglalkozás.
„Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7)
Jackson, a fiam, néhány éve írt egy iskolai dolgozatot a korrupcióról és kapzsiságról, mely polgárháborúhoz vezetett a szülőhazájában. Csakhogy ez a dolgozat nem egy történelmi esemény leírása volt kutatások alapján. Jackson és öccse, Mark maguk is átélték a szörnyű háború rémségeit. Életük első éveit a fiaim egy Isten háta mögötti árvaházban töltötték Libériában, Afrikában.
A boldogult dr. Antalóczi Lajos atya, egri plébános és érseki könyvtárigazgató, a Jelenések, üzenetek és a jövő c. könyv szerzője – neki köszönhető Szent Faustyna Kowalska Naplójának kiadása is. Jelen cikke az Igen, VII/17-18. (1995). számában jelent meg először
Vassula Ryden és a nevével fémjelzett terjedelmes írás (Igaz élet Istenben), amiből eddig három kötet jelent meg Magyarországon, egyre szélesebb körben válik ismertté. Sokan személyesen is megismerhették Vassulát budapesti látogatása alkalmával. Nemcsak könyvek, újságok foglalkoznak személyével, de videoszalagon is látható budapesti szereplése.
15. Hétvégi családi lelkigyakorlatok
Ez a családpasztorációs forma „lelkibb” az előzőeknél, a vallásukat gyakorló családok hitbeni továbbsegítését szolgálja. Konkrét célkitűzéseit két pontban foglalhatjuk össze: 1. Segítségnyújtás a család lelki közösséggé formálásához, ezáltal a zsinat óta annyiszor emlegetett család – egyház építése. – 2. az egyes családtagok – szülők és gyerekek – hitének megerősítése, keresztény életének elmélyítése, méghozzá nem külön-külön, hanem magában a családi közösségben, tehát ott, ahol mindennapi életüket élik.
Ennek a formának az a lényege, hogy néhány (3 – 5) teljes család együtt él egy hétvégén, péntek estétől vasárnap estig valamely erre alkalmas helyen, üres plébániaépületben, kulcsosházban, nagyobb családi nyaralóban, és egy vagy két világi lelkipásztor vezetésével sajátos családi lelki programot valósít meg.
Az alábbiakban a Voice of the Family augusztus 23-án megjelent összefoglalóját közöljük a 2018-as „ifjúsági szinódus” előkészítő dokumentumáról.
Az év elején a Szinódusi Titkárság közzétette az előkészítő dokumentumot és az azt kísérő kérdőívet a világ minden püspöke számára, a 2018 októberében megrendezendő szinódusra, amelynek témája: „A fiatalok, a hit és a hivatástisztázás”.
Most nem galambokat, hanem szappanbuborékokat küldök. Ezek az én gondolataim. Jól járnak ezek , ha elpukkadnak. Ez azt jelenti, hogy ezeket valaki megértette. Kinyílnak a buborékok és kinyílnak a nyitott szívűek is! Ők kissé felfogják a Felfoghatatlanról szóló tanítást. A Bölcsesség Lelkét is küldöm Isten embereinek, a nyitott szívűeknek: Imával-szeretettel: Károly, Karcsi atya, testvér
BEVEZETÉS AZ V. RÉSZHEZ
A létra utolsó fejezetei leírják Istennel való személyes egyesülésünket, a vele való egyesülésünk folyamatának végső szakaszát és Vele való beteljesülésünket.
A leírás kifejezéseit kis híján kölcsönösen is használhatnánk: nyugalom-imádság, szenvedélymentesség/tisztaság, szeretet/fogadott fiúság. Már nem kell különbséget tenni létezés meg életmód között. A hészükhia görög szóval kifejezett csöndes nyugalom a remete életmódja, ugyanakkor szükségképpen, félelmetes következmények elkerülése végett, egyfajta benső magatartás: örökös istentisztelet, imádás Isten jelenlétében, készség, tudomány, amely egyúttal egy bizonyos állapot. Nem szóval, hanem csak tettel sajátítjuk el. A tökéletes tisztaság az istentudomány feltétele. Szent János a remete életről nem látogatóként, nem is megfigyelőként, hanem egész élete során szerzett személyes tapasztalatból ír.
Gerhard Müller bíboros az Amoris Laetitiáról, a Hittani Kongregáció és a Kúria állapotáról
Edward Pentin, a National Catholic Register munkatársa szeptember 13-án készített nagyinterjút Gerhard Müller bíborossal, a Hittani Kongregáció júliusban leváltott prefektusával. Az interjút két részletben közöljük a Katolikus Válaszon. Az alábbi az interjú második, befejező részének magyar fordítása, az interjú első részlete magyarul ide kattintva olvasható.
Az amerikai elhízás válságának megértéséhez a társadalom egészére kell figyelni. Nem jó, hogy leegyszerűsítünk egy ügyet, mint a túlevés problémáját.
Az elhízási járvány felszíne alatt nagy jelentőségű társadalmi válság látható. A népesség súlygyarapodásával együtt jár a szexuális úton terjedő fertőzések (STI), a családszakadások és a depresszió egyidejű növekedése.
A kezdetektől fogva az egészségügyi szakemberek kizárólag étrend-korlátozást írtak elő, és úgy gondolták, ha a beteg kevesebbet eszik, akkor legfogy és javul az egészsége. Egyszerűen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mi irányítja a túlfogyasztást.
Nem árt figyelmeztetni a katolikusokat, főleg a tradícióhoz ragaszkodókat, arra a kötelességükre, hogy vigyázzanak otthonaikban a tévénézéssel. A TV annyira elterjedt, hogy kevesen fogják fel a családi életre és az fiatalok alakulására gyakorolt romboló hatását. XII. Piusz pápa alábbi bölcs szavai ébresszék fel a katolikus hitet és akadályozzák meg a káros következményeket.
Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án Salvatore Perrella mariológus, szervita szerzetes, a Marianum Pápai Teológiai Fakultás emeritus igazgatója mutatott be szentmisét az angyalföldi Szent Mihály-templomban. Látogatása alkalmából a Mária-jelenésekről kérdeztük.
– A kinyilatkoztatás Jézussal befejeződött. Mégis, a mai kor embere mintha ki lenne éhezve a csodákra, a jelenésekre…
– Így van ezzel a ma embere, a tegnap embere, a mindenkori ember. A kinyilatkoztatás mindenkinek szól, de nem mindenki fogadja be. A jelek, a csodák azonban mindenkinek a kíváncsiságát felkeltik. Erre mondja Jézus: ti jeleket vártok, nem engem, nem az én szavamat keresitek. Engednünk kellene talán ennek? Nem! Tudnunk kell, hogy a kinyilatkoztatás emberének lenni nehéz, csodákat kereső, babonás embernek lenni viszont nagyon könnyű. Nekünk Isten szavát kell keresnünk, amely mindenkihez szól, de sajnos, nem mindenki fogadja be azt.
Ebből a svájci ördögűzővel való beszélgetésből kiderül, hogy az ördög nincs ott mindenhol, ne is keressük.
Modern mentalitásunkból következik, hogy az ördögűzés és a démoni megszállottság tárgyai általában a bámulat és a nyílt hitetlenség közötti reakciót inspirálják. Ez többnyire filmek tárgya, de egyben elgondolkodtató dolog is.
