Az ördög legyőzésének eszközei

Prédikáció Sexagesima[i] vasárnapján, egy domonkos szerzetes által

„Jön az ördög, és kiveszi az igét a szívükből, hogy ne higgyenek, hogy megmeneküljenek.”

Sexagesima vasárnapján, a nagyböjt kezdete előtti második vasárnapon az episztola és az evangélium is emlékeztet bennünket az ördögi tevékenység valóságára. Szent Pál a saját megpróbáltatásainak hosszú leírásában azt is említi, hogy elszenvedett egy bizonyos szúrást vagy tövist a testében, melyet „a sátán angyalának” nevez. Urunk, amikor elmagyarázza az okokat, amiért az általa elvetett mag nem mindig hoz gyümölcsöt, első helyen a madarakat említi, akik lecsipkedik a magot az útról: a bukott szellemeket, akik képesek arra, hogy azonnal elfelejtsük az élet szavait, amikor meghalljuk őket.

Mit mond az Újszövetség ezekről a bukott szellemekről? „Fejedelemségeknek és hatalmaknak” nevezi őket, utalva arra, hogy természetük mennyivel meghaladja emberi természetünket, hiszen egykor angyalok voltak. „A sötétség e világa uralkodóinak” is nevezi őket, nem mintha ők irányítanák a földi történéseket, hanem azért, mert amikor az emberek ebbe a világba vetik reményeiket, elméjük elsötétül, és így annál könnyebben irányíthatók a bukott szellemek által. Talán ismeritek a remete történetét, aki a sivatagban élt egy nagy és nagyon romlott városon kívül, és aki egy nap látomást kapott a démonokról és arról, hogy mit csinálnak. Ez a remete meglepődve látta, hogy rengeteg démon nyüzsög a levegőben a saját kunyhója és remetetársai kunyhói körül, de csak egy-kettő járkál fel-alá a nagy városban, szemmel tartva a lakosokat. De aztán megértette, hogy a démonok szinte minden energiájukat arra fordítják, hogy megkísértsék azokat az embereket, akik imáikkal és böjtjeikkel nekik ártottak, azaz remetetársait és őt magát, és hogy nem sok dolguk van a városban, hiszen az már szinte teljesen az ő hatalmuk alatt áll.

A Biblia a bukott szellemek bátorságáról és kitartásáról is beszámol. Bátorság, mert az ördög még a paradicsomba is be mert menni, hogy megkísértse első szüleinket. Így ma sem egy hűséges vallási közösség, sem egy boldog házasság, sem egy erényes udvarlás, sem egy jó keresztény család, sem egy buzgó plébánia nem mentes a támadásaitól – ellenkezőleg! A kitartás, mert angyali természetükhöz tartozik, hogy miután egyszer kitűztek maguk elé egy célt (esetükben azt a célt, hogy távol tartsák az emberiséget a mennyországtól, ahonnan ők maguk ki lettek űzve), a bukott szellemek kitartóan, megállás nélkül keresik ezt a célt. „Józanok legyetek és vigyázzatok” – mondja Szent Péter. –  Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.” (1Pét 5,8)

Ilyen félelmetes ellenséggel szemben mit tegyünk? Nyilvánvalóan nem szabad a saját erőnkre hagyatkoznunk, sem arra, hogy eddig sikerrel álltunk ellen a kísértéseknek. Aquinói Szent Tamás, kommentálva Isten Jóbhoz intézett szavait: „Lehet-e horoggal leviatánt fogni, le tudod-e nyelvét kötéllel kötözni?”, azt mondja, hogy az ember semmiképpen sem tudja saját erejéből legyőzni az ördögöt, és ha megpróbálná, az olyan lenne, mintha egy bálnát próbálna horgászbotjával elkapni, és az, hogy a múltban jól teljesítettünk, nem jelent garanciát a jövőre nézve. Emlékezzünk Dávid királyra, aki ifjúkorában olyan nagylelkű és jámbor volt, de középkorában házasságtörésbe, és ennek következtében árulásba és gyilkosságba esett; bár hála Istennek, megbánta tettét.

Nem, az ördög elleni harcunkban egyetlen bizalmunknak Isten kegyelmében kell lennie, és ezt a kegyelmet az imádság által nyerjük el. Az ima által közvetlen kapcsolatba kerülünk a Szentháromsággal, aki előtt az ördög és angyalai semmiségnek számítanak. Imádság reggel és este és a kísértés idején. Igen, gyengék vagyunk, de éppen gyengeségünk teszi annál dicsőségesebbé, ha Isten kegyelméből kitartunk a végsőkig. „Aki győz – mondja Jézus Krisztus -, annak adom, hogy velem üljön az én trónomon, amint én is győztem, és Atyámmal együtt letelepedtem az ő trónjára.”

Forrás angol nyelven

——————–

[i] Hamvazószerda előtti második, húsvét előtti nyolcadik vasárnap

Létrehozva 2024. február 8.