Hittani Kongregáció
A fordítás a L’Osservatore Romano 2000. június 30-i, heti kiadásának szövegéből készült.
Fordította Dr. Diós István
Az evangélium tanítását az önmegtagadás szükségességéről Szent Pál hosszasan fejti ki leveleiben. Gyakran idézzük az ő szavait: “sanyargatom a testemet és szolgaságba vetem, nehogy, míg másokat tanítok, magam elvetésre méltó legyek.” (I Kor 9,27). Hasonlóképpen mondja a galatáknak: “Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és a kívánságokkal együtt.” (Gal 5,24).
Szent Pál nem pusztán megerősíti az önmegtagadás szükségességét, hanem olyan indokait is adja, amelyek négy alapvető okra vezethetők vissza; ezek pontosan azok, amelyeket a gyakorlati naturalizmus figyelmen kívül hagy. Mindannak megtagadása szükséges, ami mértéktelen bennünk: (1) az eredendő bűn következményei miatt; (2) személyes bűneink következményei miatt; (3) természetfeletti végcélunk végtelen emelkedettsége miatt; (4) mert keresztre feszített Urunkat kell utánoznunk.
Luctuosissimi eventus (1956. okt. 28.)
Értse meg mindenki, hogy a népek életének megzavart rendjét nem lehet helyreállítani sem a fegyverek halált osztó erejével, sem a polgári lakosság erőszakos elnyomásával, amely belső érzéseiket elfojtani nem tudja, sem megtévesztő tanokkal, amelyek megrontják a lelkeket, sértik a polgári és keresztény lelkiismeretet, továbbá az Egyház jogait. A jogos szabadság után való vágyat külső erőszakkal nem lehet elfojtani soha.
Elmélkedés 2022. március 2. Hamvazószerda Varga László megyéspüspök
A fordítás alapjául szolgáló mű:
Pacale lde, Luc Adrian: Les 7 péchéscapitaux, ou ce mal qui nous tient en téte, Paris, 2002.
,,Századunk bűne, hogy elvesztette a bűn iránti érzékenységét.” (XII. Piusz, 1946)
,,Ez a veszteség együttjár az Isten iránti érzékenység ‘elvesztésével” (II. János-Pál, 1986)
Beleesett abba kísértésbe, hogy kinyissa ezt a könyvet? Nem fogja megbánni, hacsak… … még soha nem esett meg önnel, hogy háromszor vett a habcsókból, és a csoki-öntetből; ha még soha sem érezte, hogy a harag mint valami gombóc jön fol a torkán, vagy a vágy langja még sohasem okozott szenvedést némely teremtmények természet adta előnyeinek láttán; ha még sohasem tapasztalta az irigység keserű marását egy felebarát sikere vagy a barátnő szépsége láttán; ha még sohasem akart egy kicsivel is több pénzt keresni, egy kicsivel többet, csak egy egészen kicsivel többet; ha még sohasem volt, hogy szívesebben nézett volna egy tévéstúdiót, minthogy egy ima-vimasztáson vegyen részt…, ebben az esetben sajnálom, ezeket az olda|akat nem önnek írták.
Nagyböjt első vasárnapja
Margaritha Valappila nővér neve sokak számára ismerősen hangzik. Számos lelkigyakorlatot tartott Magyarországon is, miképpen szerte Európában. Tavasszal jelent meg új könyve a Marana Tha Kiadó gondozásában. A Jézus mai is él c. könyvet figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik tanúságtételeket kívánnak olvasni Jézus munkálkodásáról, akik kisközösséget vezetnek és időnként szembesülnek az emberi problémákkal, valamint a Szentlélek szemináriumot szervezők és résztvevők számára – kiegészítő olvasmányként.
A sarkalatos erények
Latinul: virtutes cardinales, a cardo, ‘sarok, amin fordul az ajtó’ szóból. A sarkalatos erények, melyek köré az összes többi erény csoportosul: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség.
