A házasságról alkotott nézeteink megbízható lelki barométert jelentenek a hit gyakorlásához való hozzáállásunk mérésére. A katolikus hit és a családok tükrözik egymást és összefonódnak A szabályok az 1960-as évek óta rossz hírnévnek örvendenek. Szükségünk van arra, hogy emlékeztessenek, hogy az igaz szabályok miért jók számunkra, és miért tesznek szabaddá bennünket. A gyakorló katolikusok „a szabályok szerint játszanak.”

Jézus azt mondja: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket”. (Jn 8,32) A Tízparancsolat nem korlátozza szabadságunkat; a Tízparancsolat igazságai az emberi szabadságot fejezik ki. A házasság szabaddá tesz bennünket arra, hogy szeretetben építsünk családot. A házasság olyan szövetség, amely részt vesz a szentmise új és örök szövetségében. A misében az isteni vőlegény találkozik menyasszonyával, az egyházzal. Ez az egyesülés utódokat nemz, és Ő elküldi tanítványait, hogy „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére” (Mt 28,19) A férj és feleség egymás iránti szeretete részt vesz Jézusnak az Ő menyasszonya és gyermekei iránti életadó szeretetében. A hitvalló házasság a szentmise szövetségét tükrözi.

A frigy (házasság) egy férfi (XY kromoszóma) és egy nő (XX kromoszóma) egyesülése. Jézus megerősíti a házasság jóságát Kánában, és a házasság az Ő folyamatos jelenlétének jelévé válik (vö. Jn 2,1-12). Jézus a házassági köteléket sérthetetlennek nyilvánítja ki: „Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” (Mt 19,6-9) A házasság érvényessége a hűségre, az állandóságra, a kizárólagos szövetségre („amíg a halál el nem választ”) és a gyermekekre való nyitottságra vonatkozó tudatos vagy ösztönös – és természetes – szándékukon múlik.

Jézus szabályai tökéletesen egybeesnek az emberi természettel: a férfi és a nő találkozik. Megkedvelik egymást és randevúznak. Szerelembe esnek. Eljegyzik egymást. Összeházasodnak, és házassági gyűrűt cserélnek, amely a házassági köteléket jelzi. A házasságkötést nászút követi. Ha Isten is úgy akarja, babák születnek. Az alapszabály egyszerű. A nászút és a babák az esküvő után következnek, nem előtte.

Az alapvető katolikus erkölcsi szabályok mindig a szabadságban gyökereznek. Amikor a katolikusok – akik a szabályok szerint játszanak – összeházasodnak, a házassági kötelék teszi szabaddá a párt. Ezentúl a házassági kötelék a „szabadság jele”, amely lehetővé teszi a természetes házastársi ölelést, amely tiszteletben tartja a férfi és a nő méltóságát. A férj és feleség egyesülése megnyitja az utat a gyermekek előtt. A kötődés és a csecsemők elválaszthatatlanok, ahogyan Jézus egyháza iránti szeretete is elválaszthatatlan attól, hogy minden nemzetet tanítványokká tegyen.

A randevú, az eljegyzés, a házasság és a nászút felszabadító szabályai ezzel szemben segítenek megérteni a sokakat rabságba ejtő rabszolgaságot. Vegyük ezt az összetett esettanulmányt: egy fiatal hölgy panaszkodik, hogy a férfi, akit szeret, nem akar házasodni. Már hat éve járnak együtt, és a nő nem érti, miért vonakodik a férfi a házasságkötéstől. Van egy nyílt titkuk. Évek óta együtt élnek. Megszállottan félnek a gyerekvállalástól, ezért fogamzásgátlót használnak. A szülők idegesek. A családtagok többnyire közömbösek.

Amikor végre bejelentik az eljegyzést, a szülők megkönnyebbülnek. A házasság orvosolni fogja az együttélésük kétértelmű toleranciáját. Nem ritka, hogy a szülők a papot zaklatják, amiért késlelteti az esküvőt a párnak az életről és szerelemről alkotott gyengülő nézetei miatt. Néha a szülők jobban megvetik a papokat, akik betartják a szabályoka, mint a pár. Az együttélés botránya – akárcsak a válás – rákos csápjaival a kultúrába nyúlóan csöpög a családokban.

