(LifeSiteNews) – A Jane’s Army abortuszpárti csoport által írt dokumentummal foglalkozó kétrészes sorozatunk második része következik. Az első rész itt található.

Múlt héten foglalkoztam a Jane’s Army – egy csoport, amely az abortuszpárti politikusok megválasztását tűzte ki célul Illinois államban – által írt „A 10 legrosszabb dolog az abortuszellenes mozgalomról” című dokumentummal. A dokumentum külön megemlíti az American Life League nevű katolikus életvédő csoportot, ezért fontosnak tartottam megnézni, mit mond a csoport. Elolvasásakor félretájékoztatást, félrevezető állításokat és bizarr érveket találtam.

Mivel az American Life League egyik fontos célja, hogy segítsen az igazság tanításában, miközben az élet kultúráját építi, szükségesnek tartottam, hogy a Jane’s Army 10 érvének mindegyikére kitérjek, hogy eloszlassam a félretájékoztatást. A második részben a csoport második öt pontjával foglalkozunk (félkövér betűvel szedve), majd egyszerű szavakkal elmagyarázzuk az igazságot.

6. ‘A texasi szélsőséges S.B. 8 abortusztilalomnak történelmi kapcsolatai vannak az olyan elnyomó, rasszista törvényekkel, mint a szökevény rabszolgák törvénye’.

A dokumentum ezután a Washington Post Outlook rovatában megjelent cikkre hivatkozik, amely szerint: „E [szökött rabszolgákról szóló] törvények értelmében a rabszolgatartók ügynököket bérelhettek fel, hogy megkeressenek olyan embereket, akik a rabszolgaságból a szabad államokba szöktek; ezután bírósághoz fordulhattak… hogy engedélyezzék ’tulajdonuk’ Délre történő visszaszolgáltatását.”

A rabszolgaság az emberiség számára gyalázatos volt. De pusztán az a kijelentés, hogy az abortusztilalom olyan, mint a szökött rabszolgákról szóló törvény, még nem teszi ugyanolyanná. Mind a rabszolgaság, mind az abortusz szörnyű bűncselekmény az emberek ellen. Mindkettő úgy kezeli az emberi lényeket, mint tulajdont, amit szét lehet osztani vagy tetszés szerint lehet használni. Az a vélemény, hogy a nőkre vadászni fognak, miután abortuszon estek át, a legjobb esetben is csak félelemkeltés.

Bár az életpártiak arra törekedhetnek, hogy az abortuszt végző orvosokat felelősségre vonják az illegális abortuszok elkövetése miatt, nem fogják felkutatni azokat a nőket, akiket a halál kultúrája kizsákmányolt. Az életpártiak segíteni akarnak a nőknek. Ezért léteznek a várandósági központok. Ezért léteznek olyan szolgáltatások, amelyek gyógyulást kínálnak az abortusz után. Az életpártiak megértik azokat a nehézségeket – legyenek azok pénzügyi, érzelmi vagy szakmai jellegűek -, amelyekkel a nőknek szembe kell nézniük, amikor egy nem kívánt terhességről elmélkednek, vagy amikor az abortusz utáni érzelmeiket feldolgozzák. Ismerik a nőkre gyakorolt káros pszichológiai hatásokat. Számukra az életek megmentése az első számú prioritás – és ebbe beletartozik az anyák élete is.

7. ’Az abortuszt ellenző szélsőségesség és a rasszizmus közötti kapcsolat a fekete anyák halálozási válságában is megmutatkozik. A fekete nők háromszor nagyobb valószínűséggel halnak meg várandósággal összefüggő okból, mint a fehér nők az egészségügyi ellátás egyenlőtlensége miatt, beleértve azt is, ahogyan az abortuszellenes törvények aláássák a fekete nők számára az összes alapvető reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.’

Válasszuk el a tényeket a véleményektől ezekben a kijelentésekben. Először is igen, a CDC jelentései szerint a fekete anyák halálozási aránya háromszor magasabb, mint a fehér nőké. A CDC jelentése szerint 2020-ban „a nem spanyolajkú fekete anyák halálozási rátája 55,3 volt 100 000 élve születésre vetítve”. Az ő haláluk tragikus.

