Isten oldalán járva – huszonhárom éve bénultan

23 éve fekszem bénán, miközben megadóan járni tanulok Isten oldalán. Az elfogadás, türelmetlenség közepette mégis haladni kell – mondta Telenkó Miklós görögkatolikus pap. A 23 évvel ezelőtt balesetet szenvedett és tolószékbe kényszerült lelkész a fogyatékkal élők világnapján beszélt a szenvedésekkel teli útról, a hitért folytatott mindennapi küzdelemről.ű

Bátorság

„Mert ha te most hallgatsz, más helyről jön segítség és szabadulás a zsidóknak, de te és atyád háza elpusztultok. Ki tudja, vajon nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királyi méltósághoz?” (Esz 4,14)

Szereted? Akkor adj neki Mindent!

Amiről nehéz beszélni, arról fontos beszélni. Amit nem lehet megfogalmazni, azt létszükséglet megfogalmazni.

A belső űr, a belső vágy … mindnyájunk sajátsága. Ott tátong bennünk, s mi néha mindenfélével betömködjük, máskor pedig szélsőségesen kifeszítjük határait, úgy, hogy majdnem belepusztulunk önmagunk éheztetésébe. Kiüresítünk, kiszelektálunk, lefogyasztunk, kidobálunk, aztán hagyjuk, a seb levegőzzön, mérgesedjen, vérezzen, nem ápoljuk, nem kötözzük be.

Reggeli imádság

„Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, adj osztatlan szívet, hogy féljem nevedet.” Zsolt 86,11

Nagyon korán van még.  A testem szívesen aludna, de a lelkem már igyekszik Jézus elé. Testi szememmel nem látom Őt, de tudom, hogy itt van velem.

Időkapszula

„Nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik.” Jak 4,14

Amikor Jason egyéves születésnapján az édesanyja elővette az időkapszulát, mókás ötletnek tartottuk. „Mindenki tegyen bele valamit, ami ezt az évet jelképezi, és írjon pár sort arról, hogyan képzeli el az életet 17 év múlva.” Gondosan megfogalmaztuk a leveleket, beraktuk az időkapszulába, melléjük került néhány vadonatúj pénzérme, egy játékautó, szalagcímek a helyi lap aznapi számából, és más apróságok.

Az életet választották

Annyi minden történt a héten itthon, Magyarországon, vagy éppen a nagyvilágban, sőt, a mi kis egyházunkban is, hogy igazság szerint ezer más téma lenne, amiről írhatnék. Hogy miért döntöttem mégis a sokak által világszenzációnak tartott debreceni események mellett? Az ok meglehetősen egyszerű: mert Debrecenben csoda történt.

Ne hagyjuk, hogy megkárosítsanak

„Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam” (Zsolt 139,15a)

Csodálatos, ahogy Isten az üzeneteit küldi – néha csendesen, lágyan, máskor hirtelen és váratlanul. Elmesélem, hogyan oktatott engem legutóbb egy hétvégi ifjúsági lelkigyakorlaton, amit én tartottam a templomunkban.

Egyik esti közös program a latt láttam, hogy egy tizenhárom év körüli lány kinn üldögél egyedül az előtérben. Leültem mellé, és megkérdeztem, miért nincs benn a többiekkel.