Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem öncélú ripacskodás gyanánt fordulok Önhöz ezen nyílt levél formájában – ahogyan azt a közelmúltban néhányan megengedték
Mindannyian szeretnénk azt hinni, hogy a Biblia magas üzleti normáinak követése mindig sikerrel jár, de ez nem a valóság. Különösen
Forrás: gloria.tv
Az év 27. hete szerdájának első olvasmánya a Galata-beliekből való, megadva azokat a bűnöket, melyek miatt nem juthat valaki a mennyei királyságba. Ha valaki úgy hal meg, hogy nem bánja meg ezen bűnök elkövetését, nem juthat a mennybe, hanem a pokolba kerül. Ez egy fontos emlékeztető, hogy figyeljünk a veszteségre, amit a bűn okoz a szívünkben, a jellemünkben, és végső soron a sorsunkban.
Korunk egyik legnagyobb megtévesztése az elképzelés, hogy a súlyos bűn csak távoli lehetőség a legtöbb ember számára, és hogy az ilyen bűnöket csak valóban gonosz emberek követik el. Túl sok ember értékeli saját erkölcsi helyzetét haszontalan közhelyekkel, mint ezek: „Alapvetően jó ember vagyok”, vagy „Nos, nem öltem meg senkit.”
Hadviselés és háború a Katolikus Egyház tanításában
A Biblia szemléletében a háború nem csupán erkölcsi probléma, hanem része a világtörténelemről alkotott képnek is. Szinte jelképe vagy az emberi tapasztalatból vett kifejezése annak a történelem mélyén zajló küzdelemnek, amely Isten és a sátán között folyik. Ennek a küzdelemnek a tétje az üdvösség, azaz a szabadulás, az emberiség jóléte és biztonsága, mégpedig nemcsak evilági értelemben. Isten akarata a béke, de ez a béke győzelem árán valósul meg, amelynek pedig harc az előfeltétele[1]. Az ószövetségi könyvek a háborút az emberi állapot egyik lényeges velejárójának tekintik. Az ókori keleti népek tapasztalatát a bibliai gondolkodás Izrael sorsának képébe is belevetítette. A Seregek Urát úgy is tisztelték, mint a nép győzelemre segítőjét (vö. például Zsolt 74, Z3-IS; 89,10-11).
Will Honeycutt 1995 óta a Liberty Egyetem professzora, a szakterülete a hitvédelem valamint korunk aktualitásai. 25 éve házas, három felnőtt lány édesapja, aki a gyülekezetükben örömmel tanítja a fiatal felnőtteket. A cikk a Crosswalk keresztény portálon jelent meg.
Évekkel ezelőtt hallottuk már ezt a mondást, hogy az életben csak két dolog biztos: a halál és az adók. Ez a kettő meg is maradt, de legalább egy bizonyosságot még hozzá kell tennünk, amellyel mindannyian szembe kell nézzünk: a változást. Ahogyan minden reggel felkel a nap keleten, minden új nap hoz magával valamiféle változást, akár tetszik, akár nem.
A COVID-19 világjárvány természetesen óriási változásokat hozott. Az utóbbi időben pedig azt halljuk, hogy a vírus nem kívánt visszatérése mellett, ami új társadalmi korlátozások és szabályozások fenyegetésével jár, más jelentős egészségügyi kihívások is felmerülhetnek.
Ez a cikk a 10 dolog, amit tudnod kell sorozat egyik része.
1. Az életpártiak formális érvekkel támasztják alá álláspontjukat.
Ez az érvelés a következő szillogizmussal foglalható össze:
Vannak, akik mindent fehér-feketének látnak, helyesnek és helytelennek, jónak és rossznak. Mások inkább szürke óceánt látnak, amelynek sem egyik, sem másik oldalán semmi sincsen lehorgonyozva. Az életünk könnyebb lenne, ha a Szentírás világos választ adna minden lehetséges etikai dilemmára, de ez egyszerűen nem így van. Valójában a Biblia még azokra az etikai kérdésekre sem ad határozott választ, amelyekről szó van lapjai között. Akkor hogyan kell Jézus Krisztus lelkiismeretes követőiként meghozni a helyes döntéseket, amikor az élet szürke területein evezünk át?