Milyen viszonyban áll a kereszténység a tudománnyal, a kulturális fejlődéssel? – Erre válasz az a tény, hogy több mint másfél évezred tudósainak, művészeinek, pedagógusainak, stb. jelentős része kereszténynek vallotta magát, és keresztény feladatának tartotta az emberiségért végzett munkát. (Igaz ez akkor is, ha voltak e téren hibák vagy sajnálatos mulasztások.) – De megvilágítja a kérdést az is, hogy milyen sok tudós, feltaláló, orvos, pedagógus, művész stb. volt a papság soraiban. Oly sok, hogy egy könyvben sem férne el ismertetésük. Ezért csak néhány jelentősebbet sorolunk fel közülük.

Természettudós papok:

Az első ingaórát a későbbi II. Szilveszter pápa (+1003) készítette a reimsi székesegyházban. – Az arab számokat, amelyeket ma használunk, ugyancsak ő vezette be. Az addig használatos római számokkal magasabb matematikát nem lehetett művelni.
A tűzoltó fecskendőt ciszterci szerzetesek fedezték fel.
Európa első növény-, állat- és ásványtanát Nagy Szent Albert (+1280) német szerzetes (kora legátfogóbb műveltségű embere) szerkesztette meg. Ő beszélt már arról is, hogy a Föld gömb alakú és hogy túlsó felén is laknak emberek.
A lemezjátszó ősét, a távcső és a mikroszkóp elvét Rogerius Bacon (+1294) angol ferences fedezte fel. Írt már arról, hogy a gőz erejével hajókat lehet hajtani. Megsejtette a fény hullámelméletét és írt “láthatatlan fénysugarakról”. Azt tanította, hogy a Föld gömb alakú.
Kolombusz Kristófpapok indítására és segítségével indult Amerika felfedezésére. – Elsősorban Nagy Szent Albertnek és Rogerius Baconnak a művei adták neki a gondolatot, hogy a Föld gömbölyű. – Két pap bíztatására kapott a spanyol királytól hajót. – És egy szerzetes (R.Maurus) által rajzolt térképpel indult útnak.
A puskaport Schwarz Bertold (+1350) szerzetes fedezte fel.
Kopernikuszt, a lengyel csillagászt nem kell bemutatni (+1543). Ő is egyházi ember volt: kanonok.
Az első nyomdáthazánkban Karai László budai prépost alapította. Ő hozta hazánkba Hesz András nyomdászt, akiről Buda egyik terét elnevezték.
A fénytan egyik nagy tudósa, F. Grimaldi jezsuita (+1633). Ő fedezte fel a színszóródást és a fényelhajlást. – A csillagászati kutatás történetének egyik legnagyobb alakja egy másik világhírű szerzetes, A. Secchi (+1870). Ugyanő a modern meteorológia megalapítója: ő szerkesztette az első időjárásjelző gépet, alakította ki Olaszországban az első meteorológiai hálózatot.
A gázok kutatásában is papok nevével találkozunk: E. Mariotte francia bencés neve közismert (+1670); – Gusman Bertold barát pedig 60 évvel a Montgolfieri testvérek előtt felszállt 1720-ban a portugál udvar előtt. – A gázlángot először jezsuiták alkalmazták Angliában 1774-ben. Az első gázgyártársaságot egy szerzetes, Duan alapította Prestonban 1815-ben.
A vetítőgép felfedezője Kircher Atanáz szerzetes (+1680). Kora egyik nagy polihisztora volt. Felfedezte még a napfoltokat, a visszhang törvényeit, és többek között egy alapvető könyvet írt az egyiptomi hieroglifákról.
Az örökléstan egyik alapítója G. Mendel brünni szerzetes (+1884). Ma is “Mendel-féle szabályokról” beszél a tudomány.
A rajzokat továbbító távírót G. Caselli olasz apát fedezte fel. (+1891)
Az amatőr fényképészet egyik úttörője Horváth Zsigmond egri ciszterci tanár volt (+1886). Nevéhez fűződik az egri meteorológiai állomás felszerelése is.
Marconi előtt felfedezi a drótnélküli távírót Károly Iréneusz premontrei szerzetes tanár; ugyanő szereli fel hazánkban az első orvosi vizsgálatokra alkalmas röntgenlaboratóriumot Nagyváradon1896-ban.
Az első dinamót Jedlik Ányos magyar bencés szerzetes készítette (+1844). Ő szerkesztette az első elektromágneses motort. Felfedezte pl. a szódavíz készítésére szolgáló készüléket is.
A csillagászat egyik nagy alakja a jezsuita szerzetes Hell Miksa. Az első magyar csillagvizsgálót ő vezette Nagyszombaton (+1754). Ő tervezte hazánk második csillagvizsgálóját is Kolozsvárott, ugyanő az egri Líceum csillagdáját és minden bizonnyal a Budai Csillagdát is. A Gellérthegyi Csillagvizsgáló első vezetője is pap volt. – Egy, a kommunizmus alatt nálunk kiadott, Csillagászati Abc 102 neves csillagászról emlékezik meg név szerint. De nem említi, hogy közülük 30 katolikus pap volt. Két magyar csillagász pap nevét megörökíti a Hold-térkép is, Hell Miksáét és Fényi Gyuláét, valamint találkozhatunk ugyanitt az olasz A. Secchi szerzetes nevével is.
Mivel a tudományok különböző területein működő papokat nincs módunkban egyenként felsorolni, néhány területet foglalunk össze röviden.

A könyvrészlet elolvasható itt.

Létrehozva 2013. május 8.