De nem szabad elfelejtenünk, hogy minden abortusz során meghal egy baba. Amire összpontosítanunk kell, az a várandós anyák jobb ellátása és jobb programok, amelyek segítenek nekik a szükség idején. Már kiskoruktól kezdve meg kell tanítanunk az embereknek, hogy saját maguk és a testük olyan ajándék, amellyel tisztelettel és megbecsüléssel kell bánni. Ennek érdekében az embereknek meg kell érteniük, hogy számít, hogy mit tesznek a testükkel, és mit juttatnak bele. Ez az, amit az Egyesült Államokban működő több mint 3000 várandósági tanácsadó központ munkatársai igyekeznek megtanítani. Ezek a helyek anyagi támogatást, tanfolyamokat és egyéb programokat kínálnak, hogy segítsenek a nőknek gondoskodni magukról és a növekvő babájukról.

Amikor a Jane’s Army ezután hozzáteszi, hogy „az abortuszellenes törvények aláássák a fekete nők hozzáférését az összes alapvető reproduktív egészségügyi ellátáshoz”, ez egyszerűen csak félrevezeti az embereket. Ez nem igaz. Az abortuszellenes törvények nem ássák alá az „összes” egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Először is, tisztáznunk kell: az abortusz nem egészségügyi ellátás. Az abortusz kioltja egy csecsemő életét. Az egészségügy olyan dolog, amely javítja az ember egészségét. És ha meg akarjuk vizsgálni azokat a helyeket, melyek valódi egészségügyi ellátást nyújtanak, akkor nem kell messzebbre tekintenünk, mint a várandósági tanácsadó központokig.

8. ‘A vetélés bűncselekmény. A vetélés miatt bebörtönzött nők száma, ami hihetetlenül gyakori tapasztalat, visszataszító, és egyre növekvő probléma.

Ez nyilvánvalóan hamis állítás. A vetélés nem bűncselekmény, és soha nem is volt az. Az sem „hihetetlenül gyakori tapasztalat”, hogy a nőket vetélésért börtönbe zárják. Az egyetlen nőt, akire a Jane’s Army ebben a dokumentumban hivatkozik, azért ítélték el, mert kábítószerrel ártott a születendő gyermekének, mivel beismerte, hogy terhessége alatt metamfetamint használt. Azért vonták felelősségre, mert úgy vélték, hogy a droghasználata vezetett a gyermeke halálához, nem pedig azért, mert elvetélt.

9. ‘Az abortuszellenes mozgalom nem csak a reprodukciós jogokat támadja, hanem az LMBTQ+ jogokat is’.

A dokumentum egy olyan cikkre hivatkozik, amely úgy tűnik, hogy valamiféle összeesküvés-elmélettel foglalkozik arról, hogy a „sötét pénzek” mit finanszíroznak a tengerentúlon. Hogy őszinte legyek, ez irreleváns. Mindig lesz olyan csoport a politikai spektrum minden oldalán, amelyik valamilyen aljas dolgot finanszíroz. A nagyobb kép a következő: Az életpárti emberek hisznek abban, hogy minden egyes embernek értéke és méltósága van, mint Isten gyermekének. Szeretjük és a legjobbat akarjuk minden embernek. Az, hogy nem értünk egyet egy ember döntésével vagy azzal, ahogyan valaki az életét éli, nem jelenti azt, hogy azt szeretnénk, hogy ezek az emberek elveszítsék emberi jogaikat. De az ehhez hasonló állítások csak arra szolgálnak, hogy elhomályosítsák és elvezessenek másokat az érvelés lényegétől – hogy minden abortusz során meghal egy csecsemő.

