A belső ima – mi az és mi nem az
Reginald Garrigou-Lagrange a misztikus teológia legjelentősebb alakja 20. században. Egyik legfontosabb műve a The Three Ages of the Interior Life. Ennek a belső imára vonatkozó tanítását ismerteti röviden ez a cikksorozat.1
Garrigou-Lagrange úgy határozza meg a belső imát, hogy az a lélek felemelése Istenhez.2
A keresztény hagyomány, amikor itt a lélekről beszél, ezen egyértelműen az ember szellemi részét érti. Ez gyakorlatilag – amíg valaki a szemlélődő ima legmagasabb fokaira el nem jut – az értelmünket és az akaratunkat jelenti.
A püspökök, a koronavírus és a szenteltvíz
A szenteltvíz képes fertőzni? – teszik fel a kérdést a katolikus hívek, és csodálkozva a kiszárított szenteltvíztartókon kérdezik azt is, hogy akkor egyáltalán mire jó a szenteltvíz? Hisz eddig úgy tudták, hogy még az ördög is fél a tőle, nemhogy a koronavírus! A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia(MKPK) koronavírussal kapcsolatos rendelkezései nem egészen érthetőek, hiszen régen pont a szent dolgokhoz, az Istenhez menekültek az emberek a járványok idején. Most pedig éppen Krisztusnak a szentáldozáskor magunkhoz vett Teste fertőzné meg az embereket egy súlyos betegséggel? Nem éppen Krisztus a gyógyulás forrása? Hisznek még a püspökök? – hangzanak a hívek kérdései.
Fatima üzenete
Hittani Kongregáció
A fordítás a L’Osservatore Romano 2000. június 30-i, heti kiadásának szövegéből készült.
Fordította Dr. Diós István
Az önmegtagadás Szent Pál apostol szerint
Az evangélium tanítását az önmegtagadás szükségességéről Szent Pál hosszasan fejti ki leveleiben. Gyakran idézzük az ő szavait: “sanyargatom a testemet és szolgaságba vetem, nehogy, míg másokat tanítok, magam elvetésre méltó legyek.” (I Kor 9,27). Hasonlóképpen mondja a galatáknak: “Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és a kívánságokkal együtt.” (Gal 5,24).
Szent Pál nem pusztán megerősíti az önmegtagadás szükségességét, hanem olyan indokait is adja, amelyek négy alapvető okra vezethetők vissza; ezek pontosan azok, amelyeket a gyakorlati naturalizmus figyelmen kívül hagy. Mindannak megtagadása szükséges, ami mértéktelen bennünk: (1) az eredendő bűn következményei miatt; (2) személyes bűneink következményei miatt; (3) természetfeletti végcélunk végtelen emelkedettsége miatt; (4) mert keresztre feszített Urunkat kell utánoznunk.
Részletek XII. Piusz két apostoli leveléből
Luctuosissimi eventus (1956. okt. 28.)
Értse meg mindenki, hogy a népek életének megzavart rendjét nem lehet helyreállítani sem a fegyverek halált osztó erejével, sem a polgári lakosság erőszakos elnyomásával, amely belső érzéseiket elfojtani nem tudja, sem megtévesztő tanokkal, amelyek megrontják a lelkeket, sértik a polgári és keresztény lelkiismeretet, továbbá az Egyház jogait. A jogos szabadság után való vágyat külső erőszakkal nem lehet elfojtani soha.
„A böjt lényege a szabadság védelme”
Elmélkedés 2022. március 2. Hamvazószerda Varga László megyéspüspök
A 7 főbűn (1)
A fordítás alapjául szolgáló mű:
Pacale lde, Luc Adrian: Les 7 péchéscapitaux, ou ce mal qui nous tient en téte, Paris, 2002.
Bevezetés
,,Századunk bűne, hogy elvesztette a bűn iránti érzékenységét.” (XII. Piusz, 1946)
,,Ez a veszteség együttjár az Isten iránti érzékenység ‘elvesztésével” (II. János-Pál, 1986)
Beleesett abba kísértésbe, hogy kinyissa ezt a könyvet? Nem fogja megbánni, hacsak… … még soha nem esett meg önnel, hogy háromszor vett a habcsókból, és a csoki-öntetből; ha még soha sem érezte, hogy a harag mint valami gombóc jön fol a torkán, vagy a vágy langja még sohasem okozott szenvedést némely teremtmények természet adta előnyeinek láttán; ha még sohasem tapasztalta az irigység keserű marását egy felebarát sikere vagy a barátnő szépsége láttán; ha még sohasem akart egy kicsivel is több pénzt keresni, egy kicsivel többet, csak egy egészen kicsivel többet; ha még sohasem volt, hogy szívesebben nézett volna egy tévéstúdiót, minthogy egy ima-vimasztáson vegyen részt…, ebben az esetben sajnálom, ezeket az olda|akat nem önnek írták.