A katolikus tanításhoz hű házassági felkészítés nem pietista [szenteskedő] vagy ésszerűtlen. A házasság előtti önmegtartóztatás tisztasága a házasságkötés után a házastársi ölelés tisztaságának szabadságához és a gyermekekhez vezet. A meg nem bánt bűn megfordítja a házassági kötelék értelmét. A házasság előtt az embernek számos nászútja lehetett – néha több partnerrel is. Amikor egy férfi és egy nő végül megegyezik a házasságban, a házassági kötelék titkos ellenség. A kötelék már nem a szabadság, hanem a rabszolgaság jele. Az esküvő szigorúan szűk szexuális viselkedést ígér ennek a személynek – és csak ennek a személynek. A házassági kötelék bilincs a házasság előtti együttélés szabadosságához képest.

A rabszolgaság érzése továbbra is károsítja az erkölcsöt. A fogamzásgátlás hónapokon – és talán éveken – át tartó használata felkészíti a párt arra, hogy féljen a babától és a családtól. Ugyanezeket a félelmeket használják fel arra, hogy a házasság után elkerüljék a gyermekvállalást. Nem engedhetik meg maguknak ezt. A gyerekek zavarják a házastársi kapcsolatot, megterhelik életmódjukat, és akadályozzák a karrierjüket. Sok házasságnak van ilyen szerencsétlen, sőt bűnös előzménye.

Isten gyűlöli a bűnt, mert a bűnös cselekedetek sértik az emberi méltóságot és megsebzik a lelket. Hajlamosak vagyunk azonban Jézus tanításait összeválogatni, Jézust érzékeny New Age-féle férfivá degradálva, megfeledkezve az üdvösség keresésének sürgősségéről. Időnként szükségünk van az Ő retorikai sokkoló kezelésére, hogy megerősítsük tanítását arról, hogy a mennybe a szűk kapun keresztül lehet bejutni (vö. Mt 7,13-14). Ezért a hitvalló papok és szülők ezt a szabályt alkalmazzák: „Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot… Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.” (Mt 10:34-38)

Van itt még egy gyönyörű dolog, amikor Isten szabályai szerint játszunk. A szentségek segítségével mindig bepótolhatjuk lemaradásunkat, visszatérhetünk Isten jóindulatához, helyreállíthatjuk integritásunkat, és kezünket a hiteles szeretet és élet nehéz ekéjére tehetjük.

Természetesen fennáll az esztelen konformizmus veszélye, ha a katolikus erkölcsöt pusztán a „szabályok szerinti játékra” redukáljuk. De ha figyelmesek vagyunk, és bízunk Isten emberi méltóság iránti szeretetében, akkor felfedezzük, hogy az Ő szabályai szerinti játék szabadságot és boldogságot hoz: ebben az életben és az eljövendő életben.

Adalékok

Hogyan szorítja háttérbe a házasság méltóságát a mai gender ideológia?

A kulturális elit – még néhány prominens egyházi tisztségviselő is – a hagyományos házasságot legfeljebb „eszményként” utasítja el, amely „változó szociológiai-tudományos alapokon” nyugvó „evolúción” alapul. Szent Pál előre látta ezeket a hitetlen fondorlatokat: „De ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen!” (Gal 1,8) Azok a papok, akik hűségesek és a katolikus hitet tanítják, megértik, hogy a torzítások és hazugságok milyen könnyen aláássák hitünket és erkölcsünket – különösen a fiatal katolikusokét. A hiteles egyházi tanítás világossága megment bennünket a zűrzavartól. (Lásd: Katekézis az emberi személyről és a gender ideológiáról, Michael F. Burbidge püspök által.)

Hogyan gyógyulhatunk a házasság előtti diszfunkcionális és bűnös viselkedésből?

