1991-ben kötöttem házasságot. Négy gyermekem van. Örülök gyermekeimnek, de ez az öröm a kereszt öröme is. Úgy éreztem, mint anya és pedagógus csődöt mondtam Peti nevelésével kapcsolatban (négy gyermekem. közül ő a legidősebb).
Szombat esti szentmisére várva édesanyámmal a templom csendjében imádkozunk szeretteinkért, hazánkért, egyházunkért. Csendben belép, mint minden szombaton az idős néni, akit lánya vezet el rendszeresen a templomba, mert ereje alig van. Megáll a padsornál, ahol ülünk.
Olvasom a lapokban a Kormos Miklós káplánt és az Alfa Szövetséget súlyos pénzbírságra büntető, és az atyát hivatása tejesítése miatt bocsánatkérésre kötelező bírói ítéletet. (Szerették volna megakadályozni egy 13 éves lány terhesség megszakítását – a szerk.) A hírrel kapcsolatban szeretném a lap olvasóival (azaz a nagy nyilvánossággal) megosztani az alábbi történetet.
Kedves Testvérek !
Az alábbi beszámolókat remélem nem képzelődésnek, vagy valami pszichikai furcsaságnak tartjátok. Alapvetően “racionalista” beállítottságú vagyok, az alábbi eseteket is alaposan átgondoltam, reflektáltam az akkori érzelmi, lelki állapotomra. Megtérésem után még egy időnek kellett eltelni, mire az angyalok (és démonok) létezésének valóságát elfogadtam.
2006. december 28-án tudtuk meg, hogy feleségem rákos, 2007. december 28-án kaptuk meg a legutóbbi leletet, ami az előzőekhez hasonlóan negatív volt, így jelenleg kontrollra kell járnia, de a többi rendben.
Rengetegen imádkoztak értünk, és hisszük, hogy imáik, Isten kegyelme, a Szűzanya közbenjárása segített minket és hozott gyógyulást.
Egész álló nap ástam és kertet rendeztem, égtek izmaim a szokatlan munkától. A késő délután sötét színei beborították a Balatont, feltámadt a szél. Nemrég másztam ki a vízből és nagyon fáztam: magamra húztam kopott, kék pólómat, aminek elején Jézus Pantokrátor trónolt, rovásírásos felirattal körülvéve. Ültem a parton, magamba szívtam a beton melegét és lassan kortyoltam sörömet; a napszemüveg sötétre színezte a tavat.
Éppen egy éve, hogy az ethos 2001/2 számában részletesebben foglalkoztunk a Harry Potter-őrülettel, amely a tavaly év végén mozikba került első filmváltozat révén újabb csúcsponthoz érkezett. Eközben a közvélemény jó része továbbra is bagatellizálja azt a kétes hatást, amit a történetek a gyermekekre kifejtenek. Ezért a következőkben ismét szeretnénk felhívni a figyelmet néhány alapvető dologra, s ezzel is továbbgondolásra késztetni szülőket, pedagógusokat és mindazokat, akik felelősséget éreznek a jövő nemzedékért.
„Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, kik a juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.” (Mt 7:15)
Távol legyen tőlem, hogy akár a történelmi egyházakat, akár a kisegyházakat, vagy a szektákat megszóljam. Még kevésbé célom egymással szembe fordítani őket. Egyszerűen nem hallgathatok. Nem hallgathatok, mint keresztény, nem hallgathatok, mint családos, nem hallgathatok, mint egyszerű honpolgár.
Szent András reinkarnációjának mondta magát a fényevő férfi
Önmagát Szent András reinkarnációjának, feleségét Pál apostolénak, gyermeküket pedig Szent Péterének mondta az a férfi, akinek élettársa meghalt, kétéves gyermeke pedig életveszélyes állapotba került a vallási alapon folytatott éhezés miatt.
A 90-es évek elején igen keresettek voltak a „gyógyító kövek”. Miután egy időre csillapodott ez a láz, a múlt nyáron újra visszatért. Az ún. erőkarkötők (power bracelets) felkapott cikké váltak az USA-ban, és már felénk is reklámozzák ezeket.
Minthogy olyan médiasztárok is viselik, mint Richard Gere amerikai színész, a rock énekesnő Madonna vagy a szupermodell Naomi Campbell, a múlt nyáron divatba jöttek, s szinte mindenütt kaphatók a gumiszalagra felfűzött tarka golyók. Attól függően, hogy milyen golyócskák díszítik a viselőjüket, a terméktájékoztató szerelmet, pénzt vagy egészséget ígér. A „Buddhagyöngyök” és „erőkarkötők” eredetileg Tibetből származnak, ahol a szerzetesek imasegédeszközét képezik a démonok segítségül hívásakor.
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Dominika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
A szokott létszámnak mintegy háromszorosa, hatvan-hetven érdeklődő gyűlt össze 1999. június 2-án, a HÉT LÁNG Szövetség első szerdai Zikkaron imaösszejövetelén, a budapest-újlaki plébánia Szent István termében. A beharangozott vendégek közül David Thorp ugyan programváltozás miatt nem tudott eljönni, de Peter Herbeck, a Renewal Ministries népszerű igazgatója, aki egyébként jövő héten védi meg teológiai szakdolgozatát, menetrend szerint megérkezett.
Nem járhatsz közben másokért, ha nem hiszel a megváltás valóságában. Enélkül csak hiábavaló rokonszenvvé alacsonyul másokért való imádságod, és csak közömbösségedet erősíted. A közbenjárásban Isten elé viszed azt a személyt vagy körülményt, ami éppen a szíveden fekszik, amíg az Ő állásfoglalását azok iránt meg nem érted. A közbenjárás azt jelenti, “betöltjük, ami híja van a Krisztus szenvedéseinek” (Kol 1,24). Ezért olyan kevés a közbenjáró. A közbenjárás úgy történik, hogy odaállok az illető helyére. De soha ne akarjam Isten helyét elfoglalni!