Ábrahám és Szent Charbel
A ladánybenei falunap ünnepi szentmiséjén elhangzott beszéd.
A ladánybenei falunap ünnepi szentmiséjén elhangzott beszéd.
„A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.” (Jn 10,10)
Rákos daganat vagy limfóma. Ezt mondta az orvos. Elkábultam a hírtől, de lehet, hogy még a fájdalomcsillapító keringett az ereimben. Csak annyit tudtam kinyögni, hogy „Ó”.
Elég lesújtó dolog egy ilyen diagnózis, hát még ha a nővéremet hat héttel ezelőtt, édesanyámat pedig hat éve vesztettem el a szörnyű betegség miatt. Az áldozatokat leső halál most rám akar lecsapni? Sebesen kavarogtak a gondolataim.
Látszólag minden rendben van, kezded a beszélgetést, mégis egyre az az érzésed, hogy olyan nyomasztóan szürkék és egyhangúak a hétköznapjaid. Az utóbbi időben mintha valamilyen nagy terhet hordoznál… Mintha soha nem lennének ünnepnapjaid… Mintha csak csupa ólmos, borongós, esős napokból állna az életed…
Hallgatlak, ahogyan szomorúan ecseteled érzéseidet…
Európa válaszolt egyszer Isten szeretetére.
Most migránsokat kell elszenvednie, mint Isten vesszejét!
Egy nemrég megjelent interjúkötetben egy római bíborostól lehet olvasni szokatlanul jó értelmezést bevándorlási hullámokról, melyek már évtizedek óta fenyegetik, hogy elárasztják az egykoron nagy nyugati nemzeteket. De Sarah bíboros nem „rasszista” – a fekete Afrikából származik. Bárcsak az európaiak is így értékelnék Isten európai ajándékait! De Európában ki akarja Istent? „Ah, ez itt a bökkenő”, ahogy Hamlet mondja.
Én ennek a rétegnek az önzéskultúráját akartam megmutatni. Ezek a férfiak mindent meg akarnak kapni az élettől, és ez 30 és 50 éves koruk között többé-kevésbé meg is adatik nekik. A kétezres években idetelepülő multinacionális cégek munkaerőhiánnyal küszködtek, rengeteg képzett fiatalra volt szükségük, gyors érvényesülést és anyagi felemelkedést biztosítottak nekik. Az akkor harmincas yuppie-nemzedék tagjai a rendszerváltás győzteseinek érezhették magukat, de ezért sok mindent fel is kellett áldozniuk.
Mi ez a keresztség, és hogyan viszonyul a szentségekhez?
ROME, May 09, 2014 (Zenit.org) – A pápai udvar prédikátora, Raniero Cantalamessa, a múlt héten a Virginia-beli Norfolk konferenciájának vendégelőadója volt. A konferencia címe: A család-egyház felébresztése. Cantalamessa atya három előadást tartott. Ennek egyike: A Lélek-keresztség, mint az egész Egyház számára szó ajándék.
Ahogy a Pán-Amazóniai Szinódus közeledik, az aggódó hangok száma növekszik. Néhány hónappal ezelőttig a szinódus szinte folklorikus eseménynek tűnt, egyfajta visszhang távoli és titokzatos területekről, melyeknek semmi hatása nincs az európai kontinensre. Most már kezd megfelelő dimenzióban látszani: ez az egyetemes Egyházat és a hit alapjait érintő fenyegetés.
„Nehéz elmagyarázni, hogy miért vagyok katolikus, mivel tízezerrel felér egyetlen ok: a katolicizmus igaz.” (G. K. Chesterton)
Sokan tudják, hogy áttértem a katolikus hitre. Vajon miért csatlakozna valaki, különösen a XXI. században egy ilyen archaikus intézményhez? És miért maradnál ott, amikor annyi más lehetőség van?
A saját megtérésem története túl hosszú, hogy megosszam, ezért 10 valós okot ajánlok, hogy miért legyél katolikus.
Egyházközségi lelki nap – Elmélkedés 2. „Szüntelenül imádkozzatok!”
A mesterséges megtermékenyítés témaköre érzékeny és heves érzelmeket kiváltó kérdéskör. Célom az egyház tanításának tisztázása és magyarázata, hogy a „felesleges szabályok” helyett az általuk közvetített és védett értékek kerüljenek a felszínre.
De mi is az a mesterséges megtermékenyítés? Azokat az eljárásokat értjük a fogalom alatt, amikor az emberi élet nem a férfi és nő közötti aktusból, hanem a természetes folyamattól eltérően, orvosi beavatkozással történik. Ehhez a nő petesejtjeit és a férfi ondósejtjeit használják. Két nagy módszert különböztetünk meg: az inszeminációt (mesterséges ondóbevitel) és az in vitro fertilizációt (lombikprogram). Utóbbinak egy speciális formája az ICSI, melynek lényege, hogy az ondósejtet közvetlenül a petesejtbe juttatják. A lombikeljárások nagy részében ezt a technikát használják.
„André Louis-Oscar Frossard vezető kommunista fia volt; ateistának nevelték. Atyai nagyanyja zsidó, anyai nagyanyja pedig protestáns. 20 éves korában tért a katolikus hitre Párizsban, az örökimádó apácák kápolnájában. Részt vett a francia ellenállásban. 1943-bn a Gestapo letartóztatta, és internálták Montlucbe. A haláltáborból 1944-ben csodával határos módon menekült meg. Neves újságíró lett. Több rangos lapnak dolgozott. 1987-ben a Francia Akadémia tagjává választották” – írja Szabó Ferenc SJ.
Seth Godin, tanácsadó, vállalkozó és üzleti blogger feltett egy kérdést az olvasóinak, amit már mindannyian feltettünk életünk során magunknak: „Mi van, ha nem sikerül?” Majd következett egy még fontosabb kérdés: „Ha nem sikerül, hogyan tovább?”
Az élet egyik nagy bizonyossága, hogy hibák mindig adódnak. Nem minden mag hoz egészséges gyümölcsöt. Nem minden döntés helyes. Nem vezet minden próbálkozás sikerhez, legyen az üzleti vállalkozás, tanulás, vagy egy új termék megvásárlása. Azonban a kudarc a siker eléréséhez szükséges folyamat része.
Egyházközségi lelki nap – Elmélkedés 1. „Térjetek meg és szeressétek ellenségeiteket!”