Bűnös állapotunkban bűnöket követünk el, és rendellenességek történnek. Jézus a bűnbánat szentségét adja nekünk, hogy helyreállítsa a dolgok helyes rendjét, és felkészítse a párt a boldog házasságra. A jó katolikusok a szabályok szerint játszanak, vagy a hibákból például a szentségek igénybevételével gyógyulnak ki: „Áldj meg, Atyám, mert vétkeztem… Vőlegényemmel éltem együtt. Az elmúlt évben többször paráználkodtunk, és fogamzásgátlót használtunk. Megállapodtunk abban, hogy külön élünk, és a házasságkötésünkig tisztaságban maradunk. Kerülni fogjuk a közeli bűnös alkalmakat.” Kérem, ne részletezzék jobban, hacsak nem szükséges a bűnbánat tisztázásához a gyóntató utasítása szerint. (Lásd A gyónók számára készült stilisztikai kézikönyv.)

Miért szent a csecsemő és a kötődés (szeretet és élet) elválaszthatatlansága az emberi méltóságban?

Isten törvénye és az emberi természet nem engedi meg a kettő szentségtelen szétválasztását. A lombikbébi technológia és a mesterséges megtermékenyítés – sohasem a baba!!! – csúnya, gonosz és embertelen. A fogamzásgátlás sérti Isten törvényét, és gyakran abortuszhoz és más perverziókhoz vezet. Az új élettől való félelem gyakran az új élet gyűlöletével végződik – a halál kultúrájával. (Lásd Humanae Vitae, VI. Pál pápa)

Milyen kulturális hatásai vannak a fogamzásgátlás széles körű elfogadásának?

A fogamzásgátlás kölcsönös elsajátításának [maszturbáció] széles körű elfogadása és népszerűsítése megnyitotta Pandora szelencéjét a perverz szex előtt. Ha elnézzük, hogy a heteroszexuális szexet elszakítják Istennek a férfiak és nők és családjaik számára készített művétől, akkor miért ne lehetne elnézni a szexuális viselkedés minden formáját? A fogamzásgátlás aláássa a katolikus erkölcsi elvek által kifejezett emberi méltóságot. (Lásd még: Hogyan változtatta meg a születésszabályozás Amerikát – rosszabbá, Kathryn Jean Lopez).

A természetes családtervezés a “katolikus” fogamzásgátlás egyik formája?

A TCST tiszteletben tartja Isten természetes művét a férj és feleség egyesülésében, bár ezzel is lehet bűnösen visszaélni. (Lásd: A természetes családtervezés erkölcsös használata, Janet Smith.)

Hogyan fejezzem ki bűnbánatomat a házasságról alkotott hibás nézeteimért és a bűnös viselkedésért a gyónásban?

Minta: „Áldj meg, Atyám, mert vétkeztem… Tudatára ébredtem, hogy a házassághoz való hozzáállásom hibás volt, mert félreértettem a házasságra való megfelelő erkölcsi felkészülést. Megbánom együttélésemet és a házassági kötelékkel szembeni tiszteletlenségemet, és elhatározom, hogy házastársammal tett házassági ígéreteimet – legjobb képességeim szerint – Isten terve szerint tiszteletben tartom. (Lásd még a Felnőtteknek szóló gyónási útmutatót.)

Hogyan kell értenem az egyházi tanítás közelgő változásairól szóló, egyre többször elhangzó fecsegést?

Az Egyház hiteles tanítása a hagyományban és a Szentírásban gyökerezik. Az ellentmondásmentesség logikai elve megakadályozza a tanbéli változásokat. Természetesen Jézus figyelmeztetett, hogy egyesek megmásítják az Ő szabályait: „A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe. Amikor szolgái aludtak, jött az ellensége, és konkolyt szórt a búza közé, aztán elment… Aratáskor majd szólok az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, kössétek kévébe és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!”. (Mt 13:24-30) (Lásd még: Egy kis katekizmus, hogy megerősítsük hitünket a zavaros időkben)

A házasság előtti buzdítás

A házasság szépségét erősítő szép buzdítás az 1962-es római szertartásból.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2023. augusztus 19.