„Keresd fel újra és újra ezt a helyet mennyei Atyád szívében és az Atyaistent úgy fogod megismerni, ahogyan Róla vélekedsz és bízol Benne.” (M. Basilea)
Bízd magad Istenre, mint egy gyermek önmagát az apjára bízza. Ő nem ejt el téged.
A karácsony az év olyan varázslatos időszaka, amikor egyetlen protestánsnak sincs baja Jézus, Mária, a szentek és az angyalok szobraival.
Megerősítette a Magyar Katolikus Püspöki Kar „félhivatalos” lapjaként számon tartott Magyar Kurír is, hogy Ferenc pápa Amoris Laetitia apostoli buzdítása valóban megnyitotta a lehetőséget érvényes szentségi házasságból kilépett, majd polgári úton újraházasodott párok számára, hogy szexuális önmegtartóztatás nélkül is szentáldozáshoz járulhassanak. A Magyar Kurír „jelentős újdonságként” számol be erről az olvasóinak.
A változásról egyelőre a magyar püspöki kar hivatalosan még nem nyilatkozott. Ugyanakkor Erdő Péter bíboros atya az eddigi nyilatkozataiban következetesen megerősítette, hogy ilyen „újdonság” az Egyházban nem lehetséges.
Henryk Hoser érsek elmondta az Aleteia internetes portál számára, hogy még mindig a pápa az, aki végleges döntést hoz a bizottsági jelentés alapján a jelenések valóságát illetően.
„A Medjugorje iránti áhitat megengedett. Ez nem tilos, és nem kell titokban végezni”- erősítette meg Henryk Hoser, a lengyelországi Varsó-Praga érseke néhány hónappal azt követően, hogy Ferenc pápa elküldte őt Medjugorjé-be, hogy ne a látszat igazságát, hanem a lelkipásztori állapotot értékelje, hogyan gondoskodnak az évente odalátogató több millió zarándokról a helyszínen.
Izidor előbb egy kolostor apátja, majd 44 éves korában Sevilla érseke lett. Sokat és bölcsen írt. Szentenciás könyveiből idézünk, melyben az imádság és az olvasás fontosságáról szól.
„Az imádságban megtisztulunk, az olvasásban tanulunk; ha hozzájutunk, jó mindkettőt elvégezni; ha nincs időnk, akkor az imádságot helyezzük az olvasás elé. Aki mindig Isten jelenlétében akar járni, annak gyakran kell imádkoznia, és gyakran kell olvasnia. Amikor ugyanis imádkozunk, mi szólunk Istenhez; amikor pedig olvasunk, Isten szól hozzánk.
Ezotériával és különböző new-ages ideákkal áthatott világunkban szinte eredménytelen falra való borsóhányásnak tűnhet minden beszéd a valódi karácsonyról. A „valódi“ jelző kiemelését fontosnak tartom, mert a zűrzavar légkörében rohangáló ember ítélőképessége elködösödött. Ahol nincs lassítás vagy időnkénti megállás, ott minden felszínessé válik. A dolgok értelmének megértéséhez nyugalomra és összeszedettségre van szükségünk. Az elcsendesülés minden keresztény ünnepnek lényeges alkotóeleme. Aki nem tud elcsendesedni, nem is tud igazán ünnepelni. Az elmélyülés a misztériumba való belépés elengedhetetlen követelménye. Az ünnep pedig misztérium. És nem is akármilyen. Igazi isteni rejtély, amely a sejtés boldogságával tölt el.
28. FEJEZET
AZ ERÉNYEK SZENT ANYJA, AZ ÁLDOTT IMÁDSÁG: A KÜLSŐ ÉS BELSŐ IMA VÉGZÉSÉRŐL
1. Az ima mivoltát tekintve az ember beszélgetése és egyesülése Istennel, hatását tekintve pedig: a világ támasza, Isten kiengesztelése, könnyek anyja, majd pedig leánya, kiengesztelés bűneinkért, híd a kísértések fölött, gát a bajok ellen, támadások megtörése, angyalok feladata, minden test nélküli lény tápláléka, a jövendő öröm, végtelen tevékenység, erényforrás, kegyelemkút, észrevétlen haladás, lelki táplálék, az elme megvilágosodása, kétségbeesést kivágó fejsze, a remény bizonyítéka, búcsillapító, szerzetesek vagyona, remeték kincse, harag lohadása, haladás tükre, erénymérce, lelkiállapot mutató, a jövő feltárása, dicsőség jele. Az ima, ha igazán imádkozunk, törvényszék számunkra, bíróság, az Úr ítélőszéke a jövendő ítélet előtt.
2017. december 3.
„Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban.” (1Tessz 5,18)
Mikor megosztottam másokkal a nemrég kapott hírt, hogy méhnyálkahártya-rákom van, többen fogalmaztak így, csupa nagybetűvel: „GYŰLÖLÖM A RÁKOT!”
Megértem. Nincs mit szeretni a rákos sejteken, nem okoz örömöt a rosszindulatú daganat, és határozottan nincs semmi gyönyörűség a műtétben, kemoterápiában, sugarazásban stb.
2241. A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi.
A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.
Földi Tibor atya adventi első homiliája „Tanuljunk meg szent módon várakozni és féltő gonddal virrasszunk tiszta szívünk felett, hogy Isten