Dr. Barsi Balázs OFM: Nagyböjti konferenciabeszédek
Nagyböjt első vasárnapja
Margaritha nővér új könyve
Margaritha Valappila nővér neve sokak számára ismerősen hangzik. Számos lelkigyakorlatot tartott Magyarországon is, miképpen szerte Európában. Tavasszal jelent meg új könyve a Marana Tha Kiadó gondozásában. A Jézus mai is él c. könyvet figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik tanúságtételeket kívánnak olvasni Jézus munkálkodásáról, akik kisközösséget vezetnek és időnként szembesülnek az emberi problémákkal, valamint a Szentlélek szemináriumot szervezők és résztvevők számára – kiegészítő olvasmányként.
A sarkalatos erények: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség
A sarkalatos erények
Latinul: virtutes cardinales, a cardo, ‘sarok, amin fordul az ajtó’ szóból. A sarkalatos erények, melyek köré az összes többi erény csoportosul: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség.
A Szentírásban a Bölcsesség könyve 8,7 szerint „ha valaki az igazságot kedveli, fáradozásának gyümölcsei az erények.„
A béke mint következmény
Lehet, hogy ez lesz az első nagy háború, amelyben magukat nőnek gondoló férfiak döntenek retiküllel hadonászva?
Megindult a háború, a napi hírek az első harci cselekményekről, a tőzsde mélyrepüléséről, a menekülőkről szólnak, a politikai szereplők nyilatkozatairól, fenyegetésekről, fogadkozásokról. De ezek a hírek, a feltételezett felelősök megnevezése, a várható eseményekről való találgatás az emberi szereplők megnyilatkozásainak ismerete nem ad igazi magyarázatot az okokra, mert azok nem azon a szinten vannak, amelyen a klasszikus viccben elhangzó magyarázat: „az úgy kezdődött, hogy a komám visszaütött”.
Disznók elé a gyöngyöt?
Régóta töröm a fejem Jézusnak egy mondásán, és azt hiszem, éppen a mostani választások kapcsán sikerült végre megértenem. Erre gondolok: „Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket.” (Mt 7,6) Ezt sokféleképpen szokás érteni, például hogy ne bízzuk a szívünk kincseit cinikusokra, ne viccelődjünk szent dolgokkal, tudjunk különbséget tenni és helyes ítéletet alkotni, mérjük fel, hogy kinek és hogyan beszélünk az Isten országáról, és hasonlók.
A lelki fejlődésről
A kegyelmi élet növekedése az érdem, az ima és a szentségek által
Nem beszélhetünk a belső élet alapjairól, forrásairól anélkül, hogy ne beszélnénk a megszentelő kegyelem és a szeretet növekedéséről. Senki sem üdvözülhet e természetfeletti erény nélkül, amely a legmagasabb mind közül, és amelynek inspirálnia és ösztönöznie kell a többit. Sőt, nem szabad, hogy helyhez kötött maradjon, hanem növekednie kell bennünk akár a halálunkig is. Ez a tanítás nagy fényt vethet és kell, hogy vessen a lelki életre, hiszen ez az alapja minden olyan buzdításnak ami arra ösztönöz minket, hogy egyre fokozottabb alázattal és nagylelkűséggel haladjunk előre a szeretet teljes tökéletességére való vágyakozásban.
A böjtölés erény, amely szükséges a szentséghez
Az atyáinktól származó sok dolog között, amelyek szükségesek a hagyomány helyreállításához, kevés olyan dolog van, amelyet jobban elhanyagolnak, de amely ugyanakkor szükségesebb is lenne, mint a testi böjt. Még a hívő katolikusok is, akik buzgón törekszenek a szentmise és a valóságos jelenlétnek kijáró tisztelet helyreállítására, a legalapvetőbb böjtöt, amelyet atyáink még 1950-ben is gyakoroltak, ritkán értik és gyakorolják. Ráadásul a modern világnak a saját étvágya és az érzéki élvezetek iránti rabsága a rabszolgatartó közösségi média mindenütt jelenlévő uralmán keresztül a katolikus családokba is behatol. Ezért ebben a cikkben az a szándékunk, hogy az olvasóknak megadjuk a szükséges ellenszert mind a lelki életben burjánzó tanbeli tévedésekkel szemben, mind pedig az elődeinktől származó szükséges gyakorlati bölcsességet a böjt eme erényének visszaszerzéséhez.