Barsi Balázs atya lelkigyakorlata Sióagárdon (4)
2018. július 19.
2018. július 19.
Lelkigyakorlaton résztvevő ismerősöm mesélte, hogy egy alkalommal. szóba kerültek a macskák, vízerek és a földsugárzás A résztvevők szinte teljes egységben hallgatták az előadót, aki természettudományos ismeretekre hivatkozva állította, hogy a macskák ismerik a vízerek elhelyezkedését. Amik különben veszélyesek lehetnek az emberre.
Az alábbi cikk ugyan szkeptikus, de legalább nem áltudományos, mint a fenti ellenőrizhetetlen állítás.
2018. július 18.
2018.július 17.
2018. július 16.
Emanuela Marinelli, a római La Sapienza egyetem professzora, világhírű lepelkutató szerint minden tudományos alapot nélkülöz az a vizsgálatsor, amely hamisnak találta a Jézus halotti leplén található vérfoltok felét.
A professzor úgy véli, ideológiai csoportok fizetik az előre eldöntött eredményekre vezető kutatásokat, melyek célja, hogy bebizonyítsák a torinói lepel hamisságát.
„Eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által – akarata és tetszése szerint – fogadott gyermekeivé legyünk.” (Ef 1,5)
Időre érkeztem a rendelőbe, bejelentkeztem a pultnál, s leültem egy asztalhoz kitölteni az ilyenkor szükséges nyomtatványt. Helyes a lakcím? Igen. Életkor? Igen. Orvosi előzmények? Igen. Családi állapot? Csak bámultam az üres falat. Ez a két kis szó teljesen összezavart.
Olvasok egy könyvet, amelyben a szerző az egyháztörténet fontosságát hangsúlyozza, és azt írja: „egyszerű tény, hogy nem mi vagyunk az első, és biztosan nem a legbölcsebb generáció, amely a Szentírás tanításán gondolkodik”. A mondat második felére szeretném irányítani a figyelmet. Sokszor hangsúlyoztam én is, hogy a Szentírást az egyház közösségében kell olvasnunk, és ezt kronológai értelemben is értettem: olvassunk régi kommentárokat és régi keresztény irodalmat!
Felhő, okosizé – mi más jutna a ember eszébe, mint valamilyen csúcstechnológiával előállított, modern termék? A marketingesek is jól tudják ezt – nem véletlen, hogy ezek a kulcsszavak jelentik egy elsőre meghökkentő (üdítő)ital arculatépítésének alapját:
Még egy poszt erejéig a Pride témájánál és Balavány Gyuri cikkénél maradok, mert egy fontos gondolatot szeretnék megfogalmazni a Pride és a szégyen kapcsolatáról. A szégyenérzet az egyik kulcsa a jelenség megértésének, és annak, miért rendkívül káros az, ha a homoszexuális vágyakkal élőket azonosítjuk a vágyaikkal.
A szégyen abban különbözik a bűntudattól, hogy a szégyen esetében a jellemhibánkat a személyiségünk részének gondoljuk, ahelyett hogy azt éppen a személyiségünket romboló, attól valahogy idegen erőnek tartanánk. A szégyent azért nehéz feloldani, mert az teljes egészében rólunk szól.
Munkánk során sokszor szembesülünk olyan helyzetekkel, amelyek elbizonytalanítanak bennünket és kérdéseket vetnek fel bennünk saját magunk teljesítményével kapcsolatban. Ez a helyzet kialakulhat bármilyen felállásban, akár alkalmazottak vagyunk, akár saját vállalkozásunk van, akár vezetők vagyunk, akár beosztottak.