Gregor Ági és Gábor a Házas Hétvégéről

Az esztergomi Adalbertinumban tartja ülését október 4. és 7. között a Házas Hétvége lelkiségi mozgalom Európa Tanácsa. Ebből az alkalomból a magyar közösség október 6-án lelkinapot tart az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. A hazai közösség kommunikációs felelőseivel beszélgettünk.

– A Házas Hétvégéről sokat beszélünk, de keveset tudunk, noha egy világméretű lelkiségi mozgalomról van szó. Kik alapították és mikor?

Gregor Ágnes: Az alapító Gabriel Calvo spanyol pap volt, aki 1952-ben Barcelonában szemináriumot indított spanyol házaspárok számára, a házasságok gyógyítása céljából. Ez a lelkiségi kezdeményezés gyorsan terjedt, eljutott Amerikába is, ahol egy Charles A. Gallaghernevű jezsuita atya továbbfejlesztette. A programot megismerte a belga Leo Josef Suenens bíboros és Guido Heyrbautatya. Nekik köszönhető, hogy 1972-ben útjára indult a Házas Hétvége először Belgiumban, majd onnan fokozatosan elterjedt egész Európában. Jelenleg több mint nyolcvan országban van jelen a mozgalom, amelyhez több tízezer házaspár tartozik.

Gregor Gábor: Suenens bíboros Guido Heysrbaut atyát megbízta azzal, hogy ő legyen a Házas Hétvége felelős papja Európában.

– Magyarországon mióta van jelen a Házas Hétvége?

G. Á.: Először 1983-ban tartottak úgynevezett Alapozó Hétvégét (ezt ma már Első Hétvégének hívjuk) NDK-beli, majd 1984-től osztrák házaspárok és papok közvetítésével, német nyelven. Az osztrákok indították el Magyarországon ezt a mozgalmat, még a vasfüggöny korszakában. Szép lassan létrejöttek a közösségek. Az első papi résztvevők között ott volt Blanckenstein György atya, Ács István püspök atya, a civilek részéről Csanády Misi és Márti, Vigassy Gyuri és Ani, Gál Péter és Kati, Ronkay Ferenc és Zsuzsi, valamint még számtalan atya és házaspár, akik rengeteget tettek azért, hogy a Házas Hétvége gyökeret verjen Magyarországon.

– A lelkiségi mozgalom krízisben lévő házaspároknak is segítséget nyújt?

G. G.: A jó házasságban élőknek segítünk, hogy még jobb legyen a kapcsolatuk. Csak szentségi házasságban élő házaspárok vehetnek részt a Házas Hétvégéken. A rendezvényeinket nem szoktuk hirdetni. A résztvevők osztják meg az élményeiket barátaikkal, ismerőseikkel, és elmondják, hogyan változott meg a kapcsolatuk az Első Hétvége óta. Az ő példájuk vonzza a párokat a hétvégére.

– S miért jönnek el?

G. G.: A házassági kapcsolatnak több szakasza is van. Az első a románc időszaka. Ilyenkor a férj és a feleség is lelkes, minden szép és jó. Amikor ez elmúlik, jön a csalódás. Egy klasszikus példa: a fogkrémtubus régen fémből készült.  Én, spórolós lévén, a végét nyomkodtam, a feleségem mindig a közepét. Engem ez borzasztóan bőszített, mindig veszekedtem vele.

G. Á.: Gondot okozott például az időhöz való viszonyulásunk is. Nálunk Gábor pontos, precíz, nagyon nem szeret elkésni. Én viszont gyakran időzavarban vagyok. Ezek a dolgok újra és újra előjöttek, és egyre jobban zavartak mindkettőnket. A különbözőségeink kezdetben vonzóak is lehetnek, de később egyre zavaróbbá válnak.

– Ebből pedig egyre több veszekedés lesz…

G. G.: Igen, ám a viták megelőzhetők azzal, hogy elkezdünk a szívünkkel is kommunikálni egymással. A Házas Hétvége a szentségi házasságra épül, amelyben, ha jól működik, lelki egységben lehetünk Istennel az imában, az egymás közötti verbális kommunikációban és a testi kapcsolatban is. Vegyünk egy példát: az amerikai Gary Chapman párkapcsolati szakértő, a párterápia fogalmának megalkotója azt ajánlja a házaspároknak, hogy amikor este hazamennek, mondják el egymásnak, mi volt az a három dolog, ami aznap különösen megérintette őket, és milyen érzéseik voltak, miközben átélték ezeket.

G. Á.: Így jobban megismerjük egymás lelkét. A hétköznapokban viszont egyre inkább eltolódik a kommunikáció abba az irányba, hogy mi van a gyerekkel, hoztál-e kenyeret, minek emelték meg már megint az árát, mit mondott az orvos, vagy hogy elromlott a mosógép. Ezek a témák kitölthetnek egy egész estét is, s közben nem jutunk el egymás lelkéig.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2018. szeptember 30.