Valószínűleg egy másik ok, amiért egyesek aggodalmat érezhetnek az azonos neműek házassági joga miatt, hogy Thomas bíró a Dobbsról szóló véleményében az Obergefell-döntés alkotmányosságáról nyilatkozott. A többi bíró közül azonban egyik sem értett egyet a véleményével. És nem valószínű, hogy ezt a döntést meg fogják semmisíteni. Amikor a Jane’s Army a fentiekhez hasonló nyilatkozatokat tesz, az csak egy technika, hogy eltereljék mások figyelmét, és olyan dolgok miatt szítsanak haragot, amelyek talán soha nem történnek meg.

10. ‘Ugyanazok a szélsőségesek, akik az abortuszellenes politika mögött állnak, az embertelen bevándorlási politikát is támogatják. Ezek a politikák magukban foglalják a kritikus reproduktív egészségügyi ellátás rendszeres megtagadását, a várandós nők bántalmazását és elhanyagolását, a gyermekek és szülők szétválasztását, és a határon őrizetbe vett személyek számára még egy még pusztítóbb valóságot.’

Ismétlem, hogy egyértelmű legyen, az abortusz nem egészségügyi ellátás. Amint azt a múlt héten leírtam, az egészségügyi ellátás olyasvalami, amit proaktívan tesznek valakinek az egészségének javítása vagy gondozása érdekében. Egy apró gyermek életének elvétele nem tartozik ebbe a kategóriába.

Ettől függetlenül nem abnormális az, hogy egy országnak törvényei vannak arra vonatkozóan, hogy ki és meddig tartózkodik a határain belül. Ha például úgy döntenék, hogy Olaszországban szeretnék élni, akkor az ország eljárásait kellene követnem ahhoz, hogy legálisan élhessek ott. Ha három hónapnál hosszabb ideig szeretnék ott maradni, akkor egy bizonyos típusú vízumot kellene kérnem. Ha 12 hónapnál tovább szeretnék maradni, akkor egy úgynevezett integrációs megállapodást kell kötnöm. Az olasz törvények szerint ennek elmulasztása „Olaszországból való kiutasítással büntetendő”. Azzal, hogy elvárjuk a bevándorlóktól, hogy tartsák be az amerikai törvényeket, még nem teszünk egy személyt embertelenné.

Az életvédők nem akarják, hogy bárkinek – függetlenül a tartózkodási státuszától – baja essen. Ez ellentétes lenne azzal a meggyőződésünkkel, hogy minden ember számít, minden ember értéket képvisel, és minden emberrel méltósággal és tisztelettel kell bánni. A határon uralkodó szörnyű körülmények és a szüleiktől elválasztott gyermekek olyan tragédiák, amelyekre megoldást kell találnunk. Ezek a tragédiák azért vannak, mert egy összetört világban élünk – egy olyan világban, amelyet mindenképpen meg kell javítani. Nem örülünk a migránsok szenvedésének a határon. Nem nézzük el a rossz bánásmódot senkivel szemben. Sőt, nagyon is sajnáljuk azokat a körülményeket, ahonnan ezek az emberek jönnek, és amiért úgy érzik, hogy menekülniük kell ezek miatt. De országunk és infrastruktúrája csak ennyi embert képes eltartani. Amire igazán szükségünk van, az egy olyan erős vezető, aki képes együttműködni más országok vezetőivel, hogy javítsa az ottani körülményeket, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy menekülniük kell a hazájukból. Amíg ez nem sikerül, addig migránsok tömegei fogják elözönleni határainkat.

Mindig lesznek olyan emberek bármelyik csoport szélén – legyen az bal- vagy jobboldali -, akik gonosz dolgokat tesznek és bántják az embereket. Nem ezek az emberek képviselik a többséget. Nem ezek azok az emberek, akiknek nap mint nap anyákkal és csecsemőkkel van dolguk. Nem ezek azok az emberek, akik az életüket mások életének javítására szentelték. Ezek azok az emberek, akik minden nap változást hoznak. Ők azok az emberek, akik a jövőben is így fognak tenni. És nekik mondunk köszönetet. Az Önök kemény munkája számít, és imádkozunk, hogy ezt a munkát továbbra is erőszak fenyegetése nélkül végezhessék.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2022. október 12.