Interjú Karl Wallner ciszterci apáttal

Az 1133-ban alapított cisztercita apátság a középkori építészet műremeke, mivel több stílus, a román, gótikus és a barokk jellegzetes vonásait ötvözi. Heiligenkreuz ma Európa legnagyobb és a világ legrégibb ciszterci kolostora. A kolostort III. Lipót, Alsó-Ausztria védőszentje alapította. Itt a legősibb osztrák uralkodónemzedékből négy babenbergi uralkodó lett eltemetve: IV. Lipót őrgróf, V. Lipót herceg, I. Frigyes herceg, valamint II. Harcias Frigyes herceg.

1188-ban V. Lipót herceg a kolostornak ajándékozta a nagy Szent Kereszt ereklyét, melyet máig is tisztelnek – ez Krisztus keresztjének a legnagyobb darabja az Alpoktól északra. A heiligenkreuzi ciszterci szerzetesek “popsztárokká” váltak, amikor 2008-ban kiadták a “Gregorián énekek – a Paradicsom zenéje” című CD-jüket. A gregorián dalokkal nemcsak az osztrák, de a londoni slágerlistákra is felkerültek.

Poór Tünde: Az idei év a szerzetesek éve. Mi a legfontosabb üzenete ennek az évnek az Ön számára?

Karl Wallner ciszterci apát: Az egyház a megszentelt életűek évét hirdette meg idén. Nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy Jézus, minden ember megváltója, de közülük egypárat különlegesen le is foglalt magának, hogy közvetlen, direkt módon kapcsolódjanak hozzá, azaz Jézus Krisztushoz. Amikor engem elhívott az Úr, 18 éves voltam. Immár 33 éve vagyok szerzetes Heiligenkreutzban Bécs mellett.

A papok, apácák, szerzetesek, akik a katolikus egyház valamilyen rendjébe tartoznak, olyan emberek, akik szerelmesek Jézusba. Nekünk szükségünk van az ő életpéldájukra, hogy lássuk, hogy Jézus nem csupán kitaláció, hanem valóságos személy, aki képes megérinteni az emberek szívét, és egy életen át tartó szerelmes kapcsolatba hívni őket. És ők ezért képesek arra, hogy ilyen különleges életformában éljenek.

PT: Hogyan tudnak az emberek közelebb kerülni Istenhez és nyitottnak lenni felé, beleszerelmesedni Istenbe, ahogy azt a ciszterci rend alapítója is tette? 

KW: Először is, mindenkinek meg kell bizonyosodnia arról, hogy Isten létezik. Ez nagyon egyszerű, ahogy Jézus tanította az evangéliumban: kérjétek az Urat, hogy segítsen nektek! Tehát, ez az első lépés, hogy imában kérjük Isten segítségét. Aztán majd meglátjuk, hogy ez vajon csupán bla-bla, vagy valódbana megtapasztalható az Isten segítsége. Másodszor, amikor megtapasztalod Isten segítségét, amiben biztos vagyok, akkor kezd el dicsőíteni őt, kezdj el hálát adni neki. Ez nem túl bonyolult ahhoz képest, hogy más vallásokban elsősorban bizonyos technikákat, imamódokat, meditációs gyakorlatokat kell elsajátítani ehhez.

Ez sokkal egyszerűbb a mi hitünkben, mert mi egy olyan Istenben hiszünk, aki maga is aktív, és csupán meg kell engednem, hogy közeledjen felém. Meg kell nyitnom a szívem, és hagyni, hogy Ő belépjen oda. Engednem kell, hogy ő cselekedjen az életemben. Kérnem kell, hogy legyen jelen az életemben, segítsen, legyen velem, és csodák tanúja leszek az életemben.

PT: A tanításában azt mondta, hogy az ön kolostora virágzik, sok új hivatás van. Mi ennek az oka, hiszen máshol a világon éppen csökkenőben van a szerzetesi hivatások száma? Az ön kolostorában pedig fordítva, emelkedik. 

KW: Roppant érdekes. Heiligenkreutz valóban telítve van. Amikor ott beléptem a rendbe, negyvenen voltunk, most pedig kilencvenen vagyunk. Én vagyok az egyik legidősebb szerzetes az 51 évemmel. Rengeteg fiatal szerzetesünk van, akik konténer lakásban alszanak, mert különben nem férnének el a kolostorban. Nem tudom megmagyarázni, de úgy vélem, hogy az Úr eszközei vagyunk az evangelizációban, és azt is jelzi, hogy ha mi valóban szerelmesek vagyunk Istenbe, Vele élünk, akkor ez meglátszik rajtunk, ereje van.Így növekszik a rendünk, nem hal ki.

Ezenkívül nagy harmóniában élő közösség vagyunk. Bár nagyon különbözünk egymástól, mégis harmóniában élünk, mert Jézus azt kívánja tőlünk, hogy tartsunk össze. Ugyanakkor XXI. századi emberek is vagyunk, akik használjuk a médiát, a facebookot, van egy klassz honlapunk, ahol reklámozzuk mind a közösségünket, mind a közösségi életünket, és nyitottak vagyunk a fiatalok felé. Havonta egyszer van egy karizmatikus imaalkalmunk 300 fiatallal. Mi idős szerzetesek latinul éneklünk, gregorián énekeket a XII. századból, de szeretjük az új fajta dicsőítő énekeket is. Tehát együtt dicsőítünk a fiatal karizmatikusokkal. A fiatalok azt látják, hogy velünk együtt kapcsolatba léphetnek Jézussal, így rengeteg szerzetesi hivatás született, de sok házasság is.

Az interjú elolvasható itt.

Létrehozva 2017. november 16.