Cordes püspök 1995 -től a Cor Unum Pápai Tanácsának az elnöke, ettől kezdve látogatta a karizmatikus csoportokat szerte a világon. Részt vett a Malines-i Dokumentum megfogalmazásában. Munkatársi közösséggel közös írása.
Ez az én történetem, hogyan lettem egy unatkozó névleges katolikusból egy Jézus Krisztusért és katolikus hitemért lángoló katolikus.
Bölcsőtől fogva katolikusként születtem, és az 1-12. osztályt katolikus iskolában töltöttem. Az apácák nagyon jól megtanítottak minket a hitünkre. Azonban mindezen évek alatt Isten számomra egy nagyon távoli Isten volt, nem volt személyes kapcsolatom vele. Bár az apácák megtanították nekünk az imákat, soha nem imádkoztam egyedül, kivéve a vacsorai asztali áldást. Kulturális katolikus voltam, aki csak a szokásokat követte. Ez folytatódott egészen addig, amíg férjhez mentem és két gyermekem született. A férjem ugyanígy volt ezzel, és vasárnaponként a kötelesség mentalitásával mentünk a templomba, és egy egydolláros bankjegyet dobtunk a gyűjtőkosárba. A legtöbb katolikus, akit ismertem, ugyanolyan katolikusnak tűnt, mint én – kötelességtudó katolikusnak.
Egy kedves olvasóm ellenvetéseket tett Ripperger atya jelenések megkülönböztetésével kapcsolatos megállapításaival szemben. És egy jelenéseken is túlmutató jelenséggel, a nyelveken szólással kapcsolatban tette, amit érteni vélek, tekintve, hogy egy emberi nyelven szóló Medvebocsról van szó. De mivel a válasz kinőtte a komment méretet, külön írásban válaszolok felvetéseire.