Az imádságról és a gonosz elleni harcról
Az Úrral való saját utam egyik legmeghatározóbb élménye volt az a lehetőség, hogy 2011 júliusában és augusztusában a Szentföldre utazhattam
Az Úrral való saját utam egyik legmeghatározóbb élménye volt az a lehetőség, hogy 2011 júliusában és augusztusában a Szentföldre utazhattam
Az előzőkben arra törekedtünk, hogy a Szentlélek segítségével szemléljük a Szeplőtelen Fogantatás nagy titkát és megértsük, mi a különbség a
A legmerészebb definíciót az imádságról az arsi plébános adja: „Az ima nem más, mint egyesülés az Istennel.” (Monin: Szól az
Prédikáció Sexagesima[i] vasárnapján, egy domonkos szerzetes által
„Jön az ördög, és kiveszi az igét a szívükből, hogy ne higgyenek, hogy megmeneküljenek.”
Sexagesima vasárnapján, a nagyböjt kezdete előtti második vasárnapon az episztola és az evangélium is emlékeztet bennünket az ördögi tevékenység valóságára. Szent Pál a saját megpróbáltatásainak hosszú leírásában azt is említi, hogy elszenvedett egy bizonyos szúrást vagy tövist a testében, melyet „a sátán angyalának” nevez. Urunk, amikor elmagyarázza az okokat, amiért az általa elvetett mag nem mindig hoz gyümölcsöt, első helyen a madarakat említi, akik lecsipkedik a magot az útról: a bukott szellemeket, akik képesek arra, hogy azonnal elfelejtsük az élet szavait, amikor meghalljuk őket.
A férjem 15 éves volt, amikor a nagymamája halála után, aki óvodás kora óta nevelte őt, az apja hozzá költözött. Bár az apja mindig is részt vett az életében, hosszú évek óta ez volt az első alkalom, hogy egy fedél alatt éltek. Az apja szinte egyik napról a másikra vált az elvált agglegényből, aki egyedül élt, a tizenévest nevelő, teljes munkaidőben egyedülálló szülővé. Hogy jobban tudjon a fiára koncentrálni, azonnal változtatott néhány dolgot az életmódján, például esténként otthon maradt, ahelyett, hogy elment volna szórakozni, és többé nem tartott alkoholt a házban.
A szerzetesek életüket teljes egészében az imádságnak szentelik. De hogyan batározná meg pontosan, mi is az imádság?
Ha az embernek nincs kútja, nincs honnan vizet merítenie. Ugyanígy imádság nélkül az ember kiszárad, mert hiányzik belőle a mélység, a bensőségesség, a forrás, amely életét megöntözné.
Az imádság egy határtalan oázis felé nyílik meg. Alapvetően nem az Istennel való beszélgetésből áll. Természetesen két barátnak beszélgetnie kell, hogy megismerjék egymást.
Konklúzió
Remete Szent Antal egy napon perlekedett az Úrral,” mikor szüntelenül küzdenie kellett a kísértővel egy lelki éjszaka kapcsán: „No de Uram, hol voltál Te, ezek alatt a végeláthatatlan kísértések alatt?” Az ég csendben maradt. Antal újra szól és hangosabban folytatja: „Miért nem mutattad meg jelenlétedet hamarabb, hogy véget érjen gyötrődésem?” Az Isten váIasza: „Itt voltam, Antal, de vártam, hogy láthassam, hogy küzdesz.”
Egy idős, reménységgel teli trappista atya a Bricquebec-i apátságból, Amédée, szilárdan ezt a tanácsot adja mindazoknak, akik kétségeikkel hozzájönnek: „Ezekben a döntő órákban, türelmet gyakoroltat velünk, elfogadást, beleegyezést egészen a feltétel nélküli ráhagyatkozásig és kitartást.
4) Hogyan lehet segíteni rajta?
A súlyos bajokra alázatos ellenszer. Már Evagrios Ponticos óta, a IV. századtól fogva a szerzetesek különösen is keresték az ellenszert. Mindezeket a lelki mesterek hosszú generációi tesztelték.
… „jó az imádság böjttel és az alamizsna igazsággal.” (Tób 12,8)
Isten a világot saját dicsőségére teremtette, ennek szolgálata a mi feladatunk is, és az üdvösségre való meghívásunk is Isten dicsőségének, azaz tökéletességének boldogító szemlélésére szól. De miért akarja Isten, hogy böjtöljünk, alamizsnálkodjunk? Miként szolgálja ez az ő dicsőségét?
Hittani Kongregáció Instrukció a gyógyító imákról
2000. szeptember 14.
Kézirat
Fordította Márialigeti Bence és Krisztina
Lektorálta: Dr. Kovács Gábor
Bevezetés
Az emberi szívbe mélyen belegyökerezett boldogság utáni sóvárgás mindig is együtt járt a betegségtől való megszabadulásnak és célja megértésének vágyával. Ez egy emberi jelenség, amellyel ilyen vagy olyan módon minden ember találkozik, és amely az Egyházban különleges visszhangra talál. Az Egyház értelmezése szerint ugyanis a betegség a Krisztussal való egyesülés és a lelki megtisztulás egy eszköze, azok számára pedig, akik a beteg emberrel találkoznak, lehetőséget nyújt a szeretet gyakorlására.
Harminc napon át imádkozzuk annak emlékére, hogy Szent József a hagyomány szerint harminc évig volt az Úr Jézus Krisztus nevelőatyja a földön.
Egy mély és kortárs nyelven megszólaló könyv az Egyház szívéről
Imádásra vagyunk teremtve. Isten mindent megadott nekünk ahhoz, hogy elismerjük nagyságát és fenségét, szemléljük szépségét, örvendjünk annak, hogy ő valóban a mindenható Isten, a mi Teremtőnk, Atyánk és az Ő Fiában, Jézusban a mi Megváltónk.
„Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem.”
„Abból, aki áldást akart magának, olyasvalaki lett, aki áldássá lett mások számára. Ez az elhívása azoknak, akik Istentől új életet nyertek.”
Mi az áldás? Mit jelent, ha egy levél végén ezt írjuk: „áldáskívánással”, vagy ha egy gyülekezetvezető az istentisztelet végén áldást mond?
Hatalmas feladat segíteni a tizenéveseknek a középiskola utáni élet megtervezésében. Hatalmas feladat, mert a szülők számára érzelmileg megterhelő belegondolni abba, hogy gyerekeik felnőnek és nekivágnak a világnak. Hatalmas feladat, mert a társadalom eléggé ferde képet ad a tizenéveseknek arról, hogy milyen a siker és a jövőbeli siker. Szeretnék néhány gondolatot mondani erről az útelágazásról.
Első lépés
Fordulj imádságban az Atyához. A Jeremiás 29:11 azt ígéri, hogy Istennek mindannyiunk számára van terve, és először hozzá kell fordulnunk, és az ő inspirációját és vezetését kell keresnünk. Szülőként azért kell imádkoznunk, hogy gyermekeink inkább engedjenek az Ő hangjának, mint a világ hangjainak. Ez nem egy titkos kód, amit meg kell fejteni; az Atya, aki tökéletesnek teremtett minket, örömmel mutatja meg nekünk a saját életünkre vonatkozó tökéletes akaratát.