Az egyik levelezőlistán valaki közreadta egy nagyon jónak tűnő kenyér elkészítési receptjét, az alábbi megjegyzéssel: „Korunk remeke: egy valószínűleg kiváló házi sütésű kenyérreceptet úgy „sütnek el”, hogy nyakon öntik Atlantisszal meg biorezozanciával.” Megjegyzem volt benne aura kilukadás meg hasonló is.
„Ahogy hazafelé autóztam a lelkigyakorlat utolsó napján, egészen meglepő dolgot vettem észre magamon: a házak karácsonyi kivilágításának láttán nem kezdett el összeszorulni a torkom a félelemtõl és nem éreztem az ilyenkor szokásos undort és utálatot. Az igazság az volt, hogy már sok éve kicsit sem örültem az ünnepeknek.
Azért volt ez, mert rossz keresztény voltam? Vagy az igazság ennél sokkal kézenfekvőbb dolog volt, az, hogy az anyósomat vártuk vendégségbe? Ez mindig ugyanolyan hatással volt rám. Minden Karácsonykor az anyósom rátelepedett a családomra és csak úgy ömlött belőle a vádaskodás, harag. Csípős megjegyzéseinek nyilai elől nem volt menekvés. Belőlem az õ sötétsége előhívta az én saját ünneprontóimat: elutasítottságot, bűntudatot, félelmet.
A megfigyelőközpont újonnan kiadott jelentése: Több mint 500 dokumentált ügy 2016-ban és 2017-ben (köztük Magyarországon).
Az intézet 2016-os és 2017-es jelentésében szereplő esetek keresztények mindennapi életében tapasztalható ellenségeskedések sorát képviselik: a vallásszabadság elnyomásától kezdve a szülői jogok, a szólásszabadság és a lelkiismeret szabadsága, a fizikai támadások, az egyházak és temetők vandalizmusáig.
Ó Uram Jézus Krisztus, aki minden embert megváltottál, és nem akarod, hogy egy lélek is elvesszen.
Hozzád nem esedezik senki reménytelenül irgalomért, minthogy magad mondottad: „Ha valamit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”
A kulturális háború elsősorban a szavak háborúja – nyerésre áll jelenleg a baloldal. Ennek következményeit mindenhol látni lehet: a politikában,
Földi életünk igazi története nem más, mint mélyen érintő találkozások és rátalálások sorozata. A legmélyebb emberi találkozások pedig belenyúlnak a transzcendens világba, vagyis Istenhez kapcsolnak bennünket. Ilyen mélységesen megjelölő, Istenhez vivő találkozásra ad alkalmat John Henry Newman bíborossal ez a jubileumi esztendő, születésének 200. évfordulója.
Kocsiban ülsz, hazafelé tartasz. A focimeccsre gondolsz, amit meg fogsz nézni, vagy a vacsorára, amit főzni szeretnél, mikor egyszerre olyan hang üti meg a füledet, amilyet még soha nem hallottál. Valahonnan fentről hallatszik, és betölt mindent. Trombita? Kórus? Trombitakórus? Nem tudod, de meg akarod tudni. Lehúzódsz az útról, kiszállsz a kocsiból, és felnézel.
Közben észreveszed, hogy nem csak téged hajt a kíváncsiság. Parkoló lett az út széle. Nyitott ajtajú kocsik, az emberek mind felfelé néznek. A zöldségestől kiszaladtak a vásárlók. Az út túloldalán lévő pályán leállt a junior focimeccs, szülők és játékosok mind az eget kémlelik.
„Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!” (Péld 31,28-29)
Küzdelmek, bukások, bűnök, árulások, fájdalmak, sebek, csalódások, összeomlás, vereség. Ez mind együtt jár az élettel, de a házasság erőt ad nemcsak az elviselésükhöz, hanem Isten kegyelméből ahhoz is, hogy megtanuljuk legyőzni őket. Mi is megéltük mindezt a házasságunkban, s most mégis erősebbek vagyunk, mint valaha.
E furcsa cím első sugallata ellenére nem egy felületes-happy-feeling-keresztyénségről szeretnék írni – bár ilyet is kiolvashatunk Vecsei H.Miklós gondolataiból, hiszen pl. azt is mondta, hogy „…nekünk nem az a feladatunk, hogy Istent hangoztassuk, hanem hogy továbbadjuk azt a hangulatot, amit tőle kaptunk…” – hanem egy annál sokkal összetettebb és mélyebb dogmatikai, ekkléziológiai és etikai rendszer körvonalazódott ki bennem. Ez a bizonyos LaLaLa ennek három tartóoszlopára utal, magába foglalva azoknak kezdőbetűit, azaz: La-pozz! La-zulj! La-ssíts…!
A vallástalanság a nép ópiuma.
Elfeledteti a nyomasztó gondolatot, hogy van valaki felettünk, akinek engedelmességgel tartozunk, és csillapítja a lelkiismeretfurdalást, hogy nem adunk neki hálát.
Elhiteti velünk, hogy mindenben egyenlőek vagyunk, holott számtalan különbség és hierarchia járja át a valóságot. Könnyebbé teszi a kozmikus lázadást.
Fulton Sheen beszédei
Aki Krisztusért meghal, új életet kap. A szentáldozásban a szentmise drámájának harmadik felvonásához értünk.
Az átváltoztatásban feláldozott bárányok lettünk. A szentáldozásban pedig kiderül, hogy semmi sem veszett el. Nem haltunk meg; visszakaptuk az életet. Az átváltoztatásban meghaltunk alantas énünk számára, s most megnemesedve, gazdagabban kapjuk vissza lelkünket.
Legutóbbi KEVE reggelink alkalmával a Gerlóczy Kávéházban a GDPR-ról beszélgettünk. Az európai adatkezelési szabályozás (angol rövidítéssel GDPR) „forró téma”. Szerettük volna felmérni, hogy tudunk-e a témáról eleget, mindenekfelett azonban szerettük volna körüljárni a témára vonatkozó biblikus gondolkodásmódot.
A személyes adat valóban kincs minden szempontból: gazdaságilag, pszichológiailag, rengeteg más szempontból – ahogy tapasztalhatjuk, akár politikailag is. A személyes adatokkal élhetünk, hiszen minden emberi kapcsolatnak egyik elengedhetetlen összetevője, és vissza is élhetünk, elég például a manipulációkra vagy a karaktergyilkos pletykákra gondolnunk.