Nemrég ajánlotta valaki nekem ezt a posztot, amit most ezúton is szeretnék megköszönni. Amerikai protestáns lelkigondozók Jeff VanVonderen munkássága. alapján nagyon világos szempontokat adnak annak megkülönböztetésére, hogy egy családban – bármi is a látszat – elnyomás, megszégyenítés vagy pedig szeretet, elfogadás uralkodik-e.
Ne akarj még fáradság árán is lelki örömökhöz jutni, hanem mondj le róluk nagylelkűen. Forrás: Keresztes Szent János aranymondásai –
A Dunántúli Napló december 30-i számában „Rémálommá vált az egyházi esküvő régen várt napja” címmel közölt a Pécsi Egyházmegyét is érintő írást egy Pécsett meghiúsult egyházi házasságkötésről. Az egyházmegye közleményben ismertette az eset részleteit, melyek a cikkből nem derültek ki. A mellékletben ismertetetett kánonjogi cikkelyek alapján a helyzet megítélése egyértelmű. A szerk.
Kérlek benneteket: a jászolnál imára kulcsolt kezekkel fogadjuk meg a gyermek Jézusnak és az Ő édesanyjának, hogy különösképpen ellenőrizzük nyelvünket.
Az összeszedettséget nem a lelki javak gyűjtögetése, hanem inkább az ömegtagadás áItaI szerezhetjük rneg. Forrás: Keresztes Szent János aranymondásai –
Mivel az utóbbi időben felerősödtek az olyan eljárások, amelyek sértenek bennünket magyarságunkban, Tamás József püspök nemzeti imádságunkat parafrazálva imádkozott magyar
Karácsony ünnepén egy nagy csodát élhetünk évről évre: Isten fia közénk jött, hogy kifejezze szeretetét és megváltson minket. Ez egész életünkre kihatással kell, hogy legyen. Michael Novak katolikus filozófus, diplomata, író sokszor hivatkozott A demokratikus kapitalizmus szelleme című könyvében is kiemelt helyen kezeli a Megtestesülést. (Későbbiekben erről a műről majd még szeretnék külön is írni, hiszen blogunk témájában ez egy igazi alapmű.)
Michael Novák művében hat teológiai doktrínát (tantételt) emel ki, amelyek erőteljes szerepet játszottak abban, hogy olyan intézményeket hozzon létre az emberiség, melyek „segítik a gazdasági fejlődést, a politikai szabadságot és az emberi haladásnak való erkölcsi-kulturális elkötezettséget.” Ezen doktrínák sorában a Szentháromság, Versengés, Az eredendő bűn, A birodalmak elválasztása és Caritas mellett megjelenik a Megtestesülés is.
Ha Szűzanya és Szent József ma keresnének helyet Jézus számára, menedékül választanák-e a mi házunkat, mindazzal együtt, ami benne van?
Hogy az ember tökéletesen szerethesse Őt,
Ne keressen sehol másutt szeretetet.
Hogy teljesen megismerje Őt,
Igyekezzék semmiről sem tudni.
Hogy teljesen birtokába vehesse Őt,
Ne kívánjon birtokolni semmit sem.
A napokban hallottam az RTL-híradóban, hogy a kínaiak is felfedezték a Karácsonyt. Helyesebben, hogy a bemondót szó szerint idézzem: „a kereskedők is felfedezték a kínaiak érdeklődését e csillogó, giccses nyugati ünnep iránt”. És miközben a szöveg ment, mintha egy nyugati nagyváros sétáló utcáján jártam volna: mindenütt lámpafüzér, télapók, mikulások – és karácsonyfák. „Még a Buddha-templom előtt is karácsonyfa áll” – mondta a bemondó, „mert minden magára valamit adó kínai árus nyereséget remél a Karácsonytól.”
„Aki a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él, az így beszél az Úrhoz: Te vagy a váram és a menedékem, Istenem, benned bízom!” (Zsolt 91,1-2)
A szemhéjam rögtön felpattant, a szívem vadul verni kezdett, mikor meghallottam, hogy jelez a telefonom. Éjjel 1 óra volt. Aki ilyenkor hív, nem jó hírrel keres. Kiugrottam az ágyból, megragadtam a készüléket, és ezt az sms-t olvastam: „Anyu, itt a rendőrség. Lezárták a kollégiumot, fel-le rohangálnak, kiabálnak. Nem tudom, mi történt, de nagyon félek.” Ashley volt, friss kollégista lányom, akitől alig hét órája váltunk el.
Gondolom, nem kevés leleményességre van szükség azoknak az újságíróknak, akik kénytelenek minden karácsonykor előhozakodni a mit-vásároljunk-szeretetteinknek-karácsonyra témakörben. Hogyan lehet erről minden évben újat mondani? Milyen szakértőket vonjanak be? Sztárszakácsot vagy szülész-nőgyógyászt, esetleg asztrológust? Nyilván a téma nem kimeríthetetlen. Azért csak megakadt a szemem azon a frappáns kérdésen, hogy hát mit is ajándékozzunk annak, akit nem szeretünk? És tényleg?