“Háttal misézés”, ráadásul latinul? Minek ez az egész? De ami még fontosabb: miért vonz annyi fiatalt? Kiss Bertalannal beszélgettünk a fiatalok pedagógiai megtévesztéséről, a kiüresedett szokások veszélyéről és arról, baj-e, ha van gitár a templomban.
Korunk kereskedelmi fogásait látva megtanultuk, hogy bizalmatlanul fogadjuk, amikor jó dolgokat kínálnak megvételre nekünk. Ilyen környezetben az Újszövetség „evangelizál” igéje félelmet kelthet bennünk. Megtorpanunk, amikor hitünket másoknak felkínáljuk, mintha eladó termékről volna szó.
Másrészt kifinomult érzékünk van mások tiszteletben tartásához: ne keltsük olyan benyomást, hogy saját elképzeléseinket rájuk erőltetjük, vagy azt keressük, hogy meggyőzzük őket. Különösen így van ez az Istenbe vetett bizalom egészen személyes témája esetében. De tudjuk-e, hogy az Újszövetség szerint mit jelent „evangelizálni”?
A családok püspökével a házasság értelméről, az elváltak helyzetéről, az emberségét elvesztő emberiségről és a pápaellenesség jelenségéről beszélgettünk.
– 2017 tavaszán milyen állapotban vannak a családok, a párkapcsolatok Magyarországon?
– Polarizált állapotban vannak. Létezik egy egyre tudatosabb réteg: azok a házasságok, családok, akik tudják, mit akarnak. Értékeket követnek, tisztán látnak, s próbálják őrizni a lét hármas síkját: lélek, szellem és test. Ezek az emberek elboldogulnak az életben, nagyon sok erőt adnak a társadalomnak. A tisztán látó emberek világa tehát létezik. Só és kovász ez a fajta házasságmodell.
16. FEJEZET
A KAPZSISÁG, ILLETVE A SZEGÉNYSÉG
1. A tudós tanítók közül sokan az előbb tárgyalt zsarnok után szokták beiktatni a kapzsiságnak ezt az ezerfejű démonát. Hogy tehát mi, tudatlanok, a tudósok rendszerét meg ne változtassuk, ugyanezt a határozott szabályt követtük. Ezért, ha úgy tetszik, tárgyaljunk először egy kicsit a betegségről, aztán pedig röviden az egészséges állapotról.
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! A nyitottság, mint pl. a szív nyitottsága, jól kifejeződik – gesztusok által – a kitárt a szétterjesztett, kitárt karok látványában. Ahogyan a kapuk szárnyait is kitárjuk a szívesen látott vendég előtt, s ahogyan a szeretett vendéget kitárt karokkal akár át is öleljük, úgy nyílik meg egész láthatatlan szellemi bensőnk is a másik felé. Először is reflektor-erősséggel ráfigyelünk, majd kitárulkozunk előtte, végül is befogadjuk és szívünkbe zárjuk. A kiterjesztett kéz talán Isten ölelő szeretetét akarja testi formába önteni.
Sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e a tegnap nagy lendülettel terjedő hírről, hogy Geszti Péter lett a Mária Rádió egyik reklámarca. Pontosan azért nem akartam először, mert Gesztinek valószínűleg pontosan ez a célja az egésszel, hogy megint róla beszéljenek – aki még 2017-ben is képes izzadtságszagú, “retro” Rapülők nagykoncertet szervezni, az elég sok mindenre képes.
Válasz korunk társadalmának szekularizációjára Kovács Ervin Gellért premontrei atya előadása, melyet 2015. szeptember 23-án tartott a pesti ferencesek közösségi termében.
Miért dolgozunk? A fizetésért? Mindenki dolgozik – jó, ha van pénzünk ételre és ruhára, feltankolni a kocsit, kiegyenlíteni a számlákat, talán egy keveset befektetni a jövőre gondolva és remény szerint még marad valami készpénz szórakozásra. De vajon csak ezért dolgozunk?
Barsi Balázs atya 2017. május 7-i homiliája (a Mária Rádió felvétele)
Egy csodálatos ajándék Ben Dunlaptól, aki 2007-ben mesélt a TED-en rólunk, magyarokról, és arról, hogy mit tanulhat meg tőlünk a
[Adja az Atya, hogy] a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt, mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, és így beteljetek Isten mindent átfogó teljességével. (Ef 3,17b-18)
Nem szeretek szenvedni. Semmilyen formában. Ez az idegenkedés a szenvedéstől oda vezethet, hogy óvatlanul utánanyúlok bárminek – vagy bárkinek -, ami enyhítheti lelkemben a fájdalmat. Talán érted, miről beszélek.
Amikor keresztények a természeti törvénnyel próbálják meg alátámasztani erkölcsi nézeteiket, ritkán juthatnak el a téma érdemi megvitatásához, ugyanis alapvető értetlenségbe ütköznek vitapartnereik oldaláról azzal kapcsolatban, hogy maga a természeti törvény micsoda?
Például sokszor halljuk azt, hogy „a szex természetes dolog házasságon kívül is”, és hogy „az állatvilágban is felfedezhető a homoszexualitás”, és azt kérdezik, hogy „mégis a kereszténység miért a természetre hivatkozva védi az erkölcsi tanítását”?