„A felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk.” 1 Tessz 4,17
Mikor meghalt a férjem, bennem is meghalt valami vele együtt. Fájdalom és félelem vett körül azokban a sötét napokban. Sajgott a lelkem, elhagyatottnak, üresnek, magányosnak éreztem magam. Szörnyen hiányzott.
„Útközben valaki így szólt hozzá:” Követlek téged, bárhová mégy.” Jézus így válaszolt: „A rókának odúja van, az ég madarainak fészke, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania.” (Lukács evangéliuma 9, 57-58)
Elnézem olykor a téren tanyázó hajléktalanokat, s titkon egy picit irigykedem rájuk. Nem azért, mert a társadalom szemétdombjára kerültek – a szó szoros vagy képletes értelmében. Nem azért, mert csupán a mának élnek. Hanem azért, mert gondtalanok. Mert időmilliomosok. Ráérnek beszélgetni, sőt filozofálni.
Szentlélek Úristen, aki mindenható vagy és a legfőbb Atyával és Fiúval egylényegű és egyformán örökkévaló és aki mindkettőjüktől kimondhatatlanul származol, méltóztassál szívembe szállani és el, csodálatos Megvilágosító, gyarlóságomnak sötétségét, hogy az Istennek Igéjét, üdvösségem szerzőjét, mindig lelkemben hordozzam.
Jézus azt mondja, hogy a házasság előtti vagy házasságon kívüli szexuális élet a tisztaság elleni bűn, de vonatkozik ez a homoszexuális fajtalankodásra is.
Úgy hallottam a Bibla nem mond semmit a házasság előtti szexről. Igaz ez?
Bárki, aki azt állítja, hogy a Biblia nem mond semmit a házasság előtti szexről, nem sok időt tölthetett a Biblia olvasásával. A házasság előtti szex kifejezés nincs a Bibliában, mert az Írások ehelyett a paráználkodás kifejezést használják. Ezt a kifejezést használja Pál apostol a Korintusiakhoz írt első levél 6. fejezetében:
„Aki szeretetre törekszik, fátylat borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.” (Péld 17,9)
Tizenéves fiam idén nyáron többhetes missziós útra ment egyik barátjával. Még sosem voltunk ilyen hosszú ideig távol egymástól. Ahogy közeledett hazajövetelének ideje, anyai sz ívem egyre inkább sóvárgott a kettesben töltött idő után.
Október 25-én, a Szent Márta Házban bemutatott szentmisén Ferenc pápa elmélkedését teljes egészében a kiengesztelődés szentségének szentelte. A gyónás azt jelenti, hogy őszinte szívvel, a gyermekek tiszta lelkületével indulunk el a Jézus szeretetével való találkozásra, elfogadva a „szégyen kegyelmét”, amely megérezteti velünk Isten bocsánatát.
„Ti rosszat forraltatok ellenem, de Isten jóra fordította azt, hogy megvalósítsa, ami ma van: és sok ember életét megtartsa.” 1Móz 50,20
Valahányszor kiléptem az emberek elé, hogy megvalósítsak valamit, amire úgy éreztem, Isten elhívott, kritikával és ítélkezéssel találkoztam. Szolgálatom elején hangos és kegyetlen volt a reakció. „Sosem lesz belőled jó előadó.” „Nincs szükség rád.” „Nézz magadra. Gondolod, hogy pont egy ilyen valakit akar felhasználni Isten?”
„Ezután bejárta a városokat és falvakat, és tanított, Jeruzsálem felé haladva. Közben valaki megkérdezte tőle: ,,Uram! Kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?” (Lk 13,22
Az Úr Jézus szavaiból kiviláglik, hogy kapcsolatunk ővele lehet annyira külsődleges és felszínes, hogy teljesen hiábavaló lesz hivatkoznunk rá az utolsó napon. A szív nélküli ismeret, a közösségvállalás nélküli együttlét a mi Urunkkal semmit sem ér.
„Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve.” (Jak 3,9)
Egyik nap két gyerekem „növekedési alkalmat” rendezett – így nevezzük magunk között a veszekedést. Ez a két gyerek szereti egymást, de ebből semmi se látszott akkor a vita hevében.
Ric Elias az első sorban ült az 1549-es járaton, a repülőn, amely a New York-i Hudson folyón végzett kényszerleszállást, 2009
„Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségetek a sátán ott kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el.” (1Pét 5,8)