1947-ben Fulton Sheen érsek előre figyelmeztetett arra, amit senki sem tartott lehetségesnek azokban az időkben. 1947. január 26-i rádióadásában a
A pécsszabolcsi Magyarok Nagyasszonya templom szentélyének apszis – freskóján Szűz Mária, mint a magyar szent koronával megkoronázott királynő ül a trónusán. Alatta magaslik a neogótikus faoltár három szoborfülkéjével; a középső szobor ismét mint királynőt jeleníti a Szűzanyát, és fejét szintén a szent korona ékesíti, kezében pedig a királynői jogar, bal karján a kicsi Jézus ül. Tőle kétoldalt a két magyar király, Szent István és Szent László szobra, mindkettőjük fején ugyancsak a szent korona. E harmónikusan megalkotott hármasoltáron, valamint a szentélyfreskón összesen tehát négy magyar szent korona látszik. Vajon minek köszönhető ez? Figyelmetlenség, túllelkesültség, valami nemzetieskedő túlzás hozta össze a négy koronát? Mi áll a Szent Korona eme buzgó ábrázolása mögött?
Október van, és sok szülő ismét megkérdezi, hogyan kell kezelni Halloweent. Megengedjük-e gyerekeinknek, hogy jelmezbe öltözzenek, és édességet gyűjtögessenek? Boszorkányokkal és szellemekkel díszítjük fel otthonainkat? Kifaragunk-e ijesztő töklámpásokat? Megengedjük gyermekeinknek, hogy részt vegyenek Halloween partikon, vagy más, ilyenkor népszerű tevékenységeken? Néhányan így fogalmazzák meg a kérdést: mivel társadalmunk egyre világibbá vált, kinek az ünnepnapját ismerjük el: a gyermekét vagy a sátánét?