Bátor Botond az anyák napjáról
Bátor Botond testvér pálos szerzetes gondolatai Szilveszter atya honlapjáról
Bátor Botond testvér pálos szerzetes gondolatai Szilveszter atya honlapjáról
Részletek Louis Veuillot-nak a katolikus feleség és anya, Taigi Boldog Anna-Mária különleges adottságairól szóló, Róma illata c. könyvéből.
„Intellektuális adottságait teljesen elhomályosította egy egyedülálló csodálatos képessége. Röviddel azután, hogy a tökéletesedés útjára lépett, egy arany glóbusz jelent meg neki, amely páratlan fényű nappá változott; minden feltárult benne előtte. A múlt és a jövő* egyaránt nyitott könyv volt a számára.”
„Gyűlölöm magam érte…”
Az abortusz utáni szenvedésről: tények, lépések a gyógyuláshoz vezető úton és felhívás az igazságra
Érintett nők számtalan beszámolója igazolja: az abortusz – főként lelki-szellemi, de testi téren is – súlyos következményekkel járhat. Ezeket a tüneteket abortusz utáni tünetegyüttes (Post Abortion Syndrom, PAS) néven fogják össze. A PAS létét az abortusz szószólói makacsul tagadják. Gyakorlatilag azonban nem hagyható figyelmen kívül – és a dolog gyógyulásra várva kiált segítségért.
Levelezőlistán érkezett ez az írás, mely a Lorettói litániához kapcsolódik. A litánia önmagában is gyönyörű, az elmélkedés pedig segít értelmezni az egyes sorokat. A szerk.
Az év kezdetén indult és márciusban végződött a szeminárium Kaposváron, a tanítások többségét Varga László püspök tartotta.
Nagy a baj, ezért rengeteg munkát adunk a Szűzanyának, az angyaloknak és a szenteknek. Védelemért, a járvány megszűnéséért és gyógyulásokért könyörgünk, odatesszük magunkat ezerrel. Végre!
A Szentlélek is, az angyalok is csendben, a szív csendjében beszélnek hozzánk. Sokkal fontosabb az, amit ők mondanak nekünk, mint amit mi mondunk nekik. Nem süketek, elsőre megértik és teszik, amit értünk tehetnek. A kérdés az, mi hajlandók vagyunk-e meghallani mindazt, amit segítő szolgálatuk közben ők mondanak nekünk? Nem vagyok egyedül, aki Szent Rafael arkangyalhoz fordultam imában.
Lackfi János a karantén-életről a Mandinernek
„Az ember a karanténban is ki tudja tömködni az idejét lázongással, gyűlölködéssel, háborgással, a legfrissebb járványügyi adatok után kereséssel, a többi hülye felvilágosításával fröcsögő kommentekben. Tudunk mi elég zajt csapni, hogy ne halljuk a saját belső csöndünket. Most viszont eljött az ideje az elengedésnek.” Lackfi Jánossal beszélgettünk életről, hitről, kétségekről és reményekről karantén idején. Vallja: most, hogy a nagyobb bajt elkerülhessük, el kell engednünk egy csomó, fogunk közé szorított dolgot, és zuhanyoznunk kell a kegyelemesőben. Interjúnk!
Van egy társadalmi-kulturális és szellemi „összkép”, melyet szem előtt kell tartani mindazoknak, akik harcolnának olyan különleges problémák ellen, mint az abortusz, a transzgenderizmus és a harcos tudományoskodás.
A nemzetiség, a szuverenitás és a belegyökerezés miatt aggódók szemszögéből logikus az a megállapítás, hogy a katolikus tradíció legmeghatározóbb fenntartóinak a globalizáció legszembetűnőbb ellenzői között kell lenniük. Mert a maga módján a patriotizmus, ami ellentétben áll a globalizmussal, kritikus része a katolikus hagyománynak, ahogy azt Boldog Stefan Wyszynski teljesen jól felismerte. „Szeretnénk segíteni testvéreinknek – mondta egyszer a bíboros honfitársainak -, hogy etessék a lengyel gyermekeket, hogy itt szolgálják őket és tegyük kötelességünket, mintsem átadjuk magunkat a kísértésnek, hogy ’mentsük meg a világot’ a saját hazánk árán.”
Beszélgetés Mihalovics Mihály görögkatolikus kórházlelkésszel
Egy családos pap, aki a haldoklóknak nyújt lelki támaszt. Félelemről, imáról és megváltozott feladatokról kérdeztük Mihalovics Mihály budapesti kórházlelkészt, aki rámutatott: a karantén nem zár el Istentől.
„A keresztfához megyek,
Mert máshol nem lelhetek
Nyugodalmat lelkemnek.
S ott talállak, ó, Szűz Anya,
Fájdalom közt, bágyadozva,
Tőr veré át lelkedet.”
Nagyböjt pénteki napjain a mi templomunkban is keresztútjárásra gyülekeznek a hívek. Újságunk aktuális számában az évezredeken át öröklődő ájtatosságeredetéről, kialakulásának, átörökítésének történetéről írunk.