Sok lelkiismeretes katolikus küzd az aggályossággal, főleg, ha a szentgyónásról van szó. Alább egy szentgyónásba illesztendő mondatot ismertetünk, ami sokat segített a szintén aggályos szerzőnek és barátainak.

„Vajon minden bűnömet megvallottam? Úgy, ahogy kellett őket? De mi van, ha rosszul fogalmaztam, és az atya enyhébbnek hitte? Lehet, hogy volt olyan dolog, amit mégiscsak meg kellett volna gyónni, de én szentáldozáshoz járultam? A következő gyónásomban nem említettem a lehetséges szentségtörést? Hetek óta folyamatos érvénytelen gyónásaim és szentségtörő szentáldozásaim vannak?„

Sokaknak ismerős lehet az alábbi spirál, amibe a katolikusok bele tudják kergetni magukat. Kívülről nézve néha érthetetlen, sőt akár naivitásnak is tűnhet ez a hozzáállás, és azt gondoljuk, hogy segít, ha elmagyarázzuk a szentségtant, hogy hogyan működik a gyónás, a bűnbánat és a kegyelem.

Tapasztalatból mondhatom – hiszen én is ezzel kezdtem az orvoslást –, hiába műveltem ki magam a témában, olvastam el több száz oldal szakmai munkát, a lelki aggodalom nem szűnt meg. De nem csoda, hiszen nagy szentek is szenvedtek az aggályosság miatt (mondjuk ez a tény kicsit másképp, de azért megnyugtatott).

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2026. január 14.