A Szentírásban a Bölcsesség könyve 8,7 szerint „ha valaki az igazságot kedveli, fáradozásának gyümölcsei az erények.„
Lehet, hogy ez lesz az első nagy háború, amelyben magukat nőnek gondoló férfiak döntenek retiküllel hadonászva?
Megindult a háború, a napi hírek az első harci cselekményekről, a tőzsde mélyrepüléséről, a menekülőkről szólnak, a politikai szereplők nyilatkozatairól, fenyegetésekről, fogadkozásokról. De ezek a hírek, a feltételezett felelősök megnevezése, a várható eseményekről való találgatás az emberi szereplők megnyilatkozásainak ismerete nem ad igazi magyarázatot az okokra, mert azok nem azon a szinten vannak, amelyen a klasszikus viccben elhangzó magyarázat: „az úgy kezdődött, hogy a komám visszaütött”.
Régóta töröm a fejem Jézusnak egy mondásán, és azt hiszem, éppen a mostani választások kapcsán sikerült végre megértenem. Erre gondolok: „Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket.” (Mt 7,6) Ezt sokféleképpen szokás érteni, például hogy ne bízzuk a szívünk kincseit cinikusokra, ne viccelődjünk szent dolgokkal, tudjunk különbséget tenni és helyes ítéletet alkotni, mérjük fel, hogy kinek és hogyan beszélünk az Isten országáról, és hasonlók.
A kegyelmi élet növekedése az érdem, az ima és a szentségek által
Nem beszélhetünk a belső élet alapjairól, forrásairól anélkül, hogy ne beszélnénk a megszentelő kegyelem és a szeretet növekedéséről. Senki sem üdvözülhet e természetfeletti erény nélkül, amely a legmagasabb mind közül, és amelynek inspirálnia és ösztönöznie kell a többit. Sőt, nem szabad, hogy helyhez kötött maradjon, hanem növekednie kell bennünk akár a halálunkig is. Ez a tanítás nagy fényt vethet és kell, hogy vessen a lelki életre, hiszen ez az alapja minden olyan buzdításnak ami arra ösztönöz minket, hogy egyre fokozottabb alázattal és nagylelkűséggel haladjunk előre a szeretet teljes tökéletességére való vágyakozásban.
Az atyáinktól származó sok dolog között, amelyek szükségesek a hagyomány helyreállításához, kevés olyan dolog van, amelyet jobban elhanyagolnak, de amely ugyanakkor szükségesebb is lenne, mint a testi böjt. Még a hívő katolikusok is, akik buzgón törekszenek a szentmise és a valóságos jelenlétnek kijáró tisztelet helyreállítására, a legalapvetőbb böjtöt, amelyet atyáink még 1950-ben is gyakoroltak, ritkán értik és gyakorolják. Ráadásul a modern világnak a saját étvágya és az érzéki élvezetek iránti rabsága a rabszolgatartó közösségi média mindenütt jelenlévő uralmán keresztül a katolikus családokba is behatol. Ezért ebben a cikkben az a szándékunk, hogy az olvasóknak megadjuk a szükséges ellenszert mind a lelki életben burjánzó tanbeli tévedésekkel szemben, mind pedig az elődeinktől származó szükséges gyakorlati bölcsességet a böjt eme erényének visszaszerzéséhez.
A házasság boldogsága – előadás sorozat ötödik előadása 2022. február 4. Bíró László püspök atya, Pálos Lelki Központ – Szent
Sok évvel az internet és a közösségi oldalak elterjedése előtt készült egy nagyon gazdag emberrel egy interjú. A beszélgetés végén a riporter még egy kérdést feltett a milliárdos iparmágnásnak: „Uram, mennyi az elég?” A gazdag ember enyhe vigyorral a száján és a kezével gesztikulálva csak annyit felelt: „Csak még egy kicsi kell.”
Úgy tűnik, ez materialista korunk mottója: „Csak még egy kicsit.” Más szóval a túl sok sosem elég. Mert arra lettünk kondicionálva, hogy soha ne legyünk elégedettek azzal, amink van.