Athanasius Schneider: Kezdetben nem így volt
Isten változatlan igazsága a házasságról és a nemiségről (2015. február)
1.
A mi Urunk Jézus Krisztus, személyében az Örök Ige és Igazság az emberi természet méltóságát egy különösen csodás módon állította vissza (Qui dignitatem humanae substantiae mirabilius reformasti”), méghozzá az ember nemiségére vonatkozóan, amely kezdetben csodás módon teremtetett (mirabiliter condidisti). A bűnbeesés által az emberi nemiség méltósága megsebződött. A régi emberek keményszívűsége miatt Mózes még a válást is bevezette, méghozzá az Isten által eredetileg adott, a házasság abszolút felbonthatatlanságával ellentétben.
Hogyan imádkozzunk leendő férjünkért?
Ha valaki tudja, milyen azt várni, hogy megtaláljuk a szerelmet és a házasságot, az én vagyok. Vártam 39 hosszú évet az életemben, hogy az oltár elé járulhassak. Néha nagyon nehéz volt bízni Istenben a hosszú várakozás során. Néhány nap az volt minden, amit tehettem, hogy imádkozom.
Amikor katolikusként ki fogok jönni az ökumenikus istentiszteletről
Luther Márton, az első reformátor halálának évfordulóján elgondolkoztam azon, hogy kivel is imádkozom én együtt, amikor évről évre január harmadik hetében az ökumenikus imahéten a keresztények egységéért kulcsolom imára a kezemet. Debrecenben a református, az evangélikus és a baptista templomokat látogathatjuk meg görögkatolikus testvéreimmel, akikkel nem szorulunk rá az egymással megélt ökumenéra, hisz mindketten katolikusok vagyunk. De milyen reformátusról beszélünk? És milyen evangélikusról? Milyen baptistáról? Biztos, hogy mindegyikükkel megélhetem az ökumenizmust? Nem! Nem! És nem! Mindegyikükkel nem!
A belső ima – mi az és mi nem az
Reginald Garrigou-Lagrange a misztikus teológia legjelentősebb alakja 20. században. Egyik legfontosabb műve a The Three Ages of the Interior Life. Ennek a belső imára vonatkozó tanítását ismerteti röviden ez a cikksorozat.1
Garrigou-Lagrange úgy határozza meg a belső imát, hogy az a lélek felemelése Istenhez.2
A keresztény hagyomány, amikor itt a lélekről beszél, ezen egyértelműen az ember szellemi részét érti. Ez gyakorlatilag – amíg valaki a szemlélődő ima legmagasabb fokaira el nem jut – az értelmünket és az akaratunkat jelenti.
A püspökök, a koronavírus és a szenteltvíz
A szenteltvíz képes fertőzni? – teszik fel a kérdést a katolikus hívek, és csodálkozva a kiszárított szenteltvíztartókon kérdezik azt is, hogy akkor egyáltalán mire jó a szenteltvíz? Hisz eddig úgy tudták, hogy még az ördög is fél a tőle, nemhogy a koronavírus! A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia(MKPK) koronavírussal kapcsolatos rendelkezései nem egészen érthetőek, hiszen régen pont a szent dolgokhoz, az Istenhez menekültek az emberek a járványok idején. Most pedig éppen Krisztusnak a szentáldozáskor magunkhoz vett Teste fertőzné meg az embereket egy súlyos betegséggel? Nem éppen Krisztus a gyógyulás forrása? Hisznek még a püspökök? – hangzanak a hívek kérdései.
A szent tér szekularizálása (177)
Mezítelen transz aktivista zászlója a nagyböjti főoltár fölött Az ausztriai Innsbruck katolikus püspöke felavatta a Nepomuki Szent János történelmi
Fatima üzenete
Hittani Kongregáció
A fordítás a L’Osservatore Romano 2000. június 30-i, heti kiadásának szövegéből készült.
Fordította Dr. Diós István
Az önmegtagadás Szent Pál apostol szerint
Az evangélium tanítását az önmegtagadás szükségességéről Szent Pál hosszasan fejti ki leveleiben. Gyakran idézzük az ő szavait: “sanyargatom a testemet és szolgaságba vetem, nehogy, míg másokat tanítok, magam elvetésre méltó legyek.” (I Kor 9,27). Hasonlóképpen mondja a galatáknak: “Akik pedig Krisztus Jézuséi, megfeszítették testüket a vétkekkel és a kívánságokkal együtt.” (Gal 5,24).
