Fulton Sheen beszédei
Aki Krisztusért meghal, új életet kap. A szentáldozásban a szentmise drámájának harmadik felvonásához értünk.
Az átváltoztatásban feláldozott bárányok lettünk. A szentáldozásban pedig kiderül, hogy semmi sem veszett el. Nem haltunk meg; visszakaptuk az életet. Az átváltoztatásban meghaltunk alantas énünk számára, s most megnemesedve, gazdagabban kapjuk vissza lelkünket.
Legutóbbi KEVE reggelink alkalmával a Gerlóczy Kávéházban a GDPR-ról beszélgettünk. Az európai adatkezelési szabályozás (angol rövidítéssel GDPR) „forró téma”. Szerettük volna felmérni, hogy tudunk-e a témáról eleget, mindenekfelett azonban szerettük volna körüljárni a témára vonatkozó biblikus gondolkodásmódot.
A személyes adat valóban kincs minden szempontból: gazdaságilag, pszichológiailag, rengeteg más szempontból – ahogy tapasztalhatjuk, akár politikailag is. A személyes adatokkal élhetünk, hiszen minden emberi kapcsolatnak egyik elengedhetetlen összetevője, és vissza is élhetünk, elég például a manipulációkra vagy a karaktergyilkos pletykákra gondolnunk.
„Az imádság, miközben gyakoroltatja a lelket, Istennel egyesíti és a megfeszített Krisztus nyomdokainak követőjévé teszi: így Isten a maga képmásává alakítja a lelket a szeretet vágyakozása, érzülete és egyesülése által.” (Sziénai Szent Katalin)
A kereszténység jelenlegi helyzetében, hitünk sok helyen történő térvesztése, formalizálódása, és az ezzel párhuzamosan fellépő újpogány térhódítás idején rendkívül fontos, hogy Krisztus követői újból az ima, a spirituális megerősödés útjára lépjenek.
Mindannyiunkhoz szól a Szentatya sürgető felhívása: „Olyan kereszténységre van szükség, amely elsősorban az imádkozás művészetéről ismerhető fel.” [1] „… sürgetőbb, mint korábban, hogy keresztény közösségeink >az imádság hiteles iskoláivá legyenek[2]
Szalai András barátom hívta fel a figyelmemet egy szokatlanul színvonalas apologetikai jellegű videósorozatra, amely az istentkeresem.hu oldalán található. A rövid (2-4 perces)
(egy levelezőlistáról)
Minthogy az égést sav okozza, a „lúgos kémhatás angyalát” hívom segítségül, hogy közömbösítse a savat.
„Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn 13,34)
Sosem hallottam gyermekemtől azt a szót, hogy „szeretlek”. És nem is fogom hallani soha.Ez is egyike a zon dolgoknak, amiket 19 éves sérült kislányom nem tud megtenni.
A középiskolában mégis őt választották homecoming* királynőnek. Nem mintha ő lenne a legcsinosabb. Vagy ő lenne a legaktívabb az iskolai rendezvényeken. Pláne nem azért, mintha neki lennének a legjobb jegyei. Rachelt azért választották meg, mert ő szeret a legjobban.
„Mi a foglalkozásod?” Ez az a kérdés, amit gyakran felteszünk, ha megismerkedünk valakivel, talán épp egy üzleti úton, vagy egy kávézóban. Ez az egyik módja az ismerkedésnek. „Hova jártál iskolába?” vagy „Hol végezted a tanulmányaidat?”. Néha ezek a kérdések merülnek fel egy állásinterjún is. Lehet, hogy ezek érdekes információk, de nem feltétlenül relevánsak a betöltendő pozíció szempontjából.
Amikor megírtam immár dokumentált véleményemet Harry Potterről, eszembe jutott egy másik mesekönyv. Szerzője, ha jól emlékszem, Békés Pál, címe: „A kétbalkezes varázsló”. Hőse igen ügyetlen a varázslóiskolában, az egész osztály rajta nevet, ám később, körzeti varázslóként egy lakótelepen, érdekes kalandjai akadnak: fölfedezi a Mesét a betonrengetegben.
Székely János püspök gondolatai Brenner Jánosról
Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26. születésnapja előtt halt vértanúhalált, holnap, május 1-jén avatják boldoggá Szombathelyen. A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait adjuk közre.
Franciaország dél-keleti részén, Pegomas városában egy új iskola Arnaud Beltrame-ról kapná a nevét. Ő az a francia csendőr, aki március 23-án, amikor egy terrorista ámokfutása során végül egy szupermarketben ejtett túszokat, példát mutatott arról, mit jelent valaki másért cselekedni. Önként vállalta, hogy helyet cserél az utolsó tússzal. Vállalta, hogy egyedül marad bent a túszejtővel. Vállalta, hogy ő majd rajta tölti ki minden indulatát, gyűlöletét, haragját. Vállalta a sebesülés kockázatát. Sőt, vállalta a legrosszabb lehetőséget is: a halált.
(részlet egy listalevélből)
Figyeljétek meg, testvérek, hogyan ismétlődik egy séma a levelezésünkben. Valaki szóba hoz egy jelenséget (legyen az fényterápia, Metabol vagy más), és tudni szeretné, okkult-e, vagy hogy mivel lehet bebizonyítani okkult voltát. Ez az első lépés.
Ezután következik a második lépés, amikor érdeklődő és gondolkodó hozzászólók elkezdik a jelenséget ÖNMAGÁBAN mérlegelni. A harmadik lépésben megszólal egy tájékozott személy, és adatokkal kimutatja a jelenség okkult összefüggését. Ezt a három lépést (persze, életszerű variációkkal) elég sokszor végigcsináltuk már.
Mi köze a filozófiának a tudományhoz? – teszi fel a kérdést J. P. Moreland amerikai keresztény filozófus ebben a rövid videóban. Ezt a kérdést nekem is többször feltették már, amikor a hit és a tudomány kapcsolatáról vitázva a tudományfilozófia dilemmáira mutattam rá. Sokan gondolják azt, hogy a tudomány és a filozófia két külön terület, amelyeknek nem kell szükségszerűen találkozniuk egymással. Szerintük a tudomány a filozófia nélkül is végezheti a megfigyeléseit, a filozófia pedig a tudomány nélkül is gondolkodhat, noha nyilván az a jobb, ha a filozófia figyelembe veszi a tudomány „objektív igazságait”. Moreland szerint fontos megérteni, hogy a tudománynak is szüksége van a filozófiára, legalább két okból.
A részegyház hittani bizottsága jelentést adott ki „A jóga és a katolikus hit”címmel, miután az indiai kormány kötelezővé tette a jóga oktatását az iskolákban. A bizottság szerint a hindu nacionalisták „megpróbálják felhasználni a jógát arra, hogy elérjék a politikai és szektariánus céljaikat”.
A szír-malabár rítusú egyház (az indiai katolikus egyház három részegyházának egyike) egy nemrég megjelent közleménye szerint a jóga gyakorlása összeférhetetlen a kereszténységgel. A részegyház hittani bizottságának cikkét a Mananthavady eparchia hivatalos lapja közölte.