Húsvéti nagyinterjút készítettünk Barsi Balázs ferences rendi szerzetessel. A Széchenyi-díjas teológus lapunknak beszélt a húsvét valódi üzenetéről; a keresztény kultúráról; az új és a régi rítusú szentmise viszonyáról; Európa és Magyarország jövőjéről; valamint arról, hogy már van egy evangélikus egyház, nincs szükség még egyre.

– A mai, szekuláris világunkban a húsvét ünnepe átértékelődött, sokaknak elsősorban a kis nyuszit, a tojást, a sonkát, a vásárlási lázat; jobb esetben a locsolást jelenti. Mi a húsvét valódi üzenete?

– Az, hogy Krisztus föltámadt, Isten fiának bizonyult, valamint megváltott minket a bűntől és minden rossztól. Fel sem fogjuk, mekkora szabadságot kaptunk a bűnbocsánat által: továbbléphetünk egy magasabb dimenzióba, az örök életbe.

Ez a kereszténység lényege, ez a húsvét valódi üzenete.

Ezt hitelesen nem lehet kizárólag szavakkal átadni, életünkkel is példát kell mutatnunk. Erre nem csak a szentek képesek, hanem mi magunk is, amennyiben bűnbánatot tartunk, és gyarlóságunk ellenére mindig törekszünk jót cselekedni.

– Napjainkban mennyiben vallás a kereszténység és mennyiben kultúra?

– Elsősorban természetesen vallás, de a keresztény misztériumok, vagyis az Isten és az ember közti csodálatos találkozások – melyek csúcspontja Jézus, valamint az ő megváltó halála és föltámadása – egy kultúrát is teremtettek. Mert bár a kereszthalál és a kálvária dombja elsősorban a kulturálatlanság, a brutalitás, a kirakatper és az emberi aljasság helye, Isten szeretete is megnyilvánult a Golgotán.

A jobb lator haláltusája közepette, a keresztre felszegezve ismerte fel, hogy Jézus a messiás. Odafordult hozzá, és azt mondta neki:

„Emlékezzél meg rólam, amikor országodba jutsz!”.

Jézus erre azt felelte:

„Még ma velem leszel a paradicsomban.”

Lehet, hogy az az ország, amit várunk, aminek a képét meg kellene valósítani a Földön, nem ebben a világban teljesedik be, itt csak elkezdődik. A jobb lator, aki életében köztérvényes bűnöző volt, halála órájában ezt ismerte fel. Az isteni szeretet győzedelmeskedett a gyűlölet felett.

A kulturálatlanság helyén – Jézus által – megjelenik egy olyan szeretet Isten részéről, amit nem lehet kitalálni. Az egész ókori világ hitt Istenben, istenekben, de arról szó sem volt, hogy ezek a természetfeletti lények szeretnek. Nem véletlenül terjedt el később a kereszténység, mint a futótűz a Római Birodalomban.

Isten szeretetéből kialakult egy új kultúra, a kereszténység a maga szentségeivel és ünnepeivel: húsvét, karácsony és a többi. Ebben a kultúrában mindenki részt vehet, az is, aki nem hívő. Mert a húsvét reggel elfogyasztott sonkának más íze van, a feldíszített karácsonyfa és a bejgli más légkört teremt, mint a szokványos. Ezt a nem hívők is érzik. A keresztény világban, ahol a római jog alapján egy új jogrendszer alakult ki, a nem hívő is élhet és gyarapodhat. Ez nagyon fontos.

Ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy ha nincs a húsvét és nincsenek azok a hívők, akik életüket adják Krisztusért és egymásért, ez a kultúra kiüresedik. Ezt tapasztaljuk az egyházban is. Napjaink Európájában sokan elfordulnak a kereszténységtől, de a vértanúk, a szentek és az egyszerű emberek szívében tovább ég a láng, ami előbb-utóbb megint egy új kultúrát fog teremteni.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2023. április 30.