Szent Pál nem pusztán megerősíti az önmegtagadás szükségességét, hanem olyan indokait is adja, amelyek négy alapvető okra vezethetők vissza; ezek pontosan azok, amelyeket a gyakorlati naturalizmus figyelmen kívül hagy. Mindannak megtagadása szükséges, ami mértéktelen bennünk: (1) az eredendő bűn következményei miatt; (2) személyes bűneink következményei miatt; (3) természetfeletti végcélunk végtelen emelkedettsége miatt; (4) mert keresztre feszített Urunkat kell utánoznunk.
Férfi agy, női agy – gondolatok a párkapcsolatról
Mark Gungor előadásai rendkívül szemléletesek és kifejezetten humorosak. Azonban mindannyian tudjuk – a nézőket is beleértve –, hogy a valóságban ugyanez elég „vérfagyasztó” tud lenni
A képalkotó diagnosztikai műszerek fejlődésének köszönhetően az utóbbi évtizedekben rendkívüli módon megnövekedtek ismereteink az idegrendszerünkben működés közben végbemenő folyamatokról, feltárva ezzel a viselkedésünket – ezen belül a férfi és női viselkedés különbözőségét – alapvetően maghatározó neurológiai hátteret.
Játszóidő ateistáknak
Amikor az ifjú Augustinus hosszú, küzdelmes éveiben járt, nem a jó érzés hullámait kereste. Azt szeretőjétől kapta, akit szeretett, akihez hűséges volt, és aki megszülte neki drágán szeretett fiát, Adeodatus-t. Nem kereste az elismertséget a világban. Ezt írói és tanári zsenialitásával nyerhette el. Nem akarta azt a kényelmet, hogy Isten tiszteletben tartja manicheista elképzeléseit egy olyan istenségről, amely úgy terül szét a világegyetemben, mint egy mindent átható ektoplazma, ami testes, de túl karcsú ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk.
Részletek XII. Piusz két apostoli leveléből
Luctuosissimi eventus (1956. okt. 28.)
Értse meg mindenki, hogy a népek életének megzavart rendjét nem lehet helyreállítani sem a fegyverek halált osztó erejével, sem a polgári lakosság erőszakos elnyomásával, amely belső érzéseiket elfojtani nem tudja, sem megtévesztő tanokkal, amelyek megrontják a lelkeket, sértik a polgári és keresztény lelkiismeretet, továbbá az Egyház jogait. A jogos szabadság után való vágyat külső erőszakkal nem lehet elfojtani soha.
„A böjt lényege a szabadság védelme”
Elmélkedés 2022. március 2. Hamvazószerda Varga László megyéspüspök
A 7 főbűn (1)
A fordítás alapjául szolgáló mű:
Pacale lde, Luc Adrian: Les 7 péchéscapitaux, ou ce mal qui nous tient en téte, Paris, 2002.
Bevezetés
,,Századunk bűne, hogy elvesztette a bűn iránti érzékenységét.” (XII. Piusz, 1946)
,,Ez a veszteség együttjár az Isten iránti érzékenység ‘elvesztésével” (II. János-Pál, 1986)
Beleesett abba kísértésbe, hogy kinyissa ezt a könyvet? Nem fogja megbánni, hacsak… … még soha nem esett meg önnel, hogy háromszor vett a habcsókból, és a csoki-öntetből; ha még soha sem érezte, hogy a harag mint valami gombóc jön fol a torkán, vagy a vágy langja még sohasem okozott szenvedést némely teremtmények természet adta előnyeinek láttán; ha még sohasem tapasztalta az irigység keserű marását egy felebarát sikere vagy a barátnő szépsége láttán; ha még sohasem akart egy kicsivel is több pénzt keresni, egy kicsivel többet, csak egy egészen kicsivel többet; ha még sohasem volt, hogy szívesebben nézett volna egy tévéstúdiót, minthogy egy ima-vimasztáson vegyen részt…, ebben az esetben sajnálom, ezeket az olda|akat nem önnek írták.