Konferenciabeszéd 1 2023_07_17 Konferenciabeszéd 2 2023_07_18 Konferenciabeszéd 3 2023_07_19 Konferenciabeszéd 4 2023 07 20 Konferenciabeszéd 5 2023 07 21
A házasságról alkotott nézeteink megbízható lelki barométert jelentenek a hit gyakorlásához való hozzáállásunk mérésére. A katolikus hit és a családok tükrözik egymást és összefonódnak A szabályok az 1960-as évek óta rossz hírnévnek örvendenek. Szükségünk van arra, hogy emlékeztessenek, hogy az igaz szabályok miért jók számunkra, és miért tesznek szabaddá bennünket. A gyakorló katolikusok „a szabályok szerint játszanak.”
Guy Gilbert, Les Loubards plébánosa szentmisét tartott a motorosoknak a martigny-i (VS) Saint Michel templomban. Gilbert atya barátja, Georges Delaloye
„Mágia és hit” rádiósorozat, 11. előadás
Jelen előadássorozatom elsősorban a hívő katolikusok tisztánlátását szolgálja. Protestáns testvéreink csóválhatják a fejüket: mit beszélsz a numinizáció ellen, amikor a katolikusok arról nevezetesek, hogy szentelt tárgyakat használnak, képeket és szobrokat részesítenek vallási kultuszban, rituális technikáknak tulajdonítanak hatékonyságot, sőt az élő Isten helyett halott embereket hívnak segítségül?
Raymond Leo Burke bíboros gondolatai az Egyház válságának egyik megnyilvánulásáról. (Részlet a Fegyelem és tanítás: Jog az Igazság és szeretet szolgálatában című előadásából)
Ma szomorúan látjuk, hogy visszatérünk a zsinat utáni zűrzavaros időszakhoz. Az elmúlt néhány évben a jog, sőt maga a tanítás is többször kérdésessé vált, mintha azok a hívek hatékony lelkipásztori gondozásának akadályai volnának. A zűrzavar jelentős részben az Egyházzal és egyházi fegyelemmel kapcsolatos populista retorikával függ össze. (…)
II. János Pál pápa üzenete a 2004. évi Hivatások Világnapjára
2004. május 2. – Húsvét 4. vasárnapja
Főtisztelendő Püspöktestvéreim, kedves Testvéreim az egész világon!
1. „Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába” (Lk 10,2)
Az Ifjúsági Világnapon látott „izgalmas” vagy „menő” igyekezet csupán a modern élet „szentségtelen” természete betegségének egyik tünete.
Ahelyett, hogy csatlakoznék ahhoz a kórushoz, amely önkényesen köveket dobál az idei Ifjúsági Világnapra (WYD), szeretnék egy – reményeim szerint – hasznosabb és éleslátóbb kritikát megfogalmazni arról, hogy miért kerülhetett egyáltalán sor egy ilyen katasztrofális katolikus eseményre.
Istennek Szent Anyja, Isteni Fiad kínszenvedésekor és halálakor érzett mérhetetlen fájdalmadért és keserves könnyhullatásodért kérlek, ajánld fel a mi isteni
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
1. rész: A puha fészek
Így ír magáról: „Még kétéves koromban sem tudtam járni. Azt mondták, hogy angolkóros vagyok. Születésemtől kezdve mindig beteges voltam. Édesanyám nagyon sokat aggódott értem és sok anyagi áldozatot hozott, hogy fölerősödjem. Mikor végre megtanultam járni, gondatlanságból ottfelejtett lúgkövet ittam és nemsokára eltört a bal lábam. Ez megint hosszú hónapokra ágyhoz kötött és fokozta Édesanyám aggodalmát.
A legnagyobb nyomás egy új vállalkozás születésekor, talán a „márka” kialakítása. Sokat hallunk termékfejlesztésről, a termékek és szolgáltatások jobb láthatóságának megteremtéséről, „márkaépítésről” az eladások növelése és a minél nagyobb piaci részesedés elérése érdekében.
Ez bonyolult kíhívás akkor, amikor a fogyasztók széles kínálattal találják szembe magukat. Legyen szó autókról, cipőkről, konzervekről, háztartási cikkekről, vagy épp éttermek ajánlatáról, a kérdés az, hogyan tehetjük termékünket vagy szolgáltatásunkat kiemelkedővé?
Magyar anyanyelvünk a katolikus anyaszentegyház hitének és tanításának egészen kiváló kifejező eszköze. A magyar kereszténységnek eredeti gazdagsága tükröződik abban a szókincsben, amely a Szentlélek Mátkáját illeti. Figyelemre méltó, hogy a magyar nyelv milyen nagyszerűen képes kimondani Isten Anyjának különlegesen áldott voltát.
A Boldogságos Szűz Mária mentes maradt az áteredő bűntől és annak minden szennyétől. Isten Őt kezdettől fogva kiválasztotta, egészen és teljesen betöltötte, lefoglalta és megszentelte: a mi Urunk Jézus Krisztus megváltása elővételezett módon, túláradó bőséggel áradt ki Reá. Az Angyali üdvözlet (Lk 1,26–38) vonatkozó kulcsfontosságú kifejezését emlékezetet meghaladó idő óta malaszt szóval imádkozza a magyarság.
Nevezetesen a mai egyházi fegyelem szerint az Eucharisztiát csak a felnőttek, vagyis azok fogadhatják, akik már eszüket használni tudják (854. kánon).
A csecsemők, kicsi gyermekek ugyan magukban véve nagyon is méltók s alkalmasak, hogy Krisztussal a szentáldozás által egyesüljenek, de mégis, minthogy lelkük üdve s épsége enélkül is biztosítva van, az Egyház jobbnak látja csak akkor nyújtani nekik az angyali kenyeret, mikor ők azt már öntudatos tisztelettel, fogadhatják (vö.: Az Anyaszentegyház öt parancsa. 134. lap.)
Bár több mint 3 év telt el azóta, hogy Laila és Danny Abdallah három gyermeke életét vesztette egy szörnyű autóbalesetben az ausztráliai Sydneyben. Nem sokan felejtették el, hogyan néztek szembe a történtekkel, Istenbe vetett rendíthetetlen bizalommal.
Amikor a házaspár nyilvánosan megbocsátott a sofőrnek, Samuel Davidsonnak, az nemcsak ausztrálok ezreinek szívét hatotta meg, hanem az egész világnak példát mutatott a keresztény megbocsátásról.