Van egy jelenet a Gladiátor (2000) c. nagysikerű filmben, ahol Marcus Aurelius római császár (Richard Harris) azt mondja a fiának, Commodusnak (Joaquin Phoenix), hogy ő a felelős azért az erkölcstelenségért, ami annyira jellemzi saját fiát. Amikor kéri Commodust, hogy értse meg és fogadja el döntését, hogy nem ő lesz a császár, Marcus Aurelius ezt mondja a fiának: „A te hibáid fiúként az én kudarcaim apaként.”

Lásd – még Hollywoodban is, amit elöntött minden gonoszság, úgy gondolják, hogy az apai bűnök valóban meglátogatják a fiúkat. De mielőtt megtekintenénk a „látogatói” szempontokat, a legjobb, ha először kapunk támpontot a „bűnöket” illetően.
A család elleni támadás nagy része már tényleg letámadta az apaságot és anyaságot. Ha megtámadják ezt a két dinamizmust, a járulékos károk a családban jelentkeznek. A radikális feminizmus soha nem taglózott volna le annyira, ha előtte a férfiságot nem gyengítették volna – a talajt már előkészítették, hogy úgy mondjam, a gonosz militáns feminizmus elfogadásához.
A férfiak elbuktak az őr és a védelmező szerepükben – pontosan ugyanaz a jelenet, ami lejátszódott a Paradicsomban a történelmünk kezdetén. Éva volt az, idézzük fel, aki adta Ádámnak a gyümölcsöt. Ádám ahelyett, hogy szembeszegült volna, hogy megvédje a Paradicsom biztonságát, elhagyta a kötelességét.

Rendkívül fontos megjegyezni, hogy ezt Ádám bűnének és nem Éva bűnének hívják, holott a kígyó először Évát kísértette meg és Éva bukott el először. A magasabb rendű feladat, a védelem, az áldozathozatal a természeténél fogva a férfihez tartozik, és amikor kudarcot vall kötelessége teljesítésében, akkor káosz keletkezik.
És az emberi természet szomorú, ismétlődő jellege miatt megint itt vagyunk. Ezúttal azonban a következmények exponenciálisan nőnek. A technológia annyira megnövelte az alkalmat a bűnre, annyira megnövelte a sebességet és megsokszorozta a kárt, hogy csak a valóban erős férfi képes ellenállni a támadásnak. És nincs igazán erős ember a gonosszal szemben, akit nem a Menny páncélja védelmez, és a Szent Katolikus Egyház pajzsa, amit Urunk alapított pontosan ezért: hogy megvédjen minket a gonosztól.

„Aki a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él, 
az így beszél az Úrhoz: Te vagy a váram és a menedékem, Istenem, benned bízom! 
Ő szabadít ki az életedre törő vadász csapdájából.” (Zsolt 90, 1-3)

Az apáknak, akik nem hozzák a legegyszerűbb igazságokat fiaik tudomására, az lesz a sorsuk, mint Marcus Aureliusnak, aki ezt mondja fiának, Commodusnak – „Commodus nem egy erkölcsös ember.” Szenvedhet-e egy apa nagyobb szomorúságot, mint kimondani a saját szavaival, hogy ő nem egy erkölcsös ember, hogy fia hibái saját apja apai kudarcai?

Imádkozzatok mindenütt az apákért, hogy ellenálljanak az ördög kelepcéinek azáltal, hogy az alázat óriásai legyenek – erős férfiak, erősek saját gyengeségük felismerésére és tudatára.

Angol nyelvű forrás (videóval együtt) – Originally published at ChurchMilitant.com

Létrehozva 2023. szeptember 16.