A Papp válaszol – megcsalás, meditálás, női szerepek

Három kérdéssel folytatódik a 777 népszerű cikksorozata, “A Papp válaszol”! Többek között a hűségről és a meditációról kérdeztétek Papp Miklós görögkatolikus atyát és családapát!

Lajos és Janka (Budapest)

Rövid, de nehéznek tűnő kérdéssel fordulunk Önhöz: egy házasságban hogyan lehet helyreállítani a bizalmat, ha az egyik fél hűtlensége miatt az megsebződött? Hogyan lehet a hűtlen felet jól visszafogadni a házasságba?

A házasságtörés egy hosszú lejtő vége, ahol sok-sok ok közrejátszhatott a kapcsolat elgyengítésében. Alapvetően tudni kell, hogy

a házasságtörés párkapcsolati gond, azaz mindkettő hibás és mindkettejüknek dolgozni kell.

Nem segít a démonizálás, ha az ártatlan fél megsértődve angyallá kiáltja ki magát, míg a megcsalót ördögnek tartja. Az angyal és az ördög nem tud és nem akar együtt élni. Szóval az ártatlan félnek is látnia kell a saját hibáit, mivel is járult hozzá a kapcsolat meggyöngüléséhez, s a megcsalót sem szabad azonosítani csak ezzel a tettével: van benne is számtalan jó. A szív mélyén kell megtörténnie annak a belátásnak, hogy erről mindketten tehetünk (még ha nem is azonos arányban), s ebből kettőnknek kell kijönnünk.

A szív mélyén kell megtörténnie azon elhatározásnak is, hogy mi összetartozunk, akarjuk a közös jövőt.

Ezek után kezdődhet a „külső munka”. A legelső egy jó gyónás, ki kell sírni magunkból a bánatunkat, a fájdalmunkat, valamint Krisztusba kell kapaszkodnunk, aki mélyponton értünk jön. Nézzétek Krisztus pokolra szállásának ikonját, ahogy ellenállhatatlan erővel leszáll életünk, erkölcsünk, házasságunk poklaiba, s magával ragad minket fölfelé! Aztán fontos az azonnali megszakítása a bűnös kapcsolatnak: a bizalom visszaszerzéséhez még a látszatra is kényesen ügyelni kell. Érdemes emlékezni a közös múlt kincseire, megerősítő cölöpjeire: a kezdeti döntés, a házasságkötés őszinte „igenje” nem egy múltbeli poros esemény, hanem pulzálóan hat egész házasságunkban, az egykori igen egy „élő” igen. A múlt minden jó emléke cölöp, amire vissza lehet lépni, az emlékeket fel lehet idézni, hogy visszajöjjön, ami igaz a kapcsolatunkban.

Nagyon szeretném a lelketekre kötni, hogy

a megcsalás nem azt jelenti, hogy az egész házasság rossz, hanem az utóbbi szakasz.

Nem az egészet kell kidobni, hanem az utóbbi évek életstílusát. Így a jó kezdetet, a múlt jó emlékeit érdemes felidézni: elutazni a kedves helyeinkre, elővenni régi bevált szokásokat, kitenni jó fényképeket. Ha egy kicsit erősebbek lettünk, akkor érdemes szembenézni a „bikával”, az elmúlt évek rossz életstílusával: mit csináltunk rosszul? Miért pont most fért közénk egy harmadik? Kinek milyen igényei, ki nem mondott elvárásai, csalódásai vannak? Jó lehet közös tevékenységet elkezdeni: a közös hobby, művészet, szabadidő mindig kedves ragasztó a házastársak között. A napi gyöngédség elengedhetetlen: a szexuális kapcsolat teljessége sokszor nem megy varázsszóra, de a napi gyöngédség légkörét meg lehet teremteni. Jó naponta megölelni és megcsókolni egymást, összebújva filmet nézni. A szexualitás mindig ajándék, nem lehet erőltetni, s nem lehet vele zsarolni. Biztosan gátolja a gyógyulást, ha nyomozni akarok, ha minden részletet tudni akarok, ha állandóan gyanakszom, vádolom a másikat, vagy kesergek önmagam bűnösségén ill. mártírságán.

A megcsalás nem a házasság vége, hanem egy rossz lejtős szakasz vége – de ki lehet jönni. Több a házasságunk. Mégis nagyon fájdalmas és nagyon szégyenletes tud lenni. Minden emberi és terapeutikus tanács mellett a mi Istenünk irgalmába, újjáteremtő erejébe tudunk kapaszkodni. Krisztusból hihetetlen erő áradt, aki bénákat talpra állított, gonosztól megszállt embereket megtisztított, házasságtörőket új pályára állított. Nem kell a közhelyes megállapításokba ragadnunk („ez megbocsáthatatlan”), Krisztus erejével újra felragyoghat köztetek az agapé. Bízhattok benne, hogy a Krisztustól korábban kapott kegyelmek nem párolognak csak úgy el, a mélységben hatnak és gyógyítanak.

Legyetek türelmesek egymáshoz, s mint bűnös ember a másik bűnöst irgalmasan szeressétek egymást, van húsvét, van feltámadás!

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2018. december 16.