Keresztre feszített Szent Család
A pápanyalóka blog szerkesztőségi gyűjteményének újabb gyönyszeme. A kereszt Portugáliából utazott ide; legmegkapóbb részlete a vélhetően bölcsődalt éneklő Mária.
A pápanyalóka blog szerkesztőségi gyűjteményének újabb gyönyszeme. A kereszt Portugáliából utazott ide; legmegkapóbb részlete a vélhetően bölcsődalt éneklő Mária.
Amiről nehéz beszélni, arról fontos beszélni. Amit nem lehet megfogalmazni, azt létszükséglet megfogalmazni.
A belső űr, a belső vágy … mindnyájunk sajátsága. Ott tátong bennünk, s mi néha mindenfélével betömködjük, máskor pedig szélsőségesen kifeszítjük határait, úgy, hogy majdnem belepusztulunk önmagunk éheztetésébe. Kiüresítünk, kiszelektálunk, lefogyasztunk, kidobálunk, aztán hagyjuk, a seb levegőzzön, mérgesedjen, vérezzen, nem ápoljuk, nem kötözzük be.
„Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, adj osztatlan szívet, hogy féljem nevedet.” Zsolt 86,11
Nagyon korán van még. A testem szívesen aludna, de a lelkem már igyekszik Jézus elé. Testi szememmel nem látom Őt, de tudom, hogy itt van velem.
„Nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik.” Jak 4,14
Amikor Jason egyéves születésnapján az édesanyja elővette az időkapszulát, mókás ötletnek tartottuk. „Mindenki tegyen bele valamit, ami ezt az évet jelképezi, és írjon pár sort arról, hogyan képzeli el az életet 17 év múlva.” Gondosan megfogalmaztuk a leveleket, beraktuk az időkapszulába, melléjük került néhány vadonatúj pénzérme, egy játékautó, szalagcímek a helyi lap aznapi számából, és más apróságok.
Annyi minden történt a héten itthon, Magyarországon, vagy éppen a nagyvilágban, sőt, a mi kis egyházunkban is, hogy igazság szerint ezer más téma lenne, amiről írhatnék. Hogy miért döntöttem mégis a sokak által világszenzációnak tartott debreceni események mellett? Az ok meglehetősen egyszerű: mert Debrecenben csoda történt.
Esseni egyházmegye, lelkigyakorlatos ház kápolnája. Vagy IKEA bemutatóterem (?) térdből amputált Jézus szoborral.
„Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam” (Zsolt 139,15a)
Csodálatos, ahogy Isten az üzeneteit küldi – néha csendesen, lágyan, máskor hirtelen és váratlanul. Elmesélem, hogyan oktatott engem legutóbb egy hétvégi ifjúsági lelkigyakorlaton, amit én tartottam a templomunkban.
Egyik esti közös program a latt láttam, hogy egy tizenhárom év körüli lány kinn üldögél egyedül az előtérben. Leültem mellé, és megkérdeztem, miért nincs benn a többiekkel.
A Magyar Katolikus Családegyesület Elnöksége levélben fordult az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága magyar képviselőihez. Levelüket változtatás nélkül közöljük.
Tedd fel magadban a következő kérdéseket (minél többre nem a válasz, annál több okod van, hogy szakíts):
A kapcsolatom közelebb vitt-e Istenhez? Látom-e magam, amint összeházasodok vele? Szeretném-e, ha a gyermekeim olyanok lennének mint ő? Azért randizunk-e, hogy megvizsgáljuk a házasság lehetőségét? A szüleim elfogadják-e őt? 100%-ban hű-e hozzám? Mellette biztonságban, megbecsülve és tisztelve érzem-e magam?
…nézd meg ezeket a képeket. És adj hálát mindazért, ami mostanában történik veled. És imádkozz azokért, akiknek csak a képen
(Bárcsak mi is az átszervezésnél tartanánk. A szerk.)
Lourdes-ban megtartott őszi plenáris ülésük végeztével a francia püspökök november 12-én megerősítették a hírt, hogy át kívánják szervezni hiedelmekkel és szektákkal foglalkozó központjuk működését.