Ami nekem Új Húsvét után Új Pünkösdöt hozott Az eredményeket és hatásokat szavakba önteni szinte lehetetlen. Az egész egy nagy
április 22. – 26. – Kozármisleny
“Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet. ( Iz 40,29 )
Információ: Hochschornerné Strasszer Éva, Tel. 0036 30 377 6755, E-Mail: misleny.lelkigyakorlat@gmail.com
4. fejezet
“Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” Így olvassuk János evangéliumában (Jn 8,12). Jézus ezzel azt akarja mondani, hogy Ő maga a fény. Nélküle sötétségben élünk. Jánosnál olvassuk (Jn 1,4): „Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben”
Kérdezzük meg magunktól, mit jelent mai világunkban a fény és a sötétség. Aki kilátástalan helyzetben van, és nem tudja, hogyan tovább, minden jelzőfénynek örül, ami továbbsegíti. Jézus jelenlétével, jó hírével a fényünk akar lenni.
Korábban már ismertettük Margaritha nővér legutóbbi könyvét. Kedvcsinálónak közreadunk egy újabb fejezetet ebből, a tőle megszokott közvetlen stílusban, sok-sok apró tanúságtétellel. A szerk.
15. fejezet: Dicsőítés
Nagy örömömre szolgál és különleges szándékom is, hogy a „dicsőítés” témájáról írjak. Szeretném bemutatni Önöknek, hogyan kell és hogyan szabad dicsőítenünk a mi Istenünket és teremtőnket a mindennapi imánkban.
Katolikus Egyházunkban mindig is megvolt ez a dicsőítés, amely a szentmisében válik különösen is jelentőssé. Az Eucharisztia megünneplését azzal kezdjük, hogy megadjuk Istennek a dicsőséget: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Az Eucharisztia szó hálaadást jelent. A Glóriában / Dicsőség / a betlehemi angyalokhoz csatlakozunk, úgy ahogy azt a Lk 2,13-14 – ben olvassuk: „Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!”
Isten ma is megmutatja nekünk, hogyan kellene élnünk. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy ráfigyeljünk, különösen akkor,amikor eltávolodunk Tőle.
A zsoltárok könyvében olvassuk: „értelmet adok neked, megtanítalak az útra, amelyen járnod kell. Tanácsot adok neked, s szemem rajtad nyugszik.” (Zsolt 32,8)
De a legtöbb ember nem fogadja meg ezt. Isten oly sokat vesződik velünk! Igéje által mindig arra figyelmeztet bennünket, hogyan kellene élnünk. Ki tudja, mennyi időnk van még arra, hagy életünket megváltoztassuk, és mélyebb kapcsolatba lépjünk Vele?